rés a présen

„Túl sok az információ”

  • rés a présen
  • 2020. december 16.

Interaktív

Schopp Ildikó művészetpedagógus

rés a présen: Emlékszünk az újságpapírból készült szobraidra a nyolcvanas évek legvégéről. Képzőművésznek indultál?

Schopp Ildikó: Ez jó emlék, igen, az FMK-ban, talán 1989-ben Baranyai Leventével és Fuchs Tamással közösen állítottam ki A férfi és A nő címmel a héjszerű papírmasé szobraimat, amelyek függtek a térben. Kovács Imre (akkor még nem Para) volt a helyi szervező. Abban az időben sok mindennek csak az adott pillanatban tulajdonítottam értelmet, ezért is szerettem a napilapokból létrehozni a munkákat, rövid ideig voltak aktuálisak. Addig volt érdekes, amíg a nézők elé került, utána már nem nagyon törődtem vele. A legszebb példája ennek az volt, amikor a Bercsényi utcában egyszerűen kisöpörték a kiállítás végén a munkát, mert nem értem oda időben, és nem tudták, hogy a több köbméternyi gyűrött újságlapok közül melyik volt a szobor, a helyiség végében pedig ott pompázott Molnár Béla óriásképe. A szállításban Garaczi Laci író segített, az egyetlen ismerősöm, akinek volt autója akkoriban, egy Trabant. A helyszínen meg a ma már sajnos nem élő Nagy Attila Kristóf író igyekezett elmagyarázni, miért is fontos az alkotásom, miközben gyűrtük a papírt, hogy beborítsa a termet. Inspiráló közeg volt, sok alkotó emberrel, világmegváltással, koncertekkel és szerelemmel, ami el is vitt Párizsba, majd Belgiumba egy hűvös hajnalon 1990 végén.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."