Interjú

„A Szent Ego súlya alatt”

Jagicza Patrícia képzőművész

  • Sirbik Attila
  • 2021. február 3.

Képzőművészet

Új egyéni kiállításán az identitáskeresés és a személyes történetmesélés elemei állnak a középpontban. A Blank Space cím egy olyan lélektani síkra utal, ahol az egyén új, eddig ismeretlen, személyes rétegeit fedezheti fel és értelmezheti újra emlékek, álmok, kognitív struktúrák segítségével.

Magyar Narancs: Korábbi munkáidban is központi szerepet kapott az önreflexió. Most az önelemzés aktusa személyes tárgyaid finom beállításain keresztül jelenik meg. Mi a kedvenc tárgyad?

Jagicza Patrícia: Nagyon nehéz válaszolnom, mert van egy elég erős tárgyfétisem. A kedvenc játékfigurám például egy sztegoszau­rusz. Az első használati tárgy, amit betennék a hátizsákomba, biztos, hogy egy kotyogós lenne a hozzá tartozó mini rezsóval, de fejtörést okozna, melyik kávéfőzőmet válasszam. Új szerzeményem egy márványmintás fehér kosárlabda, arra azonban csak dísztárgyként tekintek. A kedvenc eszközöm pedig mostanában a citling, iszonyatosan élvezem a használatát. Ez egy hajlékony fém kártya, az agyagból készült tárgyak felületét lehet vele tükörsimára húzni.

MN: Különféle technikákkal, anyagokkal kísérletezve járod körül az egyéni és a művészi önmeghatározás különböző aspektusait.

JP: Alapvetően hagyományos olaj-vászon táblaképeket készítek, figurális ábrázolással. Párhuzamosan több szálon futó sorozatokat fejlesztek, amelyek nem válnak el élesen egymástól, viszont az eszköztáramat és a szimbólumrendszeremet folyamatosan bővítem. Gyakran kísérletezem különböző anyagokkal, ezek a munkák kiegészítik a festményeket, és ezek közül néhányra autonóm alkotásként tekintek. Rajzoltam önarcképet hajjal szappan felületére, készítettem 3D tollal korallarcokat, de állítottam már ki nagyméretű textil installációkat is, amelyek a vedlés és az újjászületés aspektusait járják körül. Az önelemzés elengedhetetlen a számomra. A munkáimban az önmagamhoz való viszonyomat fejezem ki, így azok az önmegismerés aktuális fázisát, a dolgok jelenlegi állását tükrözik.

MN: Milyen szerepet tölt be alkotói világodban a véletlen és a hiba esztétikája?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.