Képzőművészet
Háromlábú pillanatok – csütörtökön nyílik az Illyés Művészeti Szakképzés kiállítása
A kiállítás március 24-től és április 2-ig látogatható.
Tekintetek tüzében
Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.
Hová tűnnek a Fidesz egykori radikális kultúrharcosai?
Hogy a Fidesz védőernyője alatt a maga látszatellenzéki szerepét üggyel-bajjal bontogató Mi Hazánk amolyan gyűjtőhelye lehet-e a kormánypárt neofita fellángolása után csalódott (de azért annyira mégsem csalódott) figuráinak, nemigen lehet kérdés.
Nemes Márton festőművész és Kopeczky Róna kurátor pályázata nyert a Velencei Biennále pályázatán
A Techno Zen című kiállítás lesz látható 2024-ben a magyar pavilonban.
Nehéz ösvény
A Budapest Galéria Lajos utcai kiállítótermében, kezdeném, de teljesen felesleges már így indítanom, hiszen a Budapest Galériának már régóta nincs olyan kiállítótere, ami miatt külön hivatkozni kellene az óbudai egységre. Egyre szűkülnek a kortárs művészet számára dedikált terek: 2019-ben az Új Budapest Galéria is bezárt a Bálnában…
„Amikor terhes voltam, mindenhol kerek formákat láttam, amikor szoptattam, akkor tejet, tőgyeket, melleket”
Gáldi Vinkó Andi fotóművész az elmúlt években az anyává válást dokumentálta. Erről, az anyaság társadalmi megítéléséről és az új könyvéről beszélgettünk vele.
Betűszövetek
A tárlat címe egyszerre utal a leginkább az absztrakt művekre jellemző címnélküliségre (untitled), és a „címíró” golfmárka nevére, amelyet Philip E. Young fejlesztett ki a harmincas években, miután elrontott egy biztosnak látszó ütést. A hiba okait keresve Young egy orvos barátjával megröntgeneztette a labdát, és így kiderült, hogy jól érezte: a belső mag nem pont a középpontban volt. Válaszul megalkotta a tökéletes holtpontú labdát, amelyet Titleist néven 1935-ben piacra is dobott.
Lépésről lépésre
A sváb családban, tisztes szegénységben felnövő Hantai Simont (Bia, 1922 – Párizs, 2008) semmi sem predesztinálta arra, hogy világhírű (francia) festővé váljon; gyerekkorában egy betegség miatt négy hónapra megvakult, képzőművészettel csak vallásos giccsek formájában találkozott, ráadásul reálgimnáziumba járt. Mégis: ő képviselte Franciaországot az 1982-es Velencei Biennálén, egyik műve pedig 2016-ban mintegy 4,5 millió euróért kelt el, egyik legfontosabb festménye pedig Macron elnöki dolgozószobáját díszíti.
„Egy hagyományos, konzervatív nézeteket sugalló férjes névvel rendelkező nő is lehet feminista”
Fajgerné Dudás Andreaával, a hazai képzőművészet jeles alkotójával névválasztásáról, performance-okról, happeningekről, konyharuhákról, illetve a női szerepekről és a feminizmusról is beszélgettünk.
Mögötte fájdalom
A fiatalon eltávozó művész (1879–1920) minikiállítását a Magyar Nemzeti Galéria a halálának 100. évfordulóján készült bemutatni, a tárlatot nagyrészt egy magángyűjtő adományára, illetve új vásárlásokra alapozták.
Minden bizonytalan
A videókat és installációkat készítő szlovák képzőművész elsősorban az ún. átrajzolt, leginkább újságokban, könyvekben és képeslapokon talált képeken alapuló munkáival vált ismertté. E sikeres, több magángyűjteményben is megtalálható művek nemcsak az emlékeinkben élő, hanem nyomaiban még mindig fel-felbukkanó, a volt szovjet blokk lakói számára nagyon is ismerős vizuális és történeti hagyományait dolgozták fel és írták újra.
Bíbor tenger
A kiállítás minőségét ugyan nem befolyásolja, de a bemutatott anyag kommunikációja, a „szenzációs felfedezés” elfedi azt a szomorú tényt, hogy a múzeum munkatársai egy elég súlyos szakmai fiaskóból kovácsoltak tőkét/erényt.
Idézőjelben
Valamit kellene kezdenünk a realizmussal, amelyet jó ideje sem lenyelni, sem kiköpni nem tudunk, merthogy nem bírjuk belegyömöszölni a szűkre szabott kánonba, vagy jó lelkiismerettel kiiktatni onnan.