Franciaországban is megjelent az omikron variáns

  • narancs.hu
  • 2021. december 3.

Katasztrófa

Eddig kilenc esetet regisztráltak öt különböző régióban.

Franciaországban is megjelent a koronavírus omikron variánsa, eddig kilenc esetet diagnosztizáltak öt különböző régióban - jelezték pénteken az illetékes egészségügyi hatóságok.

Valamennyi fertőzött a közelmúltban érkezett a dél-afrikai régióból, Nigériából, Mozambikból és a Dél-afrikai Köztársaságból. Az első omikron-fertőzöttet a tengerentúli Réunion szigetén diagnosztizálták, majd a Párizs körüli Ile-de-France régióban, Elzászban, a Loire-menti megyékben azonosítottak fertőzéseket. A francia Riviérán és Auvergne-Rhone-Alpes régióban is diagnosztizáltak egy-egy esetet.

Olivier Véran egészségügyi miniszter a France Info hírrádióban pénteken elmondta: feltételezhető, hogy az omikron variáns már hetek óta terjed az országban, és "egyértelmű, hogy legalább annyira fertőző, mint a delta variáns". A tárcavezető ugyanakkor hozzátette:

az első jelek, amelyek a dél-afrikai régióból érkeznek, nem azt mutatják, hogy az esetek különösen súlyosak lennének.

De elismerte azt is, hogy az új mutánsnak "a járványra gyakorolt hatásait egyelőre nem ismerjük".  

Franciaországban továbbra is a koronavírus delta variánsa a meghatározó, és a jelenlegi, az ötödik járványhullámban az új megfertőződések mintegy 99,8 százalékát okozza. A párizsi Pasteur Intézet modelljére hivatkozva, a miniszter kifejtette, hogy az ötödik hullám tetőzése január végén várható, azaz addig a napi esetszám és a kórházban ápoltak számának emelkedésével számol a kormány.  

Jóllehet az omikron variáns pontos hatásai még nem ismertek, megjelenésének hírére az egészségügyi tárca szerint megemelkedett a koronavírus elleni oltás első adagját igénylők száma.

Franciaország az egyik legjobban átoltott társadalom az Európai Unióban:

az oltásra jogosultak 90 százaléka vette fel eddig az első adagot,

amióta szombaton megnyílt a lehetőség minden 18 éven felüli számára az emlékeztető, harmadik oltás igénylésére, több, mint 5,5 millióan foglaltak időpontot az interneten.

Franciaországban a védettségi igazolás január 15-től csakis három oltással lesz érvényes, s aki a második oltás után hét hónappal sem vette fel a harmadik adagot, elveszti a védettségi igazolását.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.