Civil szakértői kezdeményezést juttattak el többek közt a Magyar Narancs szerkesztőségéhez ismert orvosok a koronavírus-járvány miatt. Azt javasolják a lakosságnak és a döntéshozóknak, hogy vegyék komolyabban a járvány elleni védekezést, illetve mihamarabb szigorítsák a járványügyi intézkedéseket, „későnek, de soha nem elkésettnek érezzük ezek a döntések meghozatalát” – írják.
A Rékassy Balázs népegészségügyi szakértő által elküldött levelet rajta kívül Duda Ernő immunológus, virológus, Falus András immunológus, Petrányi Győző immunológus, Rusvai Miklós virológus, Sarkadi Balázs kutatóorvos, Weltner János orvos, valamint Konszenzus az Egészségért civil szakértői csoport tagjai, Balkányi László orvos, az Európai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ korábbi tudásmenedzsere, Cserni István orvos, a Háziorvosok Online Szervezetének társalapítója, Kósa István orvos, egészségügyi menedzser, Lantos Gabriella egészségügyi menedzser, Török Zsolt orvos, háziorvos, Vályi Péter orvos, Vitrai József népegészségügyi szakértő jegyzi. A levél szerint „szakmai pozíciójuk miatt az állásfoglalás kialakításban résztvevő több szakember névtelenségbe kényszerül”.
A javaslat megfogalmazó azt írják, meglehet, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt, de a jelenlegi magyarországi átoltottsági szinten nem lehet még számolni azzal, hogy kialakul a nyájimmunitás, és a járvány erősödése „a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.”
Annak érdekében, hogy a járvány negyedik hulláma minél kevesebb áldozattal járjon, és az egészségügyi rendszer bírja a terhelést, a szakértők azt kérik, hogy „a közösségi közlekedés során, illetve zárt terekben vagy tömegben viseljen maszkot” mindenki. Tanácsos kerülni a kézfogást, ölelést, puszit, gyakran és alaposan érdemes kezet mosni. Aki légúti fertőzés tüneteit észleli magát, maradjon távol a többi embertől, végeztessen antigén- vagy PCR-tesztet.
A nem oltható gyermekek védelme érdekében az iskolában is sürgeti a maszkviselést a javaslat, és csatlakozva a Magyar Orvosi Kamara és a a Magyar Tudományos Akadémia ajánlásához, arra kéri az önkormányzatokat, munkahelyi vezetőket, a közösségi közlekedés, kereskedelmi, szabadidős, oktatási, sport és szórakoztató intézmények vezetőit, hogy „saját hatáskörükben támogassák az arcmaszk viselésének minél szélesebb körű elterjesztését.”
A szakértők annak érdekében, hogy minél magasabb arányú legyen az átoltottság, azt kérik, hogy mindenki, „akinek nincs konkrét COVID-19 ellenes vakcina alkalmazására ellenjavallata”, oltassa be magát, a rokonait, barátait kérje arra, hogy hiteles forrásból tájékozódjanak.
Magyarázzák el például, hogy már 6,8 milliárd adag védőoltást adtak be világszerte,
hogy a vakcina által okozott lehetséges mellékhatások „aránya és súlyossága messze-messze elenyésző a betegség okozta veszélyekhez képest!”
A 80 százalékos hazai átoltottság eléréséig a szakértők szerint nem szabad mellőzni az óvintézkedéseket. Javasolják a harmadik oltás felvételét azoknak, akik legalább 6 hónapja megkapták a második adagot, vagy átestek a fertőzésen azóta, illetve, ha bizonyítottan nincs elég antitest a szervezetükben. „A 60 felettiek, a túlsúlyosak, a krónikus betegséggel élők, a fokozott kockázatú munkakörben dolgozók számára az ismétlő immunizálás javasolt időpontja a 4. hónap.”
A kormánytól többek közt azt kérik,
halassza el, függessze fel a tömegrendezvényeket,
írja elő a kötelező maszkhasználatot minden nyilvános zárt térben, és mindenütt, ahol nem lehet megfelelő távolságot tartani. Tegye kötelezővé a kormány a hatósági igazolás, tehát a védettségi igazolvány, vagy a friss teszt, a PCR-eredmény bemutatását nyilvános zárt terekben, így éttermekben, szórakozóhelyeken, edzőtermekben. Jöjjenek létre ingyenes tesztelési pontok országszerte, legyen hatékonyabb a hatósági karanténrendszer, mert „megengedhetetlen, hogy hazánkban immár egy éve kisebb a karanténban lévő személyek száma, mint a fertőzötteké. A kontaktok eredményes izolálása így pusztán illúzió.”
Az is szerepel a javaslatban, hogy a járványügyi adatokat rendszeresen, további feldolgozásra alkalmas módon hozza nyilvánosságra a kormány, „megadva a megbetegedettek oltási státusát, az oltás időpontját, a beteg korát, társbetegségeit, az ellátás helyét. Csak a semleges szakértők által megerősített járványadatokra épülően alakítható ki az a társadalmi bizalom, amely elengedhetetlen a járványkezelés sikeréhez, az átoltottság növeléséhez. (...)
Tegyék lehetővé, hogy a sajtó reális képet közvetíthessen a járványhelyzetről.
Amennyiben a társadalom nem, csak az egészségügyi ellátók ismerik a járvány valós képét, nem várhatjuk el a kívánatos társadalmi reakciók kialakulását. (...) Csak a mellékelt intézkedések meghozatala mentén, az eddigi járványkezelésből tanulva csökkenthető az egészségügyi ellátórendszer újabb túlterhelése, és így elkerülhető a várható újabb tragédia, ami felé az országunk halad” – olvasható a javaslatban.
Szerdán ez ügyben az ellenzéki pártszövetség is közleményt adott ki – és Kósa Lajos is nyilatkozott:
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
