Banksy új, karácsonyi alkotása látható Betlehem városában

  • narancs.hu
  • 2019. december 21.

Képzőművészet

Lövedék áttörte betonfalakkal övezett ciszjordániai jászol.

Lövedék áttörte betonfalakkal övezett jászol látható a ciszjordániai Betlehemben, a szokatlan karácsonyi alkotást a titokzatos brit utcaművész, Banksy készítette.

A személyazonosságát titkoló művész A Betlehem sebhelye elnevezésű alkotás pénteki bemutatásán nem vett részt. A művet a palesztin városban 2017-ben megnyitott Walled-Off szálloda előtt helyezték el, amelynek minden szobája az Izrael által emelt betonfalra néz.

A kis betontablók, amelynek falfirkái a békére és a szeretetre szólítanak fel, háttérként szolgálnak egy kis asztalon elhelyezett betlehemhez. A falon látható lövedék ütötte lyuk a betlehemi csillagot jelképezi, alatta Mária, József és Jézus látható egy tehénnel és egy szamárral.

false

Izrael 1967-ben foglalta el Ciszjordániát a hatnapos háború során, majd 2002-ben kezdte meg a helyenként több méter magas betontömbökből álló kerítés építését, hogy védekezzen a második intifáda (palesztin felkelés, 2000-2005) idején a Ciszjordániából érkező palesztin merénylők ellen. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2004-ben törvényellenesnek minősítette a fal építését.

A konfliktusok, a fal és a Palesztin Területek régóta foglalkoztatják Banksyt. Legújabb alkotásával a keresztény hagyomány által Jézus szülővárosának tartott Betlehemben tartandó karácsonyi ünnepségekhez akart hozzájárulni.

Banksy 2007-ben már járt Betlehemben, akkor számos grafitit festett a kerítésre.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.