Az intenzíven fekvő betegek háromnegyede oltatlan

  • narancs.hu
  • 2021. november 25.

Katasztrófa

...Szombathelyen, és az oltottan oda került emberek többsége Sinopharmot kapott.

A szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórház intenzív osztálya 50 százalékos telítettséggel működik, 17-18 ember van lélegeztetőgépen. Az intézményben fekvő koronavírusos betegek háromnegyede oltatlan. Az oltottan oda került emberek mind régen vették fel a dózist, és többségben vannak közöttük azok, akik a kínai Sinopharm vakcinát kapták. 

Erről Nemény András polgármester számolt be a szombathelyi közgyűlés csütörtöki ülésén – írja a nyugat.hu

A politikus emlékeztetett, hiába kért pontos adatokat a kormányhivataltól, azt a választ kapta, hogy a járványhelyzet miatt később, 45 napon belül válaszolnak a kérdéseire. 

 

Ezen a dilemmán – tényleg akadályozza-e egy járványadatok iránt érdeklődő polgármester a járvány elleni védekezést – a Nemzeti Információszabadság Hatóság is tűnődött, és állásfoglalásában megszólította a vonakodó kormányhivatalokat: 

Nemény a szombathelyi közgyűlésen emlékeztetett arra, hogy bár úgy döntöttek, nem teszik kötelezővé a védőoltás felvételét a város hivatalaiban és intézményeiben,  ettől függetlenül az érintettek átoltottsága magas, 80 százalék feletti.

Azt, hogy a szombathelyi arányok az intenzív osztályokon kezelt koronavírusos betegek oltottágát illetően mennyire jellemzőek országosan, nem lehet tudni. A Telex szemléz egy tanulmányt, amelyben arról van szó, hogy júniusig mind az öt Magyarországon használt vakcina elég hatékony volt, a fertőzés ellen 68,7–88,7 százalékos, míg a halálos kimenetelű megbetegedéstől 87,8–97,5 százalékos védettséget nyújtottak.

A tanulmány azért érdekes, mert ezeket az adatokat többen – például Ujhelyi István európai parlamenti képviselő – is kérték, várták a kormánytól.

Csak az a gond, hogy ezek az eredmények részben elavultak, mert júniusig vizsgálták a hatékonyságot, ám azóta világszerte csökkent a vakcinák hatékonysága, és az nemigen hangzik el nyilvánosan, melyiké mennyire.

 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.