A koronavírus-fertőzés központja az elővárosok nélkül is majdnem 10 milliós Tokió, ahol jelenleg (április 24-én) 3573 fertőzöttet tartanak számon. Utána következik Oszaka, 1415 fertőzöttel – közel 3 millió lakosból. A japán kormány április 7-én hét megyére hirdetett nemzeti vészhelyzetet május 6-ig. Április 16-án ezt kiterjesztették az egész országra.
Tokiótól 2 órára lakom, egy körülbelül 30 ezer fős kisvárosban, Kamogawában, itt végzem tavaly ősz eleje óta egyetemi tanulmányaimat. Ezen a településen egyelőre nem tudni fertőzöttről, viszont a prefektúrában 751 regisztrált beteg van, így jó esély van arra, hogy előbb-utóbb ide is elér. Az itteni éttermek, kávézók még nyitva tartanak, az egyetlen változás, hogy pár órával korábban zárnak. Hivatalosan azonban semmilyen állami szigorítás nincs a vendéglátóhelyek nyitva tartásának korlátozásáról.
| ||
A vendéglátóhelyek jó része önként bezárt
A hatóságok csupán nyomatékosan kérték az embereket, ha tehetik, zárjanak be, maradjanak otthon, bízva abban, hogy a fegyelmezettségükről híres japánok ezt betartják. Ezt vidéken lazábban kezelik. Tokióban viszont a vendéglátóhelyek 90 százaléka önként bezárt. Egyes helyek bizonytalan időre, míg mások optimistán jelezték, hogy május közepén újranyitnak.
Sok étteremben az autós kiszolgálás működik, ahol egy ablakon keresztül, anélkül tudjuk átvenni a rendelésünket, hogy kiszállnánk az autónkból. Van azonban néhány étterem és bár, ami még valamilyen furcsa módon nyitva van, ezeket látogatják is az emberek, nem félve a fertőzéstől. De nem ez a jellemző a Japán fővárosában.
A világ legforgalmasabb útkereszteződése
Tokió legnépszerűbb turistalátványosságainál is megcsappant a látogatók száma, meglepő viszont, hogy még így is akadnak turisták. Mivel az ország határai 73 ország előtt hivatalosan zárva vannak, a látogatók többségében japánok és olyan ázsiaiak, akik az országban élnek. De akadnak helyiek, akiknek most lett idejük kimenni, és a vírussal nem törődve úgy döntenek, hogy felfedező útra indulnak.
Tokió és talán az egész világ legforgalmasabb útkereszteződése Shibuyában található. Ez a hely egy átlagos hétköznap is úgy tele van, mintha éppen az AC/DC adna ingyenes koncertet. Emiatt is furcsa ezt a helyet tömegek és egymáshoz simuló vállak nélkül, szinte üresen látni.
| ||
A világ egyik leglátogatottabb pályaudvara, a tokiói központi vasútállomás, amely külön városrészként is felfogható, teljesen kiürült. Az Olimpia visszaszámlálójához pedig kényszerűen hozzáadtak 365 napot. Nyári olimpia csak 2021-ben lesz, ha lesz.
Nem bírják a négy fal között
Rengeteg embert látni azonban a parkokban, főleg hétvégén. A japánok úgy gondolják, amíg nem használnak tömegközlekedést, és tartják egymástól a kellő távolságot, addig a szabadban biztonságban vannak.
Tokióban az idősebb korosztályt nemigen látni őket az utcán, vidéken annál inkább. Mint másutt a világon, a nagyvárosokon kívül a vírus kevésbé terjed, így nagyobb bátorsággal megy ki az otthonából mindenki. A maszkot azonban itt is felveszik, a legtöbb bolt és áruház a megelőzés érdekében kézfertőtlenítőt helyezett ki a bejárat elé, hogy meg tudjuk tisztítani a kezünket, mielőtt belépünk.
| ||
Nem trend a home office
Nem meglepő módon a japán emberek többsége nagy fegyelmezettséggel kezeli a helyzetet. Aki tud, valóban otthon marad, a gond csak az, hogy ezt rengeteg ember nem teheti meg. Itt ugyanis – a magas technológiai fejlettség ellenére – nem örvend nagy népszerűségnek a home office. Annak ellenére sem, hogy az állam most próbálja erre ösztönözni a cégeket és munkavállalókat. Rengeteg cég azonban továbbra is kéri az alkalmazottjait, hogy járjanak be a munkahelyükre. Talán emiatt is terjed egyre növekvő ütemben a vírus. A metrókon reggel és este még mindig tömeg van, bár próbálják a lehető leghatékonyabb módon szellőztetni a szerelvényt a plafonon lévő ventilátorok és a nyitott ablakok segítségével.
A vírus elleni eredményes küzdelemhez jelentősen hozzájárulnak bizonyos japán szokások. Japánban minden ember, aki elkapja az influenzát, gondolkodás nélkül felveszi az egészségügyi maszkot, ha emberek közé megy. A maszk hordása nekik egyáltalán nem újdonság. De azzal is tisztában vannak, hogy a koronavírus a lappangási idő alatt is képes fertőzni, ezért ma már mindenkin maszk van, aki az utcára lép, még akkor is, ha nem észleli a vírus tüneteit. Mivel itt van maszkhiány márciustól, a legtöbb japán otthon készített saját maszkot, vagy pedig az internetről rendelt mosható változatot.
Minden nyilvános mosdó ragyogó tisztaságú, a vonatok úgyszintén, az utcákat minden éjjel csillogóan feltakarítják – és nem csak a vírus idején. A mosdókban általában nincsen automata kézszárító, ezek többsége ugyanis könnyen terjeszthet betegségeket. Ahol mégis van ilyen, ott a készüléket most leragasztották.
A japán üdvözlés „hasznossága”
Japánban az elterjedt üdvözlés nem a kézfogás, hanem a meghajlás. A barátok és családtagok sem arcon csókolással köszöntik egymást, hanem egy széles mosollyal, kedves szavakkal. Ez a fajta távolságtartás talán furcsának tűnhet számunkra, ám jelenleg nagyon is hasznosnak bizonyul.
Az CDC (amerikai járványügyi központ) jelentései alapján kiderült, hogy a koronavírust a cipőnkkel is képesek vagyunk bevinni a lakásba. Japánban a cipőt nem csak a lakásban, de rengeteg étteremben és izakayában (tradicionális japán italozó) alapjáraton is levetetik az emberrel.
| ||
A miniszterelnök késlekedett járványügyben
A japán miniszterelnök, Abe Shinzo sok kritikát kap a járványhelyzet kezelése miatt. A Mainichi japán lap áprilisban végzett felmérései szerint a japánok 42 százaléka nem ért egyet a miniszterelnök intézkedéseivel, amelyeket a járvánnyal kapcsolatban hozott. Az egyetértők 41 százalékos arányban vannak – 2019 márciusa óta ez az első alkalom, hogy ők vannak kisebbségben. Abe a teszteket sem osztogatja túl bőkezűen, így nincsenek valós adatok a fertőzöttek számáról. A Mainichi szerint a japánok 70 százaléka gondolja úgy, hogy a nemzeti vészhelyzet bejelentése túlságosan későn történt meg. Március végéig még vígan járkálhattak a turisták ki és be az országba. Bár a számuk drasztikusan csökkent (93 százalékkal) tavaly márciushoz képest. Ez a valaha mért legnagyobb zuhanás, még a 2011-es földrengéses áprilisi időszakon is túltesz, amikor 62 százalékkal esett vissza a turizmus.
Egyszeri 100 ezer jenes támogatás
Mivel Japán bevételeinek nem elhanyagolható része a turizmusból és vendéglátásból származik, soka kerültek az utóbbi hetekben nehéz anyagi helyzetbe. Ezért az állam április 16-án bejelentette, hogy minden japán állampolgár részére egyszeri 100 ezer jenes (mintegy 300 ezer forint) támogatást ad. Ez összességében több mint 12 ezer milliárd jent, azaz 36 ezer milliárd forintot jelent. (A 2020-as magyar költségvetés kiadási oldala kb. 22 ezer milliárd forint – a szerk.) A támogatás a japánok fele szerint megfelelő, ötödük szerint nem elegendő és 9 százalék találja ezt túl soknak. És egy másik adat: hogy a nemzeti vészhelyzet mind a 47 megyére történő kiterjesztését a japánok több mint 80 százaléka támogatja.
A nemzetközi vészhelyzet április 7-i meghirdetésekor a japán miniszterelnök arról is nyilatkozott, hogy nem áll tervben semmiféle hivatalos lezárás az országon belül, ahogy az a világ más országaiban történik, és a tömegközlekedés is a menetrend szerint fog haladni a továbbiakban is, ugyanis ezek szükségesek ahhoz, hogy ne omoljon össze teljesen a gazdaság.
| ||
A kormányfőt cáfolta a felesége
Azonban nem növelte Abe népszerűségét, hogy miután március 28-án egy hosszas sajtótájékoztatót tartott a vírus okozta gazdasági károkról, valamint sürgette az embereket az otthonmaradásra, a felesége közben arról posztolt egy bejegyzést az interneten, hogy épp egy hanami ünnepen vesz részt (hanami = a cseresznyevirágzáskor tartott összejövetel).
Ugyancsak felháborította az emberek egy jó részét, hogy április 12-én, amikor a fertőzöttek száma meredeken növekedett, a miniszterelnök videót tett közzé közösségi oldalán, amelyben vígan szürcsölgette a teáját, ölelgetette a kutyáját, mintha semmi probléma nem lenne. A videóval az embereket szerette volna az otthon maradásra buzdítani, azt sugallni, milyen jó is otthon – nem nehéz kitalálni, milyen hatást váltott ki.
Piszkos maszkokat osztogatott
Az egyre súlyosabb maszkhiány miatt Abe 46,6 milliárd jen értékben maszkokat kezdett osztogatni az ország különböző részein, előnyben részesítve az egészségügyi intézményeket és a várandós nőket. De ez a húzás is a visszájára fordult. Bár a terhes nőknek kiosztott 30 millió maszk miatt körülbelül kétezren panaszkodtak, aminek óriási visszhangja lett, mondván, a maszkok piszkosak, foltosak, sőt akadt olyan, amelyen hajszálak voltak. A befolyásos japán média erről bő terjedelemben be is számolt. Abe ezek után visszavonta a maszkokat, magyarázatot követelt a gyártóktól, és új, tiszta maszkokat ígért. Az esetet a Twitteren #Abenomask hashtaggel jelölték, utalva ezzel az Abenomics nevű gazdasági stratégiára, amelyet a miniszterelnök a 2012-es megválasztása óta képvisel.
| ||
Központok a tesztelésre és családon belüli erőszak
Az első regisztrált koronavírusos eset január 16-án volt a közel 130 milliós országban, s március elejéig körülbelül 300 beteget tartottak számon. Márciustól ez hirtelen növekedésnek indult, s pár nap alatt a duplájára nőtt. Ahogy telnek a kórházak súlyos betegekkel, és egyre több ember hal bele a vírusba, Japán végre elkezdett sűrűbben tesztelni. Emiatt is még nagyobb ütemben nőtt a kimutatott fertőzések száma, április 1-jén 2384 fertőzött, április 9-én pedig már több mint 5 ezer volt.
Mindeközben az Egészségügyi Minisztérium még február 14-én felállított országszerte 536 konzultációs központot, ahová a polgárok telefonos egyeztetés után mehetnek tesztelésre, amennyiben a beszélgetés alapján úgy ítélik, hogy ez szükséges. Az enyhe tünetekkel rendelkező embereket nem tesztelik, hanem arra kérik, vonuljanak önkéntes karanténba.
Egy április 24-i sajtótájékoztatón Abe aggodalmát fejezte ki a családon belüli erőszakkal és gyermekbántalmazással kapcsolatban, amelyek száma az otthonmaradás és a stressz miatt Japánban is egyre nő.
Távoktatás saját szemszögből
A japán iskolák és egyetemek nagy részét a magyar rendelkezés előtt két héttel, már március 2-án bezárták. Japánban tanuló egyetemistaként ez engem is érint. Előbb úgy volt, hogy március végén, április elején kezdődhetnek az óráim, de ezt most kitolták május 11-re. Közben a fertőzöttek száma napról napra nő, ezért mindenki aggódik, vajon biztonságos lépés-e május 11-én megnyitni az iskolát? A tanszék végül egyöntetűen a nem mellett döntött, így május 11-től elindul itt is a távoktatás.
| ||
Az itt nem nagyon ismert, de a magyarok körében népszerű Discord vagy Zoom helyett mi egy Webex nevű programot fogunk használni, amelyet konferenciahívásokra találtak ki. Bár az egyetem nem nyit ki, az iskolai baseballedzések továbbra is folytatódnak, és a kollégiumot sem zárták még be – itt lakom én is; alighanem azért is maradtak nyitva, mert a lakók nagy része külföldi.
Egyes prefektúrákban viszont, amelyeket nem érintett súlyosan a járvány, újra nyitották az iskolákat. Tottori, Tokushima vagy Kagoshima prefektúrában csupán csak 5-10 fertőzöttet regisztráltak. A szülői reakció vegyes volt, valaki fellélegzett, hogy a gyermeke nem otthon fog ülni a televízió előtt, mások viszont aggódnak gyermekük egészségéért.
Itt sem tudják a pontos adatokat
A japán általános iskolákban és gimnáziumokban legtöbbször padtárs nélkül, egyedül ülnek a diákok, és elterjedt szokás, hogy mindennap közösen kitakarítják az osztálytermeket és a folyosókat, a tanárok pedig a rendszeres kézmosásra tanítják a gyerekeket.
A legfélelmetesebb az egészben az, hogy Japánban sem ismerni a pontos adatokat. Nem tudjuk, hányan betegedtek meg valójában, mert sok embert nem tesztelnek, csak karanténba küldik őket, amennyiben a tünetek nem olyan súlyosak, hogy kórházi ápolásra legyen szükség.
| ||
„Aranyhét előtt”
A következő megpróbáltatás a közeledő úgynevezett Golden Week (Arany hét) nevű ünnepsorozat, amely több egymást követő japán ünnepről kapta a nevét. Ekkor lesz a Császár születésnapja, az Alkotmány napja, a Zöld nap és a Gyereknap. A sokat dolgozó japánok ilyenkor kihasználják a szabadidőt és hazautaznak a családjukhoz, vagy kirándulni mennek. Vagyis számukra nagy kihívás ezekben az időkben otthon maradni.
A japánok híres kitartása számtalanszor megmutatkozott, és ez változatlanul bennük él. A legtöbben úgy állnak a koronajárvány-vírushoz, hogy ez most egy nehezebb időszak, de kellő összefogással, akarattal, empátiával, egymásra való mutogatás nélkül legyőzhető. Velük együtt én is ebben bízom.
(Címlapfotónkon a világ legforgalmasabb kereszteződése, a Shinbuya kiürülve, a koronavírus idején. A felvételt a cikk szerzője készítette.)
