Maszkban vagy maszk nélkül? Hogyan vészeljük át a járványt?

Katasztrófa

Ez a kérdés hetek óta sok mindenkit foglalkoztat. Van ország, ahol kötelező a viselése, és van, ahol az egészségügyi dolgozóknak is alig jut.

A koronavírus terjedésével megsokasodtak a járványt övező kérdések is, a biztonsági intézkedésekről, vakcináról, kezelésről épp úgy, mint a helyes védekezési stratégiákról. Ez utóbbihoz tartozik például az a kérdés is, hogy érdemes-e maszkot viselni, és ha igen, akkor kinek és legfőképpen milyet?

Kell-e vagy sem?

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), élén a tiszti főorvossal ebben a kérdésben egyértelműen fogalmazott. Müller Cecília az Operatív Törzs (OT) sajtótájékoztatóján azt közölte, hogy aki egészséges, az ne viseljen maszkot, majd egy képet is megosztottak a Tisztifőorvos nevű Facebook oldalon. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarországon van elég maszk, ha felelősen használjuk, vagyis csak az viselje, akinek légúti panaszai vannak, vagy fertőzött betegek közelében van, egyébként nem szükséges. Ez a poszt azonban mára már eltűnt a Facebook-ról.

Csütörtökön a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egy rajzzal illusztrálta a véleményét, amelyet ők is a Facebook oldalukon osztottak meg az alábbi kommentárral: „A maszk gátolja a vírus átadását tünetmentes fertőzötteknél is, ezzel hozzájárul a járvány terjedésének akadályozásához. Nemcsak magunkat, hanem egymást is védjük vele.” Ők tehát egyértelműen a maszk viselése mellett tették le a voksukat. Ahogyan Szlovákia és Csehország is, amelyek napokkal ezelőtt kötelezővé tették a köztereken való maszkviselést. A Fejér megyei Velence polgármestere is így tett, aki, miután kiderült, hogy a szomszédos Gárdony egyik patikájában több dolgozó is megbetegedett, szintén elrendelte a maszk kötelező hordását az üzletekben.

false

 

Fotó: Magyar Orvosi Kamara Facebook oldala

 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása viszont az NNK álláspontjával vág egybe, ugyanis szintén azt hangoztatja, hogy egészségesen ne viseljünk maszkot, csak akkor, ha fertőzöttekkel érintkezünk. A sok ajánlás és biztonsági intézkedés közepette nehéz eligazodni, országa válogatja, hogy ki mit követ. Kínában annak javasolják a maszk hordását, aki olyan környezetben mozog, ahol van esélye elkapni a koronavírust, más esetben nem tartják szükségesnek. Az Egyesült Államokban arra kérik az embereket, akkor vegyenek maszkot, ha tüneteik vannak, ha egészségesek, akkor ne. Németországban pedig egyenesen azt állítják, a maszk hordása hamis biztonságérzetet adhat, mert sokan úgy gondolhatják, elegendő maszkot hordani, és esetleg kevésbé figyelnek más higiéniás szabályok betartására, mint például a megfelelő kézmosásra.

Jut-e mindenkinek?

A The Lancet nevű angol tudományos-orvosi szaklap azt írja, hogy az egészségügyi dolgozók mindenképpen hordják a maszkot, a lakosság pedig lehetőleg maradjon otthon, kerülje a tömeget, ám ha mégis érintkezik másokkal, viseljen sebészi maszkot. A mértéktartás azonban fontos, több országban előfordult ugyanis, hogy a lakosok felvásárolták a maszkokat, és az egészségügyi személyzetnek, vagy a különösen veszélyeztetett rétegeknek így nem jutott. Ez nálunk is ismerős helyzet, több kórház dolgozója a közösségi média oldalakon fordult a lakosokhoz, hogy aki tud, segítsen és küldjön nekik védőfelszerelést mert nekik kevés van.

Háziorvos akcióban (képünk illusztráció)

Háziorvos akcióban (képünk illusztráció)

Fotó: MTI/Komka Péter

 

Weltner János sebész szerint ez valóban gond. Világszerte, így Magyarországon sincs se elég tartalék, se elég tartalék gyártókapacitás, így abban lehet reménykedni, hogy ha Kínában ismét munkába állnak az emberek, fokozatosan egyre több védőfelszerelés jut majd Európába, köztük Magyarországra is. Ettől függetlenül úgy véli, a maszk viselése nagyon fontos. „Mindegy, hogy milyen, a lényeg, hogy akármivel eltakarjuk az arcunkat, ha kilépünk a lakásból, megteszi egy sűrűbb szövésű sál is. Ez két dolog miatt fontos. Egyrészt megvédi azt, aki még nem beteg, azoktól, akik már magukban hordozzák a vírust, adott esetben tünetmentesen is. Másrészt akiben már benne van a vírus, az így nem fertőz meg másokat. Aki orvosként mást mond, az felelőtlen.” A sebész arra is figyelmeztet, hogy jelen tudásunk szerint a koronavírus lappangási ideje elérheti a két hetet, és rengetegen úgy esnek át rajta, hogy észre sem veszik, tünetmentesek, viszont másokat nagy eséllyel ez idő alatt megfertőznek.

No, de milyet?

Arról is nagy viták folynak, hogy elegendő-e a sebészi maszk használata, vagy a magasabb szűrőképességű, például FFP3 maszk a hasznos. „Utóbbi megvédi azt, aki viseli, de mivel egy szelepen át távozik az általa kifújt levegő, a környezetét nem védi. Ha egy fertőzött visel FFP3 maszkot, ugyanúgy képes fertőzni” – mondja Weltner János. Hozzáteszi, a sebészi maszkok is eltérő minőségűek lehetnek, de a lényeg az, hogy a nyálcseppeket és az orrváladékot felfogják, ezért védenek. Ezért jók a sálak, vagy házi készítésű maszkok is, amiket egy gumival a fülhöz is lehet csatolni, így jobban rásimul az arcra, mint egy sál.

Mentőápoló védőfelszerelésben az Országos Mentőszolgálat Mohács utcai állomásán 2020. március 10-én

Mentőápoló védőfelszerelésben az Országos Mentőszolgálat Mohács utcai állomásán 2020. március 10-én

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

 

A helyes használat ugyanis nagyon fontos. „Ha egyszer használatos papírmaszkról van szó, azt szigorúan el kell dobni használat után. Sosem szabad a maszkot megfogni, csak a gumit, amivel a fülhöz van erősítve, de ha lehet, azt is inkább zsebkendővel vagy gumikesztyűvel, amit utána szintén el kell dobni. Ezután pedig alaposan kezet kell mosni. A maszk levételekor ugyanis könnyen az ember kezére kerülhet a vírus, azzal pedig máris fertőzésveszélyt jelent” – mondja Weltner. Vannak mosható és vasalható maszkok is, azokkal hasonlóan kell eljárni, levétel után pedig azonnal ki kell mosni őket.

A hiány mellett van azonban egy másik probléma: a maszkok ára. „Békeidőben egy sebészi maszk nagyjából 10 forintba kerül. Ma több ezer forint az ára” – mondja a sebész és hozzáteszi, az állam feladata ilyen helyzetben az lenne, hogy a maszkokra hatósági árat vezet be, ezzel is segítve a hozzájutást. „Talán, ha többet importálunk, megteszik.”

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.