Egy hét kultúra 2021/24

  • Narancs
  • 2021. június 16.

Interaktív

Kultúra mindenütt

CARNAVALET Párizs nagy visszatérőkkel indította az idei nyarat. Ezek közül elsőként kell említeni a Musée Carnavalet-t. A francia főváros kultikus történeti múzeuma négyévnyi renoválás után május 30-án nyitott ki újra, a látogatók nagy örömére. A Marais negyedben található múzeumot először 1880-ban nyitották meg a közönség előtt, közel száz kiállítótermet foglal magába. Az intézmény az évekig tartó szünet alatt nemcsak felújított homlokzatot, tetőszerkezetet, modernizált és akadálymentesített belső tereket kapott, hanem új, tematikus tárlatokat is. A nagyszabású, több mint 652 ezer műtárgyat magában foglaló gyűjtemény a történelem előtti időktől kezdve napjainkig időrendben mutatja be Párizs teljes történetét, emellett az újranyitástól kezdve megtekinthető lesz egy-egy kiemelt, időszaki tárlat is: június 15-től októberig Henri Cartier-Bresson fotóművész Párizsról készített felvételeit mutatják be, ezt pedig decemberben egy Marcel Proustnak dedikált kiállítás követi majd.

POP-UP Felépült és szintén június 12-én nyitott a Grand Palais 2024-ig tartó felújításának idejére létrehozott ideiglenes múzeum, az úgynevezett Grand Palais éphémère. Az Eiffel-torony lába előtt elterülő, 10 ezer négyzetméternyi pop-up múzeumot Jean-Michel Wilmotte tervezte, és mintegy három hónap alatt készült el. Feladata, hogy a következő három évben helyet adjon a legnagyobb párizsi gyűjteményeknek, amíg befejeződnek a Grand Palais-ban zajló munkák. A többfunkciósra tervezett térben még Chanel-divatbemutatóra is sor kerül majd, de decemberben már itt tartják Anselm Kiefer kiállítását, sőt a 2024-es párizsi olimpiai játékok alatt még egyes sportesemények helyszínének is szánják.

 

GYÁSZ Elhunyt Perczel Anna építész-urbanista. A hírt az Óvás! Egyesület közölte, amelynek Perczel Anna alapítója és vezető szakértője volt. Az építész 1942-ben, Párizsban született, majd a BME Építészmérnöki Karán végzett. Ezután a Buvátinál kezdett dolgozni, ahol legfontosabb munkája a Gellért hullámfürdőjének rehabilitációja volt. A régi városrészek rehabilitációs terveinek elkészítésével 1987-ben bízták meg, Perczel Anna pedig mindezt úgy valósította meg, hogy közben pótolhatatlan értékként kezelte mind az épített, mind a környezeti értékeket. 2004-ben megalapította az Óvás! Egyesületet, amelynek máig is célja az egykori pesti zsidónegyed múltjának, épületeinek és hagyományainak a megőrzése és védelme. Az egyesületben építészek, szociológusok, történészek, várostervezők közösen dolgoznak azon, hogy az UNESCO-védelem alatt álló városrész emlékei megmaradhassanak. Perczel Annát 2020-ban a szakmában magasra értékelt Perika-díjjal tüntették ki. Az építész a Magyar Narancsban is gyakran megszólalt felkért szakértőként vagy interjúalanyként.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?