Nagy Őszi Programajánló - Kiállítás

A művészet határán

Fordított tárgyak

Képzőművészet

Kosárfonással készült laptoptáska, David Bowie falvédőre hímezve, statisztika szőnyegbe szőve. Van-e találkozási pontja a hagyományos kézműves technikáknak, a Covid-hobbiknak, a nagyszüleinktől ismerős tárgyaknak és a kortárs művészetnek?

„Ezek a kerámia- és textiltárgyak, ékszerek vagy épp hímzett alkotások felvetik azt a banálisnak ható kérdést, hogy mi a művészet. Mitől számít valami műalkotásnak, vagy épp miért nem számít annak?” – utal lapunknak a tárlat kiindulópontjára a kiállítás kurátora, Timár Katalin. Hivatkozási alapjai között Jeremy Deller brit képzőművészt említi, különösen a hétköznapiság művészetével foglalkozó alkotó Folk Archive című, 2005-ös munkáját.

A kurátor felhívja a figyelmet arra is, hogy nem csupán a tárgyak maguk, de az elrendezésük módja is meghatározó lehet. „A világ néprajzi múzeumaiban a műtárgyakat általában zsúfoltan helyezik el a tárolókban: több tíz matyó hímzés vagy tarsolylemez kerül egymás mellé. De egy képzőművészeti múzeumban, ha csak egyetlen Picasso-kép függ a falon, akkor senki nem követeli, hogy szerepeljen mellette még tíz másik.” Vagyis közvetve a múzeumi hagyományok, a kiállítások bemutatása közötti különbségek is befolyásolják a nézőket. Ezt kiforgatva kerül a Ludwig terébe, mondjuk Tarr Hajnalka húsznál is több munkája.

Első pillantásra a kiállításon látható képzőművészeti tárgyak közül többről nem is gondolnánk, hogy az művészeti alkotás, ugyanis fölismerhető bennük egyéb funkció vagy máshonnan ismerős technika. Lőrincz Réka alkotásai jól példázzák ezt a kettősséget: ékszerei több esetben kis méretű tárgyak összekombinálásával, továbbfejlesztésével, akár meglévő ékszerek, műanyagok beépítésével készülnek. „Alapvetően sok tárgyamra jellemző, hogy szeretem megváltoztatni azt a valóságot, amiben épp voltak. Hiszem, hogy ez általánosságban igaz az életünkre: kedvünkre tudjuk alakítani” – árulta el nekünk Lőrincz Réka, akinek közel 25, nagyon különböző évekből származó alkotása szerepel a kiállításon. „Az egyik kedvencem egy régi játék mérleg, amelyet nyaklánccá alakítottam. Egy nagyon hétköznapi tárgy kis gyöngyökkel összekombinálva: ebben benne van minden, ami engem érdekel” – teszi hozzá. S ez tényleg egy ékszer, bár mindennapi használatra csak korlátozottan alkalmas.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.