„A kormány mindent megtett, hogy az idősek oltását elősegítse” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember 15-én a Kormányinfón, beismerve, hogy még mindig több mint 400 ezer 60 év feletti nem kérte az oltást. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szeptember 27-én a Magyar Nemzetnek adott interjújában szintén kiemelte a kormány erőfeszítéseit, ám nem volt túl optimista az idősek oltási programjával kapcsolatban.
A háziorvosok és a medikusok oltatlanokat megkereső látogatása azt mutatta, hogy tényekkel, tettekkel és racionális érvekkel is nagyon nehéz az érzelmekre hatni. Nem könnyű megértetni, hogy az oltás felvétele elsősorban a saját érdekükben történik.
„Így – bár a kormány minden körülmények között az emberi életeket próbálja megmenteni – mindenki saját maga felel az egészségéért” – válaszolta Kásler arra a kérdésre, hogy eredményesnek bizonyult-e az időseket célzó oltási akció.
Nem túl nagy siker
Az akciót még júliusban jelentette be Orbán Viktor. Akkor azt mondta, a 65 év felettiek közül ugyan már sokan beoltatták magukat, de akik nem, azokat a háziorvosok és az orvostanhallgatók majd személyesen keresik fel. Július végén aztán meg is jelent az erre vonatkozó kormányrendelet a Magyar Közlönyben, ami szerint a háziorvosok mellé a páciens lakóhelyéhez legközelebb eső felsőoktatási intézményből rendelhetnek ki orvostanhallgatókat.
Ők egyrészt felkeresik a még be nem oltott 60 évnél idősebbeket és megpróbálják meggyőzni őket arról, hogy vegyék fel a koronavírus elleni vakcinát. E mellett, ha képzésük első tíz félévét már teljesítették, akkor be is adhatják az oltást annak, aki kéri. Ehhez azonban felügyeletre van szükség, amit vagy a háziorvos lát el, vagy az egészségügyi felsőoktatási intézmény kijelölt orvosa. Erre az orvosok önkéntesen jelentkezhettek, a kormányhivatalnál regisztrálva.
Az idősebb korosztályt célzó program augusztus 1-én kezdődött, néhány nappal utána a Telex birtokába jutott egy körlevél, ami szerint a háziorvosoknak jelenteniük a kormányhivatalnak, hogy hány 60 év feletti embert kerestek fel, hányat győztek meg, oltottak be és hányan nem kérték a vakcinát. Ennek ellenére hivatalos kommunikáció arról nem történt, hogy az elmúlt két-három hónapban hány 60 év felettit sikerült a programnak köszönhetően beoltani, de bizonyos adatok azért rendelkezésünkre állnak.
A 444.hu az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai alapján kiszámolta, hogy augusztus eleje és szeptember vége között
- 5228 fő 80 év feletti,
- 8376 fő 70-79 év közötti és
- 16558 fő 60-69 év közötti
kapott oltást, vagyis összesen alig több mint 30 ezer ember.
Az ECDC adatai alapján egyébként az is látszik, hogy mind az Európai Uniós átlagtól, mind sok uniós tagállamtól le vagyunk maradva az idősebb korosztály vakcinációjában. Míg Magyarországon
- a 80 év felettiek 74,7 százaléka van teljesen beoltva, addig az uniós átlag 82,4 százalék,
- a 70-79 év közöttiek 85,6 százaléka kapta meg mindkét oltását, az uniós átlag itt 86,5 százalék,
- a 60-69 év közöttieknek pedig 77,1 százaléka oltott teljesen, az uniós átlag ezzel szemben 80,6 százalék.
Szembetűnő az is, hogy vannak országok az EU-ban, ahol közel 100 százalékos a 80 év felettiek átoltottsága; például Ausztriában, Dániában, Izlandon, Írországban, Máltán, Portugáliában, vagy Spanyolországban. A lista alján Bulgária és Románia szerepel a maga 21-22 százalékával.
Nem volt elég orvostanhallgató sem
„Előre meg lehetett jósolni, hogy ezzel az akcióval nem fogunk sok embert elérni, nem ez lett volna a módja annak, hogy megszólítsuk azokat, akik eddig sem akarták beoltatni magukat” – mondja Szabad Zoltán háziorvos, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke. Szabad elmondta, személy szerint jelezte, hogy szeretné, ha kirendelnének egy orvostanhallgatót mellé, de senkit sem küldtek. „Belőlük sem volt elég” – jegyzi meg a háziorvos. Azt mondja, tud olyan háziorvosról, aki kapott maga mellé orvostanhallgatót, de a program így sem volt túl sikeres:
50 emberből jó, ha egyet sikerült meggyőzni arról, hogy vegye fel az oltást.
Komáromi Zoltán, aki a XII. kerületben háziorvos és a DK egészségpolitkusa, szintén nem találkozott orvostanhallgatóval, ahogy azzal sem, hogy a kollégái sok időst elértek és beoltottak volna. Szerinte a felelősségvállalással is komoly problémák adódtak ebben az akcióban. Ha ugyanis a háziorvos nem tudja felügyelni az orvostanhallgatót, miközben az beadja az oltást, ezt helyette pedig az egészségügyi felsőoktatási intézményből kirendelt önkéntes orvos teszi meg, akinek a háziorvos praxisára vonatkozóan nincs felelősségbiztosítása, akkor mégis kinek kell vállalnia a felelősséget, probléma esetén?
„És a logisztika sem egyszerű: ha kinyitok egy ampullát, néhány órán belül el kell oltanom az egészet, de honnan tudom, hogy aznap más is fogja kérni az oltást, hogy mást is sikerül meggyőzni a felvételéről?” – mondja Komáromi. Megjegyezte, saját praxisának több mint 90 százaléka be van oltva, a fennmaradó 10 százalékkal is beszélt már többször, de ők továbbra is ellenállnak.
Ettől függetlenül a háziorvos folyamatosan olt: praxisának körülbelül 10 százaléka, vagyis legalább 200 fő már kérte a harmadik oltást. A háziorvos a héten kapta meg az első adag influenza elleni védőoltást is, amiből szintén be szokott adni 3-400-at évente. „Egyelőre 100 adagot kaptam, azt az elkövetkezendő napokban el is oltom, aztán meglátjuk, mennyi jut még.”
Fontos lenne meggyőzni
Az idősek oltása továbbra is prioritás lenne, hiszen a koronavírus-járvány negyedik hulláma Magyarországon is felfutóban van, egyre többen vannak kórházban és lélegeztetőgépen, az átoltottság még mindig kicsivel 60 százalék van, október 20-a környékén pedig átlagosan 20-25-en vesztették életüket a járvány miatt. Október 26-án ez a szám már 44 fő volt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hivatalos tájékoztatási szerint az elhunytak „többségében idős, krónikus betegek”.
Hogy miként lehetne a még be nem oltottakat arra ösztönözni, hogy felvegyék az oltást, arról még szeptemberben Balkányi László orvosi tudásmérnököt, az ECDC korábbi munkatársát kérdeztük. A szakember akkor azt mondta, számokkal, statisztikákkal, absztrakt ismeretekkel nehéz bárkit is meggyőzni a vakcinációról, ellenben jó narratívával, történetekkel és példákkal sikerrel járhatunk.
„A 2010-es évek elején Nyugat-Afrikában vissza-visszatérően Ebola-járvány tombolt. Ezt egészen addig nem tudták megállítani a szakemberek, amíg a törzsek sámánjait meg nem győzték arról, hogy bár a helyi szokások szerint a halottaktól úgy búcsúznak, hogy a törzs tagjai megölelik a holttesteket, a járvány alatt ettől jobb volna eltekinteni. Minden közösségnek megvannak a maga sámánjai. Meg kell találni a vezetőket, a véleményformálókat, akik hatni tudnak a közösség tagjaira.”
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
