Dizájn

A Budapest 2024 pályázat logója

  • Szőnyei György
  • 2016. május 28.

Képzőművészet

Nem gondoltam, de megtörtént: elfogadott emblémája lett a túlfavorizált budapesti olimpiának. Több mint 100 pályázó reménykedett a győzelemben, átadták magukat a ködlő olimpia valóságának, a sport, a trikolor és a panorámabusz-célpontok művészi összekapcsolásával. A dundi matyó tulipán, a fáklyaként lángoló nemzeti színű hagyma több terv alapötlete volt. A kitárulkozás és begubózás sokatmondó jelei. Ez nem áll messze a néplélektől, a közönségszavazáson a legtöbb kattintást egy ilyen ötlet kapta. Csalódás lesz sokaknak, hogy a bajnok embléma nem ilyen.

Nem is rossz, méregettem a tarka, újhullámos 80-as évek illusztrációira emlékeztető munkát, mikor átgörgettem a benevezett terveket – nyert is. A szabadságszobrot vezérmotívumként használó pályamunkából több is készült. Némelyik erőltetett, mint a pálmalevél helyett az olimpiai karikákat a magasba emelő szimbólum. Ám az Ördögh László vezette nyertesek példája is azt bizonyítja, hogy nincs elcsépelt motívum, csak rossz interpretáció. A csatolt animációs film tárja fel a logó igazi értékét. A fragmentumokra szakadó színes karikák repkedése lehetővé teszi a többértelműséget. Vizet, hegyet, szobrot, tűzijátékot, konfettiesőt formáznak – de sportot nem. Fenntarthatóságra és újrahasznosításra sem utalnak, miként nyilatkozta a grafikus. A megállított mozgókép a jel születésének spontán pillanata. Ettől friss.

A Citadellán, a sajtóbemutatón megtapsolta magát a team. Csak a sokrétű előkészületekre 15 milliárdot szán a kormány.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.