A majomhimlő stigmatizáló és rasszista felhangja miatt átnevezi a betegséget az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A szervezet elnöke, Tedros Adhanom Ghebreyesus bejelentette be, hogy keresik az új nevet. Mindeközben egyre több majomhimlős esetről érkezik hír világszerte.
Múlt héten csaknem harminc nemzetközi kutató írta alá azt a levelet, amelyben a majomhimlőt okozó vírus „nem diszkrimináló” és „nem stigmatizáló” elnevezését sürgették. Az átnevezés szükségességét azzal indokolták, hogy a jelenlegi globális járványkitörést Afrikához, Nyugat-Afrikához, esetleg Nigériához próbálják kapcsolni a médiában és tudományos körökben is egyre elterjedtebb narratívák. Ezért azt javasolták, hogy a vírus új osztályozásánál vegyék figyelembe a vírus fejlődését és terjedését annak érdekében, hogy minimalizálják a "nemzetekre, földrajzi régiókra, gazdaságokra és emberekre gyakorolt szükségtelen negatív hatásokat".
A WHO honlapja egyelőre a vírus két törzsét ismerteti: a nyugat-afrikai és a kongói (közép-afrikai) variánst.
A WHO például azt javasolja, hogy a sajtóban ne használjanak afrikai majomhimlős emberekről készült képeket olyankor, amikor például nyugati országokban megjelent esetekről, kitörő járványokról adnak hírt. Hozzátennénk, alapvetően nehéz illusztrálni e betegségről szóló híreket, ráadásul a nyugati esetekről nem készültek hozzáférhető felvételek.
Mint ismert, Magyarországon is már több majomhimlős esetet azonosítottak. Míg világszerte 39 országban több mint 1600 megbetegedést regisztráltak, és további 1500 majomhimlőgyanús esetet tartanak számon.
Mindeközben a WHO közlése szerint a majomhimlő elleni vakcinák igazságos elosztórendszerének kiépítésén dolgozik, a tervezet heteken belül elkészülhet – jelentette be Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója. A himlő elleni védőoltás 85 százalékban hatékonynak bizonyult a majomhimlő ellen is, az ebből rendelkezésre álló mennyiséget igyekeznének szükség szerint elosztani a világ országai között.
Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója ugyanakkor aggodalmát fejezte ki, amiért a gazdagabb országok elkezdték felvásárolni a rendelkezésre álló állományt anélkül, hogy figyelembe vették volna Afrika szükségleteit a majomhimlő elleni küzdelemben, ahonnan a vírus feltehetőleg elterjedt. A regionális igazgató óva intette a kormányokat attól, hogy "megismételjék a koronavírus-járvány hibáit" a majomhimlő kezelésében, máig ugyanis a szegényebb országok lakosságának csupán 17 százaléka kapott egy dózist a koronavírus elleni védőoltásból.
Ugyanakkor "a vírus terjedésének góca továbbra is Európában van, ahol 25 országban több mint 1500 esetet regisztráltak, ami a világszerte azonosított esetek 85 százalékát teszi ki" – hangsúlyozta Kluge.
Több egészségügyi szakértő kifogásolta, hogy a vírus elleni küzdelem fókuszában ismét a fejlettebb, tehetősebb országok állnak, miközben Afrikában – ahogy Francois Balloux, a University College London (UCL) fertőző betegségek szakértője fogalmazott – "csúnyább vonulata van a vírusnak, ami emberi életeket is követelt". Balloux úgy vélte, "legyen bármilyen oltási program Európában, ez nem fogja megoldani a problémát". Az afrikai kontinens több országában évtizedek óta honos a majomhimlő, ebben a térségben csak idén 72 ember halálát okozta a vírus, jelenleg 1500 feltételezett esetet kezelnek. "Afrikában kell kezdeni az oltási kampányt, nem máshol" – szögezte le Ahmed Ogwell, az afrikai járványügyi központ (Africa CDC) megbízott igazgatója.
