rés a présen

„Túl sok az információ”

  • rés a présen
  • 2020. december 16.

Interaktív

Schopp Ildikó művészetpedagógus

rés a présen: Emlékszünk az újságpapírból készült szobraidra a nyolcvanas évek legvégéről. Képzőművésznek indultál?

Schopp Ildikó: Ez jó emlék, igen, az FMK-ban, talán 1989-ben Baranyai Leventével és Fuchs Tamással közösen állítottam ki A férfi és A nő címmel a héjszerű papírmasé szobraimat, amelyek függtek a térben. Kovács Imre (akkor még nem Para) volt a helyi szervező. Abban az időben sok mindennek csak az adott pillanatban tulajdonítottam értelmet, ezért is szerettem a napilapokból létrehozni a munkákat, rövid ideig voltak aktuálisak. Addig volt érdekes, amíg a nézők elé került, utána már nem nagyon törődtem vele. A legszebb példája ennek az volt, amikor a Bercsényi utcában egyszerűen kisöpörték a kiállítás végén a munkát, mert nem értem oda időben, és nem tudták, hogy a több köbméternyi gyűrött újságlapok közül melyik volt a szobor, a helyiség végében pedig ott pompázott Molnár Béla óriásképe. A szállításban Garaczi Laci író segített, az egyetlen ismerősöm, akinek volt autója akkoriban, egy Trabant. A helyszínen meg a ma már sajnos nem élő Nagy Attila Kristóf író igyekezett elmagyarázni, miért is fontos az alkotásom, miközben gyűrtük a papírt, hogy beborítsa a termet. Inspiráló közeg volt, sok alkotó emberrel, világmegváltással, koncertekkel és szerelemmel, ami el is vitt Párizsba, majd Belgiumba egy hűvös hajnalon 1990 végén.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.