Ezért veszélyes és így ismerhető fel a koronavírus

Nem szabad félvállról venni a kérdést, a korábbi koronavírus-járványok többszáz ember halálát okozták.

2019-nCoV: így hívják hivatalosan a jelenlegi járványt okozó vírust, ami a koronavírusok közé tartozik. Ez a típus nevét a jellegzetes alakjáról kapta, állatokat és embereket is képes megfertőzni, és az sem kizárt, hogy egyik fajról a másikra átterjedjen.

Az EgészségKalauz cikke szerint jelenleg 7 olyan törzs ismert, melyek az embernél is betegségeket, elsősorban felső légúti és az emésztőrendszert érintő panaszokat okozhatnak. Az egyszerű nátha is adhat okot koronavírussal való fertőzöttségre, ugyanakkor a tüdőgyulladást és bronchitist, vagyis a hörgők gyulladását is okozhatják, ami jóval súlyosabb tünetekkel jár együtt.

Emberről emberre is képes terjedni, emiatt a fertőzés valószínűleg jóval gyorsabban és szélesebb körbe képes eljutni, mint ahogyan az korábban vélték: a szakértők azt hitték, hogy a fertőzés ún. zoonózis, tehát csak állatról emberre terjed át. A járvány terjedését tovább gyorsíthatja a kínai újév, hiszen ilyenkor rengetegen utaznak el azért a vírus „otthonául” szolgáló országból, hogy a szeretteikkel töltsék az ünnepeket.

A koronavírus egyes típusa, például a MERS és a SARS súlyos megbetegedéseket eredményezhet: több mint 475 ember halálát okozta a közel-keleti légúti szindróma (MERS), ami először 2012-ben, Szaúd-Arábiában tűnt fel, majd később a Közel-Kelet, Afrika, Ázsia és Európa más országaiban is felbukkant – jegyzi meg a WebBeteg. 2014 áprilisában került az első MERS-diagnózissal kezelt beteg Indiana államban, és egy másik esetet is jelentettek Floridában: mindketten Szaúd-Arábiából tértek vissza. 2015 májusában MERS járvány tört ki Koreában, ami a legnagyobb volt az Arab-félszigeten kívül.

A súlyos akut légzőszervi szindróma járvány (SARS) 2003-as kitörése után is sokan haltak meg: 37 országba jutott el, Ázsián kívül többek között Kanadát és az USA-t, Írországot, Romániát, Svájcot és Spanyolországot is érintette. Mintegy 8100 ember betegedett meg, és 774 halálos áldozata volt a fertőzésnek. 2015 után nem diagnosztizáltak több SARS-beteget.

Védőmaszkot viselő gyalogosok Tokió Sindzsuku nevű városrészében 2020. január 27-én.

MTI/AP/Jae C. Hong

Milyen tünetek jelentkezhetnek?

A 2019-nCoV fertőzés leggyakoribb tünetei a magas láz, a száraz köhögés, mellkasi fájdalom, légzési nehézségek és a fáradékonyság. A korai stádiumban ezek a panaszok enyhék vagy közepes erősségűek. A legtöbb koronavírus általában egyszerű megfázásos tüneteket okoz, ami pihenéssel és vény nélkül kapható gyógyszerekkel könnyedén kezelhető.

Ezen túlmenően meglehetősen keveset tudunk a vírusról, szakemberek a világ minden táján dolgoznak azon, hogy jobban megértsék a betegséget és időben meg tudják állítani egy járvány kialakulását. Ugyan kevésbé tartják súlyosnak a mostani fertőzést, mint a korábbiakat, már látszik, hogy gyorsabban terjed, mint ahogyan azt gondolták, és egyre több halálos áldozatot követel.

Mit tehetünk?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslata szerint rendszeresen, alaposan kell kezet mosni, a köhögéskor és tüsszentéskor el kell takarni a szánkat és az orrunkat (zsebkendővel vagy könyökhajlattal), továbbá kerülni kell a kapcsolatot azokkal, akik felső légúti fertőzések egyértelmű tüneteit mutatják. A kezeinket, ujjainkat távol kell tartani a szemeinktől, orrunktól és szánktól, és ne használjunk közös evőeszközöket.

Különösen óvatosnak kell lennie azokkal, akik Ázsiába, elsősorban Kínába utaznak: nekik az arcmaszk viselése is javasolt. Ha valaki ázsiai utazásból hazatérve influenzaszerű tüneteket (láz, köhögés, légzési nehézségek) észlel magán, akkor azonnal forduljon orvoshoz.

Laborvizsgálatot kérhetünk, beleértve orr- és torokváladék-tenyésztést vagy vérvizsgálatot annak érdekében, hogy kiderüljön :a megfázásunk mögött koronavírus áll-e, de ennek igazán nincs értelme, hiszen az eredmények nem változtatnak azon, hogyan kezeljük a tüneteinket, amik általában pár nap alatt elmúlnak. Azonban ha a koronavírus átterjed az alsó légutakra, akkor tüdőgyulladást okozhat főként az idősebb embereknél, szívbetegeknél, illetve azoknál, akik legyengült az immunrendszerük, vagy egyéb társbetegségük van.

A súlyos koronavírus-fertőzések kórházi ápolást igényelnek, más esetben viszont úgy kell kezelni, mint egy náthát: sokat kell pihenni, és sok folyadékot kell inni. Torokfájásra és lázra vegyünk be vény nélkül kapható gyógyszert (antibiotikum nem használ mert vírusfertőzésről van szó). Párosító, forró gőzölő zuhany segíthet enyhíteni a torokfájást és a kaparó érzést.

Azok a koronavírusfajok, amik hazánkban gyakoriak, nem jelentenek komoly veszélyt egy egészséges felnőttre. Ha megbetegszünk, akkor kezeljük a tüneteket, ha rosszabbodik a helyzet, akkor forduljunk orvoshoz.