Ez volt a legmelegebb nyár 1901 óta Magyarországon

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 5.

Katasztrófa

A forróság elképesztő szárazsággal párosult.

A 2022-es nyár volt a legmelegebb 1901 óta – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn megjelent elemzésében. A hőmérsékletről azt írták, hogy az évszak középhőmérséklete országosan 22,8 Celsius fok volt – 1991-2020 között az átlag 20,8 fok volt –, ami fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó 2003-as nyárnál. A június 2,3 fokkal, a július 1,6 fokkal, az augusztus 2,0 fokkal volt melegebb a szokásosnál. A június a harmadik, a július az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett a XX. század kezdete óta.

Az elemzés szerint június első felében a legmagasabb hőmérséklet általában 30 fok közelében alakult, de egy-egy felhősebb és csapadékosabb napon - például a Dunántúlon június 8-án és 9-én - csak 20 fok közelében maradt. Június 15-én a nyugodt, derült időben a fagyzugos helyeken 5 fok közelébe hűlt le a levegő, de Zabaron 4,2 fok volt. Június végén és július elején érkezett az év első hőhulláma az ország nagy részén 35 fok feletti, keleten, délkeleten 40 fok közeli maximumokkal. A napi középhőmérséklet országos átlaga június 29-én és 30-án 27,8 fok, július 1-jén 28,2 fok volt, ezeken a napokon ilyen magas érték 1901 óta nem volt.

A meteorológiai szolgálat összegzése szerint 2022 nyarán június végétől augusztus végéig öt hőhullámos időszak fordult elő, amik között csak rövid időre hűlt le a levegő. Országos átlagban 21 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot, ami megegyezik a tavalyival. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap az Alföldön fordult elő, ahol nagy területen 30 felett volt ez az érték.

A 2022-es nyár a gyakori hőség mellett nagyon száraz volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 137,3 milliméter, ami a tavalyi nyárhoz hasonló érték és 32 százallékkal elmarad az éghajlati normáltól (az 1991-2020-as átlag 203,5 milliméter), ezzel pedig a 24. legszárazabb nyár a XX. század eleje óta, az előzetes adatok alapján.

Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett: a június volt a legcsapadékosabb, de még akkor is csak 53 milliméter hullott országosan. A júliusi csapadék a szokásos mennyiség kevesebb, mint fele volt, majd augusztusban a normál mennyiség mintegy 86 százaléka hullott. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Rábagyarmaton (347,8 milliméter), míg a legkisebbet Mezőberény Hosszúfokon (31,5 milliméter) mérték. A csapadékosabb Nyugat-Dunántúlon többfelé elérte a 250 millimétert a nyári csapadékösszeg, míg az Alföldön, azon belül is főleg a Tiszántúlon nagy területen 80 milliméter sem esett. A délkeleti országrészben az idei június volt a legszárazabb 1901 óta.

A meteorológiai szolgálat elemzésében azt írta, a száraz tél és tavasz után a szárazság tovább folytatódott nyáron is. Országos átlagban mindhárom nyári hónapban kevesebb csapadék hullott, mint az 1991-2020-as átlag. Az év első nyolc hónapjában országos átlagban 263,6 milliméter csapadék esett, ami a harmadik legkevesebb a XX. század eleje óta, csak 1992-ben (244,2 milliméter) és 1993-ban (247,4 milliméter) volt kevesebb.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.