„A harmadik oltásra leginkább azok jelentkeztek eddig, akik Sinopharmot kaptak”

Katasztrófa

A háziorvosok szerint a tisztifőorvos által kiadott eljárásrend túl sok felelősséget tol rájuk.

„A harmadik oltásra nálam leginkább azok a páciensek jelentkeztek eddig, akik Sinopharmot kaptak. Ők határozottan szeretnék felvenni a harmadik oltást, attól függetlenül, hogy mérettek-e ellenanyagszintet, vagy sem.

Mindannyian Pfizert szeretnének kapni”

– meséli a harmadik oltással kapcsolatos tapasztalatait egy budapesti háziorvos, aki a Narancs.hu-nak azt mondta, eddig a beoltott betegeinek csupán töredéke jelentkezett, sokan csak puhatolóznak, a háziorvos álláspontjára kíváncsiak, informálódnak.

Nem ez a prioritás

Magyarországon a harmadik oltás augusztus 1-je óta elérhető, a pénteki legfrissebb adatok szerint eddig 43 ezer ember foglalt időpontot rá és 24 ezren már meg is kapták. Bár más országok is, úgy, mint Németország, az Egyesült Királyság vagy Izrael is bejelentette, hogy a lakosság egyes csoportjainak lehetőséget biztosít a harmadik oltás felvételére, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezt egyelőre nem támogatja. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy minimum szeptember végéig moratóriumot vezetne be a koronavírus-elleni vakcinák booster-oltásaira, elsőként ugyanis inkább a szegényebb országokba kellene eljuttatni a vakcinákat.

Öt magyar szakember (Balkányi László, Falus András, Rékassy Balázs, Sarkadi Balázs és Weltner János) szintén kiadott egy közleményt, amelyben azt hangsúlyozták, hogy elsősorban a még be nem oltottak mihamarabbi beoltására kellene koncentrálni, a Sinopharm-vakcinát kapott 60 év feletti korcsoportnál pedig meg kellene vizsgálni, hogy szükséges-e egyáltalán a harmadik oltás, és ha igen, azt hatékonyan meg kellene szervezni.

Emellett kiemelik, hogy „álláspontunk és szakmai ismereteink szerint

az EU-ban az EMA által engedélyezett és szabályosan felhasznált vakcinák esetében a harmadik oltás e pillanatban nem prioritás”.

Nincs előkészítve

Mindennek ellenére július 26-án Müller Cecília országos tisztifőorvos levelet küldött a háziorvosoknak és a kórházaknak a harmadik oltás eljárási rendjéről. A részletesnek nem igazán nevezhető anyag engedélyezi a vakcinák keverését, főként az időseknél és a krónikus betegeknél, illetve rögzíti, hogy a második oltás után 4-6 hónapnak kell eltelnie a harmadik oltás beadása előtt. A végső döntést azonban, hogy milyen is legyen az a harmadik vakcina, az orvosra bízza az eljárásrend. Éppen ez az, amin az általunk megkérdezett háziorvosok is felháborodtak: ennél részletesebb, több támpontot adó anyagot vártak, ami nem tol minden felelősséget a háziorvosra, vagy az oltóponton dolgozó orvosra.

„Ha egy gyógyszer vagy vakcina hivatalos alkalmazási előírásától eltérünk a nem kötelező védőoltások beadásánál, akkor a felelősség a háziorvost terheli” – mondja Komáromi Zoltán háziorvos, a DK egészségpolitikusa. „Minden egészségügyi beavatkozásnak van rizikója, erre háziorvosként felelősségbiztosítást kell kötnöm. De ha eltérek az előírástól, és valami baj történik, akkor nekem kell fizetnem és engem büntetnek meg.”

Több általunk megkérdezett háziorvos  is azt mondta, hogy a páciensektől kérnek egy beleegyező nyilatkozatot a harmadik oltás beadása előtt, de egy ilyen dokumentum sem érhető el központilag, a háziorvosok maguk gyártanak ilyet.

Komáromi szerint, ha már valamit elrendel a tisztifőorvos, akkor annak hivatalosan meg kellene jelennie, például a Magyar Közlönyben, nem csupán egy levélben kellene tudatnia az orvosokkal, hogy mostantól ez a hivatalos eljárásrend. Ráadásul nem tudjuk, kik a szakértők, akik összeállították az anyagot, és mi az a szakirodalom, amire hivatkozik a tisztifőorvos.

Ez az eljárásrend nincs szakmailag előkészítve, nincs jogilag megtámogatva.

A kormány által elvégzendő feladatot így ismét a civilek teljesítették: augusztus 1-én megjelent egy független szakértői elemzés és javaslat arról, hogyan kellene alkalmazni a koronavírus elleni harmadik oltásra szánt vakcinákat. A szakértői anyagot ugyanazok jegyzik (Ferenci Tamással kiegészülve), akik hangsúlyozták: a prioritás a még be nem oltottak vakcinációja kell, hogy legyen.

A 14 oldalas anyagot a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége is ajánlja, mint írják: „egészségügyi szakemberek egy csoportja elkészítette saját, a vakcináció jelenlegi magyar helyzetét áttekintő elemzését és az oltások beadásának folytatására vonatkozó, részletes, érthető és átlátható, szakmai érvekkel, valamint szakirodalommal kellően alátámasztott ajánlását.”

Az általunk megkérdezett háziorvosok is üdvözölték az anyagot, az egyikük kiemelte: ilyennek kell lennie egy jól használható, magas színvonalú, logikus és átlátható egészségügyi guideline-nak.

Inkább az oltópont

A háziorvosok azonban nemcsak az eljárásrend miatt tiltakoznak. „A miniszterelnök már július közepén bejelentette, hogy lehetővé teszik a harmadik oltás felvételét, a konkrétumokra azonban július végéig várni kellett, így mindenki a háziorvosánál érdeklődött, de mi sem tudtunk mit mondani a betegeinknek” – meséli Komáromi, aki elmondta, hetekig folyamatosan csörgött a telefonja, a páciensek a magántelefonján is keresték, mert mindenki tudni akarta, felvegye-e a harmadik oltást, vagy sem. Mások azt mesélték, hogy Orbán Viktor július közepi bejelentése után sokkal többen érdeklődtek az oltásról, mint most, amikor már kiderült valamennyi konkrétum arról, hogy ki milyen típusú vakcinát kaphat.

Egy vidéki nagyváros háziorvosa azt mondta, a háziorvosok fele nyaral ebben az időszakban, a másik fele helyettesít, tehát két praxist visz egyszerre, ami napi 140-150 betegkarton megnyitásával is járhat. Ezért sokszor nincs idejük arra, hogy még a harmadik oltással kapcsolatban telefonáló betegtömeget is felvilágosítsák, ráadásul úgy, hogy ők sincsenek a megfelelő információk birtokában.

Ha valaki telefonál, vagy megnyugtatom, hogy várhat még a harmadik oltással, vagy ha 60 feletti, veszélyeztetett és Sinopharmot kapott, akkor az oltópontra irányítom

– meséli és hozzáteszi, nem zárkózik el attól, hogy ő is részt vegyen az oltásban, de augusztusban nem tudja bevállalni a helyettesítés miatt.

„Márciustól kezdve iszonyatos terhelésnek voltunk kitéve, júniusban volt az első olyan napom, amikor a rendelés után nem kellett este 8-ig hívogatnom a betegeket az oltás miatt” – mondja és véleményét sokan osztják: a háziorvosok is kimerültek a harmadik hullám és az oltási kampány során, amikor rengeteg energiájuk ment el a betegek toborzására. A szokásos nyári pangást most nem tapasztalják,

sok a beteg az elmaradt beavatkozások miatt.

Többen úgy vélik, hogy amíg nem jelentkeznek nagy tömegben a páciensek a harmadik oltásra, addig jobb, ha az oltópontokon végzik a vakcinációt. Egyrészt könnyebb oda összeszervezni az oltást kérő embereket, másrészt a vakcinagazdálkodás szempontjából is egyszerűbb, ha oltópontokon történik az oltás.

Az időpontfoglalásnál ugyanis nem lehet megadni, hogy az illető milyen vakcinát szeretne kapni, így a háziorvosok nem tudják előre, mennyi dózist rendeljenek egy-egy típusból, ahogy abban sem lehetnek biztosak, hogy ha felbontanak egy ampullát, akkor érkezik annyi beteg, aki azt a fajtát kéri, és nem veszik kárba a felbontott adag. A háziorvosoknak egyébként hétfőn kell leadniuk a rendelést, ami csütörtökön érkezik meg és csütörtökön és pénteken tudnak oltani.

De ahogy forrásaink megjegyezték: amíg néhány ezer ember akarja felvenni a harmadik oltást és az időpontok foglalásánál nem lehet nyilatkozni arról, hogy ki milyen típusú vakcinát szeretne, addig sokkal praktikusabb, ha az oltás oltópontokon történik.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Több száz millió forintba került Vácnak az árvízi védekezés, pedig volt lehetősége, hogy mobilgátat építsen

Az előző, fideszes városvezetés ideje alatt elindult a mobilgátfejlesztés, 2,2 milliárd forintos támogatási szerződést kötöttek a kormánnyal, de végül a projekt meghiúsult, ráadásul több mint 70 millió forintot vissza is kellett fizetni. Szeptemberben óriási erőfeszítések és nem kevés pénz árán sikerült csak a védekezést megoldani.