rés a présen

Nők a központban

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. november 6.

Képzőművészet

Gabriele La Posta igazgató, Olasz Kultúrintézet

rés a présen: Milyen háttérrel érkezett Budapestre?

Gabriele La Posta: Politikatudományt és modern kori történelmet tanultam az egyetemen, a PhD-fokozatomat Európa történelméből szereztem meg. Néhány évet Rómában, az olasz külügy­minisztériumban dolgoztam, és ezután indult el diplomáciai karrierem. Először São Paulóba, Brazíliába neveztek ki az ottani olasz kultúrintézet élére, majd Limában, Peru fővárosában szolgáltam öt évet, és azután érkeztem ide.

rap: Mi volt itt a legnagyobb kihívás?

GLP: A két év Covid után az újranyitás: az olasz nyelvi kurzusokat és a kulturális eseményeket visszahozni az online térből a közösségi terekbe. Ugyanakkor megtartottuk az online nyelvtanulás lehetőségét is, mivel folyamatosan van rá igény, de a kezdetekben a normál élethez való visszatérést tartottam prioritásomnak.

rap: Milyen kulturális eseményeket preferál?

GLP: A történelmi jellegűeket természetesen és a „hetedik művészetet”, a filmet, mert az egyesíti magában a többi művészetet, és mindenki számára érthető. Az olasz filmművészet pedig igazán gazdag és világhírű múlttal rendelkezik.

rap: November 8–16. között zajlik a 22. Olasz Filmfesztivál, vagyis a MittelCinemaFest Budapest. Mi a története ennek a fesztiválnak?

GLP: Először Budapesten valósult meg az Olasz Kultúrintézet kezdeményezésére. Az esemény az olasz filmművészet római központjának, az Istituto Luce Cinecittànak is elnyerte a tetszését, így bekapcsolódott a szervezésbe. A filmek nagy részét az Istituto Luce Cinecittà küldi a fesztiválra, mi pedig hozzáválogatunk olyan alkotásokat, amelyek szerintünk a magyar közönség számára különösen érdekesek lehetnek, és amelyeket az általunk már jól ismert magyar terjesztők szívesen forgalmaznak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.