A 2022-es nyár volt a legmelegebb 1901 óta – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn megjelent elemzésében. A hőmérsékletről azt írták, hogy az évszak középhőmérséklete országosan 22,8 Celsius fok volt – 1991-2020 között az átlag 20,8 fok volt –, ami fél fokkal melegebb az eddigi csúcstartó 2003-as nyárnál. A június 2,3 fokkal, a július 1,6 fokkal, az augusztus 2,0 fokkal volt melegebb a szokásosnál. A június a harmadik, a július az ötödik, az augusztus a második legmelegebb lett a XX. század kezdete óta.
Az elemzés szerint június első felében a legmagasabb hőmérséklet általában 30 fok közelében alakult, de egy-egy felhősebb és csapadékosabb napon - például a Dunántúlon június 8-án és 9-én - csak 20 fok közelében maradt. Június 15-én a nyugodt, derült időben a fagyzugos helyeken 5 fok közelébe hűlt le a levegő, de Zabaron 4,2 fok volt. Június végén és július elején érkezett az év első hőhulláma az ország nagy részén 35 fok feletti, keleten, délkeleten 40 fok közeli maximumokkal. A napi középhőmérséklet országos átlaga június 29-én és 30-án 27,8 fok, július 1-jén 28,2 fok volt, ezeken a napokon ilyen magas érték 1901 óta nem volt.
A meteorológiai szolgálat összegzése szerint 2022 nyarán június végétől augusztus végéig öt hőhullámos időszak fordult elő, amik között csak rövid időre hűlt le a levegő. Országos átlagban 21 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 fokot, ami megegyezik a tavalyival. Ennél több 1901 óta csak 2012-ben (24 nap) és 2015-ben (28 nap) volt. A legtöbb hőhullámos nap az Alföldön fordult elő, ahol nagy területen 30 felett volt ez az érték.
A 2022-es nyár a gyakori hőség mellett nagyon száraz volt. Az évszak csapadékösszege országos átlagban 137,3 milliméter, ami a tavalyi nyárhoz hasonló érték és 32 százallékkal elmarad az éghajlati normáltól (az 1991-2020-as átlag 203,5 milliméter), ezzel pedig a 24. legszárazabb nyár a XX. század eleje óta, az előzetes adatok alapján.
Mindhárom hónapban a szokásosnál kevesebb csapadék esett: a június volt a legcsapadékosabb, de még akkor is csak 53 milliméter hullott országosan. A júliusi csapadék a szokásos mennyiség kevesebb, mint fele volt, majd augusztusban a normál mennyiség mintegy 86 százaléka hullott. Az évszak legnagyobb csapadékösszegét Rábagyarmaton (347,8 milliméter), míg a legkisebbet Mezőberény Hosszúfokon (31,5 milliméter) mérték. A csapadékosabb Nyugat-Dunántúlon többfelé elérte a 250 millimétert a nyári csapadékösszeg, míg az Alföldön, azon belül is főleg a Tiszántúlon nagy területen 80 milliméter sem esett. A délkeleti országrészben az idei június volt a legszárazabb 1901 óta.
A meteorológiai szolgálat elemzésében azt írta, a száraz tél és tavasz után a szárazság tovább folytatódott nyáron is. Országos átlagban mindhárom nyári hónapban kevesebb csapadék hullott, mint az 1991-2020-as átlag. Az év első nyolc hónapjában országos átlagban 263,6 milliméter csapadék esett, ami a harmadik legkevesebb a XX. század eleje óta, csak 1992-ben (244,2 milliméter) és 1993-ban (247,4 milliméter) volt kevesebb.
