Kiállítás

20 éves a Francia Intézet épülete a Fő utca 17. szám alatt

  • - kyt -
  • 2012. május 26.

Képzőművészet

20 éves a Francia Intézet épülete a Fő utca 17. szám alatt, ami egyfelől tény (sőt emlékezetes tény, hiszen 1992-ben a mozgalmas külsejű Duna-parti tömb volt az első épített jele annak, hogy az európai, a nyugati kultúrához tartozunk végre), másfelől pedig az alkalomra rendezett kiállítás kissé hosszúra sikerült címe. Az anyag összeállítására és elrendezésére a Kortárs Építészeti Központ, a KÉK kapott megbízást, és szemlátomást alaposan, sokfelé figyelve teljesítette a feladatot, az eredmény pedig ennek megfelelően színes (társadalom-, politika-, építészet-, technika- és építéstörténeti) megközelítésű, és néhol kifejezetten izgalmas lett. Igaz, hogy tárgyak nincsenek, csak masszív hasábokra applikált tablók, így hát minden csak másolat, sehol egy pauszpapír, se egy kőtömb vagy csontváz - pedig találtak többet is az építkezés során, a Varsói Szerződés titkos kommunikációs kábelei mentén.

Ahhoz képest, hogy a helyszínen már a 60-as években új épületet akart emelni a francia állam a háborúban lebombázott lakóház, később tenisz- és korcsolyapálya helyén, több mint húsz év telt el a tervpályázatig, amelyet Georges Maurios nyert meg (róla is sokat megtudunk), és csak ezután kezdődtek a kivitelezés mikéntjére vonatkozó, részben politikai töltetű huzavonák. Ezekben az évtizedekben a Szegfű utcai épületben zajlottak az intézeti programok, a kapunál rosszarcú ballonkabátosok mustrálgatták a látogatókat.

Időközben a rendszerváltás hatására az eredetileg iskolának is szánt új épület funkciói módosultak, ezt is nyomon követhetjük a szövegek és képek mellett a tervezővel, a kivitelezés résztvevőivel folytatott beszélgetések hanganyaga segítségével. Az épületen kívül-belül színes szalagok feszes csíkjai cikáznak az ünnepi alkalomból. Az évfordulót köszöntik, az épületet, amelyet ma már örömmel látnánk sokkal tágasabbnak, befogadó, magába szívó, nagyvonalú és erős menedéknek.

Francia Intézet, nyitva május 2-ig

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.