Hetek óta van egy tesztelő gép a tatabányai kórházban, de nem használják

  • narancs.hu
  • 2020. május 1.

Katasztrófa

A gépet azelőtt vették adományokból, hogy meghalt volna egy kórházi beteghordó.

Április elején 18 millió forintot adtak össze cégek és magánemberek a tatabányai Szent Borbála Kórház PCR-berendezésére, de a gépet hetek óta be sem üzemelték - írja a 444.hu.

A gép a legpontosabban képes megmutatni, hogy valaki aktuálisan fertőzött-e koronavírussal. A gyűjtést két helyben működő cég, a Hilltop borászat és egy orvostechnológiai vállalat, a Beckton Dickinson Hungary Kft. kezdeményezte.

Mivel a teszteléshez nemcsak gépre, hanem speciális laboratóriumra is szükség van, ami a tatabányai kórházban nincs, a Beckton Dickinson gyárában viszont igen, úgy tervezték, hogy a gépet majd ott fogják beüzemelni, s a cég azt is vállalta, hogy ingyen tesztelik a tatai és a tatabányai kórházban levett mintákat.

Bár Bencsik János, a térség fideszes parlamenti képviselőjének Facebook-posztja szerint a gépre már április 10-én összegyűlt a pénz – vagyis jóval azelőtt, hogy a tatabányai kórházban Müller Cecília országos tisztifőorvos zárlatot rendelt el, illetve meghalt volna egy 41 éves beteghordó –, a gépet még mindig nem üzemelték be.

Az önkormányzat a lapnak azt írta, tudomásuk szerint a PCR-készüléket – általuk ismeretlen okból kifolyólag – még nem kezdték el használni, a gép jelenleg is a kórházban van, vagyis még el sem vitték annak a cégnek a laboratóriumába, ahol elvileg használni akarják.

Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya ellenzéki polgármestere kedden egyébként az önkormányzat nevében tízmillió forintot ajánlott fel a helyi érintett dolgozók tesztelésére, amennyiben anyagi akadálya van a rendszeres tesztelés megkezdésének.

A kórház Facebook-oldalán egy érdeklődő kommentre április 17-én azt írták, „a beüzemelés folyamatban van, szeretnénk mielőbb elindítani a tesztelést”.

Cring-crangg: Itt a friss Narancs!

A hé meg a hó és a bicikli, mint fő ellenség. De mi minden van még a lapban? A címlapon Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Az interjúban szóba kerülnek álkutatók, nullkilométeres tehénpásztorok, a felelőtlen járványkezelés és az OLAF nyomozásai is. Támadások kereszttüzében áll a WHO a lassúnak tartott intézkedések és vélelmezett Kína-barátsága miatt.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.