Megcsap a nyár heve – Időjárás a héten

Két-három nap erős kánikula után egy frontrendszer jelentősen enyhíti a hőséget, mely a hét második felében nem is tér vissza, sőt!

Ha az elmúlt napokban hiányérzetünk támadt volna, a természet pótolja mulasztását: e hét első napjaiban beköszönt a legutóbbi prognózisunkban már beígért meleg, csak éppen nem lesz túl hosszú életű.

Voltaképpen egy rövid ideig tartó, de intenzív melegbetörés következik: a hétfői országos, erős kánikulát az ország nagy részén trópusi éjszaka követi, majd következik a keddi hőségnap, s egy még mindig izzasztó éjszaka: szerda hajnalra, ha lehet, még kevésbé frissül fel a levegő, mint az előző nap. Ezeken a napokon élénk déli, délkeleti szél kíséretében érkezik a forró levegő, ami származási helyéről némi szaharai homokot hurcol magával, s ez ismét tüneményessé teheti a naplementéket. Hétfőn legfeljebb az Alpokaljára sodródhat egy-két cella Ausztriából, de kedden a délután második felében a Dunántúlon már többfelé lehetnek záporok, hőzivatarok. Ezek már egy lassú mozgású hidegfront érkezését jelzik, amely keddről szerdára virradó hajnalban fut be, majd meg is torpan, és szaknyelven hullámot vet, azaz az előterében, éppen felettünk zajlik majd egy sekély ciklon kialakulása.

Szerdán északnyugaton már nem is lesz kánikula, az ország nagyobbik, középső és keleti felén azonban még marad a nagy meleg, délután már többfelé alakulnak ki záporok, zivatarok, főleg keleten és délen. Csütörtökre virradóan újabb, már masszívabb csapadékrendszer érkezik, eközben északnyugat felől lényegesen hidegebb levegő áramlik fölénk: csütörtökön az ország túlnyomó részén az évszakhoz képest kifejezetten hűvös lesz – a keleti határszélen részlegesen még marad a meleg. Pénteken és szombaton valószínűleg az egész országban átlag alatti (pénteken inkább  20–25 fok közötti, szombaton többnyire már 20 fok alatti!) maximumokat mérhetünk majd. Ráadásul erősen szeles marad az idő – jut eszünkbe, keddtől vasárnapig mindennap minimum élénk légmozgást tapasztalunk majd. Szombattól ráadásul a korábban tőlünk eltávolodott ciklon dél, délkelet felől visszakanyarodik, így péntek estétől kezdve egyre többfelé fog esni, a szombat erősen csapadékos lesz, s vasárnapra virradóan, sőt a hét utolsó napján is többfelé várható csapadék (igaz, akkor már egyre inkább nyugaton). Ennek dacára, vasárnapra némileg melegszik az idő, de megsülni még aznap sem fogunk. S ne aggódjunk, a forróság valahol délen már ekkor is erőt gyűjt, s aligha a mostani lesz az utolsó hőhullám az idei nyáron, még ha a jövő hét közepéig nem is látszik a visszatérte.

Szerdáig hőség

Hétfő: Zömmel napos időben délután már 30, 34 fokig melegszünk (érdekes, de a Dunántúl nyugati részén lesz tán a legmelegebb). Kissé élénk déli, délkeleti szél kíséretében érkezik a meleg levegő. Délután legfeljebb az Alpokalján lehet egy-egy futó zápor. Éjszaka is csak lassan hűl a levegő: hajnalban sem lesz 17, 24 foknál kevesebb, különösen a Dunántúlon (no, és a városközpontokban) lesz nagyon meleg az éjszaka.

Kedd: Erős kánikulára, sokfelé kifejezett (35 fokot elérő) hőségre számíthatunk sok napsütéssel. Élénk déli széllel zúdul be a forró levegő. Délután a Dunántúl északi és nyugati részén növekszik meg a gomolyfelhőzet, ott egy-egy hűsítő zápor is kialakulhat. Napközben már 32, 36 fokos maximumokat mérhetünk. Éjszaka északnyugatra vastagabb felhőzet érkezik, s ott elszórtan már záporok is kialakulhatnak. Hajnalra 19, 25 fokig hűl a levegő, az ország nagy részén trópusi éjszaka lesz, de reggel, a front befutása nyomán az ország északnyugati felén már feltámad az északnyugati szél, miközben keleten még déli marad a légáramlás iránya.

Szerda: Meleg lesz még mindig, de előbb nyugaton és északon, majd (inkább estefelé) keleten is enyhül a hőség, záporok, zivatarok kíséretében, délután néhol esetleg intenzívebb zivatarokra is számíthatunk. Főleg a Dunától keletre és a déli határ mentén fog esni, s a főváros környékén is lehetnek záporok. Ekkor nyugaton-északnyugaton már csak 26, 29, de az ország nagyobbik, keleti részén még 30, 36 fokos maximumokra számíthatunk – a Nyugat-Dunántúlon lesz a kellemesebb idő, s zömmel az Alföldre szorul vissza az erős kánikula. Északnyugaton élénk északkeleti szél fog fújni, de az ország keleti felén, pláne az északkeleti harmadán délutánig még erős délnyugati széllel érkezik a meleg levegő utánpótlása, később a záporok, zivatarok környezetében támad fel a szél. Estre előbb elszórtan eshet, de nyugat felől egyre terjeszkedik egy kiterjedt csapadékzóna és mind többfelé várhatók záporok, zivatarok (a fővárost éjfél után érik el), főleg ezek környezetében támad fel a szél. Hajnalig 16, 24 fokig hűlünk - délkeleten lesz a legmelegebb.

Csütörtök: Az ország túlnyomó részén minimum élénken, de többnyire erősen szeles idő lesz (szélirány: zömmel északnyugati, illetve északi, de keleten lehet délnyugati és délkeleti), kezdetben még sokfelé záporral, zivatarral. Kora délutánig az ország délkeleti sarka maradhat ki, később főleg az ország keleti harmadán és délnyugaton fog esni, majd kora estére ott is eláll. Nyugaton, valamint az ország középső és északi részén napközben mindössze 19, 24 fokos maximumokra számíthatunk,  a Tiszántúlon, a keleti határ mentén azért meglesz a 26, 30 fok is, igaz, a délután során itt is csökkennek a hőmérsékletek. Éjszakára némileg mérséklődik, de továbbra is élénk marad az északnyugati irányú légmozgás, csapadék már nem várható. Hajnalra 12, 17 fokig hűlünk.

Péntek: Délen még erősebben felhős, ott néha még záporos idő lesz, de azért az ország nagyobb részén talán többet süt már a nap, legfeljebb felhőátvonulások várhatók. Napközben mindössze 20, 26 fok közötti maximumokat mérhetünk (az Alföldön lehet 25-26 fok). Nem is csoda: napközben sokfelé ismét feltámad, sokfelé megerősödik az északi szél, amellyel főleg nyugatra, majd némi késéssel keletre, délkeletre továbbra is hűvösebb levegő érkezik. Éjszaka továbbra is erősen szeles idő lesz, kora estétől délen és keleten ismét egyre többfelé számíthatunk záporokra, ráadásul a csapadékzóna északra és nyugatra terjeszkedik, hajnalban a Dunántúl nyugati és északi része kivételével mindenhol eshet. Kora reggelig 12, 16 fokig hűlünk.

Szombat: Többnyire erősen felhős, többfelé csapadékos (záporos, néhol zivataros)  idő lesz: talán délen, a középső országrészben és keleten eshet a legtöbb. Azt ország nagyobb részén délután is maximum 15, 20 fokig emelkedik a hőmérséklet, de a Tiszántúl északi részén 21, 24 fok is lehet. Többnyire igen élénk, délnyugaton és északkeleten kifejezetten erős északi illetve északkeleti szél fog fújni. Éjszaka még mindig sokfelé eshet, nyugaton és északkeleten erős marad az északnyugati-északi irányú légmozgás, hajnalra 13, 17 fokig hűlünk.

Vasárnap: Még mindig inkább felhős, sokfelé esős, záporos idő lesz, a nap második felében délkeleten és a nyugati határszélen csökken a csapadék intenzitása, elvétve talán már némi napsütésre is számíthatunk. Napközben 16, 24 fokos csúcsértékeket mérhetünk (Az Alföldön lesz pár fokkal melegebb 20 foknál, az észak-alföldi megyékben talán a 24, 25 is összejöhet). Nyugaton határozottan élénk, néha erős északnyugati szél fog fújni, keleten viszont már mérsékeltebb légmozgást tapasztalunk.

(Előrejelzésünk a hét során folyamatosan frissül!)

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.