Reméljük, aranyat ér

Kedves Bonifác! Ezt azért nem vártuk volna magától! Valahogy így panaszkodhatnánk a jeles fagyosszentnek és hasonszőrű kartársainak, de hát úgysem hallanák… Másrészt meg az esélyeket mérlegelve igenis erre és ennél még egy kicsit durvábbakra is számíthattunk – legalábbis sok-sok év tapasztalataiból származtatott klímastatisztikai mérlegelés után (igaz, más esztendőkben pont nem történik semmi, vagy sunyi módon még melegszik is az idő fagyosszentek idején).

Szabolcsban, Szatmárban

No de ennek kapcsán méltatnunk kell a hétvégét, ami nagyjából-egészében úgy zajlott le, ahogy azt egy hete vártuk – de azért volt benne egy kis meteorológiai természetű izgalom és némi változatosság is. Először is, az érkező hidegfront valahogy pont felettünk vetett hullámot – azaz a beáramló hideg és az itt ügyködő meleg levegő találkozásából kialakult egy afféle sekély légörvény, aminek (ráadásul a melegfrontjának!) a szombatról vasárnapra virradó éjszaka lehulló, Kelet-Magyarországon még vasárnapra is áthúzódó, sok helyen kiadós mértékű csapadékot köszönhettük. A második örömteli hír, hogy a markáns hidegfront kíséretében északnyugat felől lezúduló hidegebb és a mediterrán térségben felhalmozódott melegebb levegő találkozásából meg egy mediterrán ciklon képződött – nagyjából az Adriai-tenger felett. Ez azután szépen északkelet felé araszol, s közben előbb a Balkánt s a Déli-Kárpátok vidékét öntözi meg tartalmával, majd melegfronti felhőzete már mától (azaz hétfőtől) kezdve jócskán benyúlik a Kárpát-medencébe, és bizony hazánk néha kalásszal-virággal borított területére is. Ráadásul a tőlünk délre és keletre időző meteorológiai rendszerek jótékony hatása igen tartósnak ígérkezik – körülbelül péntek délelőttig beleszólnak majd országunk időjárásának alakulásába, miközben ketté is osztják azt. Igaz, ez a határvonal nem lesz állandó: annyi biztos, hogy északnyugaton (kedden pedig még északkeleten, például Szabolcsban, Szatmárban) lesz a szárazabb s néha melegebb idő, köszönhetően annak, hogy ott néha a nap is kisüt, míg a délkeleti harmad rendre többet kap a közösből – már ami a borultságot és az esőt illeti.

Hétfőn is ez lesz a helyzet, de kedden, szerdán és különösen csütörtökön egyaránt számíthatunk arra, hogy nagyobb felhőtömbök hatolnak be az országba, melyek a keleti és déli, sőt sokszor a középső országrészben is esőket okoznak – a nyugati határnál meg mondjuk ritkábban (talán szerdán). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a hét első négy napjából háromban (kedd kivételével mindegyiken) élénk szelet fogunk tapasztalni, hogy annak is örülünk majd, ha átlépi a 15 fokot a csúcshőmérséklet, éjjel pedig határozottan 5 fok fölött marad, hogy milyen távol leszünk az UV-riadó elrendelésétől – akkor látható, hogy rövid távon esélyünk sincs holmi kora nyár visszatérésére. De hát annyian szoktak panaszkodni, hogy nincs is már tavasz, csak nyár, ősz, tél és hétvége – hát most tessék, megkapjuk pacekba. És hogy mikor lesz enyhülés? Hát úgy a hét legvégén már biztosan az évszaknak megfelelő, rendesen húsz fok feletti értékeket mérhetünk majd – de előbb egy nappal sem.

Hűvös hét előtt

Hétfőn például legfeljebb északnyugaton emelkedhet a hőmérséklet 15 fok fölé – máshol leginkább 11–15 fok várható. Napközben csapadékmező húzódik ránk, amiből az ország délkeleti sarkában kiadósabb (de azért itt is csendes, áztató), északnyugat felé kissé gyérebb, majd továbbhaladva (úgy Győr–Bécs irányába) már semennyi eső sem hullik. A csapadéktömb (hazánk keleti felében meghúzódva) keddre virradó éjjel is felettünk lesz, sőt megint terjeszkedni kezd – hogy azután másnap délutánra-estére visszahúzódjon. Ezen a napon már 15–20 fok várható, ami nagyjából egész héten jellemző lesz (kivéve csütörtökön: ekkor az esős időben legfeljebb 15 fok körüli, sok helyen az alatti hőmérsékletek várhatók…), miként az 5–10 (néha csak 3–8) fokos hajnali hőmérséklet is. A szerda és a csütörtök is nagyjából borongós, és csak ritkán – akkor is főleg északnyugaton – hoz napos-felhős időt: ritmikusan, meg-megújuló lendülettel intéznek támadást ellenünk az esőfelhők. Szerdán érdekes módon az ország északkeleti csücske, és kivételként a nyugati határszél kaphat több esőt, azután szerdáról csütörtökre virradó éjjel délről türemkedik be hozzánk egy terjedelmesebb csapadéktömb (egy sekély ciklon ajándéka), amiből a szokásos keleti és déli célterületek mellett az ország középső harmada is derekasan kiveheti részét. Éppen ezért, bár Budapesten és környékén csütörtökig viszonylag ritkábban hullik majd a port, kutyaszart elmosó jótétemény, de csütörtökön alighanem jut ide is bőven.

Minden kiderül

Az idő péntektől fordul szárazabbra – azért péntek reggel délkeleten még esni fog. A csapadék elvonultát s az ég előbb átmeneti, majd végleges kiderültét először is azon vesszük majd észre, hogy a még mindig hűvös, de már kevésbé nedves levegő milyen kegyetlenül le tud hűlni úgy hajnaltájban, ha már felhők sincsenek az égen. És az éjszakák bizony csak lassan enyhülnek meg – tán a jövő héttől, de előbb semmiképpen. Szombaton több helyen mérhetünk 20 fok feletti hőmérsékleteket, vasárnap pedig a 25 sem lesz már ritkaság, de azért ekkor se igyunk előre a medve bőrére: a június még odébb van, záporok pedig ekkor is, ezután is következhetnek a menüsorban. S mi mást is tudnánk javasolni ebben a szeszélyesen változó, ámde egyenletesen hűvös időben: jól felöltözve, esőköpennyel felvértezve induljunk nyugodtan kirándulni a virágzó-zöldellő természetbe! A vissza-visszatérő csapadék úgy is kimossa, a frontátvonulásokkal járó élénk szélmozgás kisöpri a levegőben keringőző polleneket: legalább az orrunkat nem fogja facsarni egy ideig semmi.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.