Maszkban vagy maszk nélkül? Hogyan vészeljük át a járványt?

Katasztrófa

Ez a kérdés hetek óta sok mindenkit foglalkoztat. Van ország, ahol kötelező a viselése, és van, ahol az egészségügyi dolgozóknak is alig jut.

A koronavírus terjedésével megsokasodtak a járványt övező kérdések is, a biztonsági intézkedésekről, vakcináról, kezelésről épp úgy, mint a helyes védekezési stratégiákról. Ez utóbbihoz tartozik például az a kérdés is, hogy érdemes-e maszkot viselni, és ha igen, akkor kinek és legfőképpen milyet?

Kell-e vagy sem?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), élén a tiszti főorvossal ebben a kérdésben egyértelműen fogalmazott. Müller Cecília az Operatív Törzs (OT) sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy aki egészséges, az ne viseljen maszkot, majd egy képet is megosztottak a Tisztifőorvos nevű Facebook oldalon. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon van elég maszk, ha felelősen használjuk, vagyis csak az viselje, akinek légúti panaszai vannak, vagy fertőzött betegek közelében van, egyébként nem szükséges. Ez a poszt azonban mára már eltűnt a Facebook-ról.

Csütörtökön a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egy rajzzal illusztrálta a véleményét, amelyet ők is a Facebook oldalukon osztottak meg az alábbi kommentárral: „A maszk gátolja a vírus átadását tünetmentes fertőzötteknél is, ezzel hozzájárul a járvány terjedésének akadályozásához. Nemcsak magunkat, hanem egymást is védjük vele.” Ők tehát egyértelműen a maszk viselése mellett tették le a voksukat. Ahogyan Szlovákia és Csehország is, amelyek napokkal ezelőtt kötelezővé tették a köztereken való maszkviselést. A Fejér megyei Velence polgármestere is így tett, aki, miután kiderült, hogy a szomszédos Gárdony egyik patikájában több dolgozó is megbetegedett, szintén elrendelte a maszk kötelező hordását az üzletekben.

false

 

Fotó: Magyar Orvosi Kamara Facebook oldala

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása viszont az NNK álláspontjával vág egybe, ugyanis szintén azt hangoztatja, hogy egészségesen ne viseljünk maszkot, csak akkor, ha fertőzöttekkel érintkezünk. A sok ajánlás és biztonsági intézkedés közepette nehéz eligazodni, országa válogatja, hogy ki mit követ. Kínában annak javasolják a maszk hordását, aki olyan környezetben mozog, ahol van esélye elkapni a koronavírust, más esetben nem tartják szükségesnek. Az Egyesült Államokban arra kérik az embereket, akkor vegyenek maszkot, ha tüneteik vannak, ha egészségesek, akkor ne. Németországban pedig egyenesen azt állítják, a maszk hordása hamis biztonságérzetet adhat, mert sokan úgy gondolhatják, elegendő maszkot hordani, és esetleg kevésbé figyelnek más higiéniás szabályok betartására, mint például a megfelelő kézmosásra.

Jut-e mindenkinek?

A The Lancet nevű angol tudományos-orvosi szaklap azt írja, hogy az egészségügyi dolgozók mindenképpen hordják a maszkot, a lakosság pedig lehetőleg maradjon otthon, kerülje a tömeget, ám ha mégis érintkezik másokkal, viseljen sebészi maszkot. A mértéktartás azonban fontos, több országban előfordult ugyanis, hogy a lakosok felvásárolták a maszkokat, és az egészségügyi személyzetnek, vagy a különösen veszélyeztetett rétegeknek így nem jutott. Ez nálunk is ismerős helyzet, több kórház dolgozója a közösségi média oldalakon fordult a lakosokhoz, hogy aki tud, segítsen és küldjön nekik védőfelszerelést mert nekik kevés van.

Háziorvos akcióban (képünk illusztráció)

Háziorvos akcióban (képünk illusztráció)

Fotó: MTI/Komka Péter

 

Weltner János sebész szerint ez valóban gond. Világszerte, így Magyarországon sincs se elég tartalék, se elég tartalék gyártókapacitás, így abban lehet reménykedni, hogy ha Kínában ismét munkába állnak az emberek, fokozatosan egyre több védőfelszerelés jut majd Európába, köztük Magyarországra is. Ettől függetlenül úgy véli, a maszk viselése nagyon fontos. „Mindegy, hogy milyen, a lényeg, hogy akármivel eltakarjuk az arcunkat, ha kilépünk a lakásból, megteszi egy sűrűbb szövésű sál is. Ez két dolog miatt fontos. Egyrészt megvédi azt, aki még nem beteg, azoktól, akik már magukban hordozzák a vírust, adott esetben tünetmentesen is. Másrészt akiben már benne van a vírus, az így nem fertőz meg másokat. Aki orvosként mást mond, az felelőtlen.” A sebész arra is figyelmeztet, hogy jelen tudásunk szerint a koronavírus lappangási ideje elérheti a két hetet, és rengetegen úgy esnek át rajta, hogy észre sem veszik, tünetmentesek, viszont másokat nagy eséllyel ez idő alatt megfertőznek.

No, de milyet?

Arról is nagy viták folynak, hogy elegendő-e a sebészi maszk használata, vagy a magasabb szűrőképességű, például FFP3 maszk a hasznos. „Utóbbi megvédi azt, aki viseli, de mivel egy szelepen át távozik az általa kifújt levegő, a környezetét nem védi. Ha egy fertőzött visel FFP3 maszkot, ugyanúgy képes fertőzni” – mondja Weltner János. Hozzáteszi, a sebészi maszkok is eltérő minőségűek lehetnek, de a lényeg az, hogy a nyálcseppeket és az orrváladékot felfogják, ezért védenek. Ezért jók a sálak, vagy házi készítésű maszkok is, amiket egy gumival a fülhöz is lehet csatolni, így jobban rásimul az arcra, mint egy sál.

Mentőápoló védőfelszerelésben az Országos Mentőszolgálat Mohács utcai állomásán 2020. március 10-én

Mentőápoló védőfelszerelésben az Országos Mentőszolgálat Mohács utcai állomásán 2020. március 10-én

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

 

A helyes használat ugyanis nagyon fontos. „Ha egyszer használatos papírmaszkról van szó, azt szigorúan el kell dobni használat után. Sosem szabad a maszkot megfogni, csak a gumit, amivel a fülhöz van erősítve, de ha lehet, azt is inkább zsebkendővel vagy gumikesztyűvel, amit utána szintén el kell dobni. Ezután pedig alaposan kezet kell mosni. A maszk levételekor ugyanis könnyen az ember kezére kerülhet a vírus, azzal pedig máris fertőzésveszélyt jelent” – mondja Weltner. Vannak mosható és vasalható maszkok is, azokkal hasonlóan kell eljárni, levétel után pedig azonnal ki kell mosni őket.

A hiány mellett van azonban egy másik probléma: a maszkok ára. „Békeidőben egy sebészi maszk nagyjából 10 forintba kerül. Ma több ezer forint az ára” – mondja a sebész és hozzáteszi, az állam feladata ilyen helyzetben az lenne, hogy a maszkokra hatósági árat vezet be, ezzel is segítve a hozzájutást. „Talán, ha többet importálunk, megteszik.”

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.