Miért kedvez a koronavírus-járvány az oltásellenességnek?

El kell fogadni, hogy még mindig sok a megválaszolatlan kérdés a Covid-19 körül, ez pedig kedvez az összeesküvés-elméleteknek. Viszont bízni kell abban, hogy ha egy vakcinát a piacra dobnak, akkor az megbízható lesz.

„Elterjedt vélemény volt korábban, hogy a koronavírus legalább az oltásellenességet visszaszoríthatja. Nemzetközi vizsgálatok azonban ennek az ellenkezőjét mutatják: a koronavírus mintha új lendületet adott volna az oltásellenes csoportoknak, hogy a közösségi médiában megszervezzék magukat és terjesszék elképzeléseiket” – olvasható az Átlátszón frissen megjelent elemzésben, amelyet a Political Capital (PC) jegyez. A PC ugyanebben a témában szervezett online kerekasztal-beszélgetést is: az oltásellenesség és a koronavírus összekapcsolódását szakértők próbálták szétszálazni szerdán. (A teljes beszélgetést itt lehet visszanézni.)

Jó táptalaj a konteóknak

Ahogy azt az elemzésükben is kifejtik: „az oltásellenesség, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ 10 legnagyobb globális közegészségügyi kihívásának egyikévé nőtte ki magát, gyakorlatilag egyidős az oltásokkal”. A nagy kérdés jelen helyzetben az, hogyan és miért tud olyan sikeresen összekapcsolódni a koronavírus-járvánnyal. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint azért, mert az a bizonytalan és új helyzet, amely a koronavírus-járvánnyal beköszöntött, vagyis hogy sok ellentmondásos információ kering a Covid-19-ről és nehéz megérteni az összefüggéseket, kitűnő táptalajt jelent a konteóknak. „Könnyebb hinni az összeesküvés-elméleteknek, amelyek az érzelmeinkre hatnak és egyszerű magyarázatot adhatnak. Ráadásul minden ilyen helyzetben felelőst keresünk, és mégis könnyebb Bill Gatest, vagy a gyógyszeripart kikiáltani bűnösnek, mint azt elképzelni, hogy Vuhanban egy tobzoska csak félig főtt meg és úgy került az asztalra, abból pedig világjárvány lett. Ugyanez a logika mozgatja az oltásellenességet is.”

A koronavírussal kapcsolatban számos összeesküvés-elmélet kering, ilyen többek között az, hogy mesterségesen hozták létre, hogy a gyógyszeripar ármánya az egész, hogy az oltással mikrochipet akarnak belénk ültetni, vagy, hogy Bill Gates ki akarja irtani az emberiséget.

Ezen a helyzeten az sem segít, hogy egyfajta csapdahelyzetbe került a média, hiszen ahogy a tudósok és kutatók most ismerkednek a vírussal, úgy a média sem tud mást tenni, mint hogy beszámol az éppen aktuális helyzetről, még akkor is, ha az információk napról napra változnak. Erről már Hanula Zsolt, az Index volt munkatársa osztotta meg a tapasztalatait. Emellett a sok álhírt terjesztő oldal is problémát okoz, a közösségi médiában létrehozott csoportokról és YouTube-csatornákról nem is beszélve. Utóbbiaknál erősen nyomulnak azok az orvosok és egészségügyi dolgozók, akik a múlt héten konferenciát is szerveztek a koronavírus-járvány „integratív orvosi megközelítéséről”, melyen sok magyar és külföldi vírusszkeptikus hangot hallhattunk.

„A Jóisten hozta létre ezt a konferenciát a semmiből"

Isten áldásával konferenciát tartottak pénteken az Orvosok a tisztánlátásért csoport tagjai, akik erőszak nélkül akarják átadni a tudás fényét és az igazságot a koronavírusról a világnak. „Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy a vírusszkeptikusok és oltásellenesek nemzetközi konferenciát szerveznek Magyarországon több magyar és külföldi orvos előadó részvételével a Magyarok Házában.

Bizonytalanság és tények

A Political Capital 2018-as kutatása szerint a magyar lakosság 20 százaléka gondolja úgy, hogy a védőoltásoknak több kára, mint haszna van, jelenleg pedig csupán 40 százalék tudja elképzelni, hogy ha meglesz a koronavírus elleni vakcina, akkor beoltatja magát. „Az állam 1,3 millió ingyenes influenzaoltást biztosít az egészségügyben dolgozóknak, illetve a rizikócsoporthoz tartozóknak. Az elmúlt években ebből 3-400 ezer pocsékba ment, mert nem akarták magukat beoltatni az emberek” – tette hozzá Prinz Gyula infektológus.

A legnagyobb kérdés az, mindez ellen mégis hogyan lehet harcolni. Egyrészt el kell fogadni, hogy sok a kérdés, és sok kérdésre az a válasz, hogy „nem tudjuk”. Kemenesi Gábor virológus szerint ilyen az, amikor a BCG-oltásról gondolkodunk, amely lehet, hogy közrejátszik abban, Magyarországon kevesebb az eset, mint máshol, de biztosan nem tudhatjuk. „Lehet köztük összefüggés, de azt is fontos megjegyezni, hogy nem kezelhetjük úgy a BCG-oltást, mintha vakcina lenne, nem kezdhetjük beoltani a világot vele.”

 

Fotó: MTI

 

Másrészt fontos tudatosítani, hogy akármilyen sok dolgot nem tudunk még a vírusról, azt tudjuk, hogy súlyos vírus. „7 olyan koronavírus van, amely embereket képes megfertőzni, ebből 4 nátha koronavírus és nem különösebben veszélyes. Ez viszont igen, magas a halálozási rátája, súlyos gondokat tud okozni, ahogy láttuk Észak-Olaszország vagy New York példáját.”

Harmadrészt pedig bízni kell a vakcinában. Kemenesi szerint a tudomány rendkívül jól halad, 160 értelmezhető vakcina-projekt van, ez minden eddiginél több és gyorsabb, mert minden eddiginél több pénzt tolnak a fejlesztésbe. „A gyorsaság viszont nem megy a biztonság rovására.” Ezt azzal magyarázta a virológus, hogy egy vakcina fejlesztése két nagy fázisra bontható: az egyik, amikor a laboratóriumokban vizsgálják a vakcinajelölteket. Kemenesi elmondta, már a koronavírus-járvány előtt született megállapodás a világ laborjai között, hogy egy esetleges pandémia esetén hogyan osztják le maguk között a munkafázisokat, ezzel pedig minden ilyen kutatást felgyorsítottak. A másik fázis a klinikai, amikor már az embereken tesztelik a vakcinát, azonban ezt is fel lehet gyorsítani különféle módokon. Például úgy, hogy az önkéntesek beoltása után nem várunk arra, hogy maguktól elkapják a vírust, hanem beoltják őket vele; vagy úgy, hogy nem két évig figyelik őket, hanem csupán hat hónapig. Kemenesi szerint ez csupán stratégia, a hathónapos megfigyelés is elegendő, ha megtörténik mindaz a vizsgálat, ami megtörténne a két év alatt. Ehhez ismételten rengeteg pénz kell, amely most rendelkezésre áll.

Prinz Gyula összegzésképp úgy fogalmazott: „A vakcinával kapcsolatban azt fontos megjegyeznünk, hogy ha egyet már a piacra engednek, akkor az megbízható. Mint bármely gyógyszernek, ennek is lehet olyan mellékhatása, amelyet harmincezer ember beoltásánál még nem lehet látni, de a hatvanezredik vagy százezredik esetnél majd megtalálják. De ez nem szabad, hogy megingassa a bizalmunkat, hiszen ez minden gyógyszernél így van.”