rés a présen

Nők a központban

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. november 6.

Képzőművészet

Gabriele La Posta igazgató, Olasz Kultúrintézet

rés a présen: Milyen háttérrel érkezett Budapestre?

Gabriele La Posta: Politikatudományt és modern kori történelmet tanultam az egyetemen, a PhD-fokozatomat Európa történelméből szereztem meg. Néhány évet Rómában, az olasz külügy­minisztériumban dolgoztam, és ezután indult el diplomáciai karrierem. Először São Paulóba, Brazíliába neveztek ki az ottani olasz kultúrintézet élére, majd Limában, Peru fővárosában szolgáltam öt évet, és azután érkeztem ide.

rap: Mi volt itt a legnagyobb kihívás?

GLP: A két év Covid után az újranyitás: az olasz nyelvi kurzusokat és a kulturális eseményeket visszahozni az online térből a közösségi terekbe. Ugyanakkor megtartottuk az online nyelvtanulás lehetőségét is, mivel folyamatosan van rá igény, de a kezdetekben a normál élethez való visszatérést tartottam prioritásomnak.

rap: Milyen kulturális eseményeket preferál?

GLP: A történelmi jellegűeket természetesen és a „hetedik művészetet”, a filmet, mert az egyesíti magában a többi művészetet, és mindenki számára érthető. Az olasz filmművészet pedig igazán gazdag és világhírű múlttal rendelkezik.

rap: November 8–16. között zajlik a 22. Olasz Filmfesztivál, vagyis a MittelCinemaFest Budapest. Mi a története ennek a fesztiválnak?

GLP: Először Budapesten valósult meg az Olasz Kultúrintézet kezdeményezésére. Az esemény az olasz filmművészet római központjának, az Istituto Luce Cinecittànak is elnyerte a tetszését, így bekapcsolódott a szervezésbe. A filmek nagy részét az Istituto Luce Cinecittà küldi a fesztiválra, mi pedig hozzáválogatunk olyan alkotásokat, amelyek szerintünk a magyar közönség számára különösen érdekesek lehetnek, és amelyeket az általunk már jól ismert magyar terjesztők szívesen forgalmaznak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.