Kék-sárgára festette tiltakozásként egy köztéri szobrát egy pécsi művész
Böszörményi István szobrászművésznek elege lett az Ukrajna elleni hergelésből, így tiltakozott.
Képzőművészet
Orbán Viktorról is festett portrét a Munkácsy-díjas giccsfestő, Vészabó Noémi
Ízlelgessük a tényt: a miniszterelnök portréját megfestő alkotó kapott állami kitüntetést, a szakma szerint teljesen érdemtelenül.
Hatvan évig feltekercselve pihent Barcsay Jenő monumentális szénrajza
Barcsay Jenő Asszonyok című szénrajzára hatvan év után – épp a művész születésének 125 éves jubileumára készülődve – bukkantak rá egy családi hagyatékban. A több mint 21 négyzetméteres alkotás a Miskolci Egyetemen ma is látható márvány mozaik 1:1-es rajza, amelyet július közepétől láthat a nagyközönség.
Nők, tájban
Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.
Meglátogatta Vészabó Noémit a kulturális miniszter és Schmidt Mária
Közelebbről is bepillantást nyerhettek a Munkácsy-díjas giccsfestő munkásságába.
A giccsfestő felemelkedése – Hankó Balázs apjának kedves festője kapta a Munkácsy-díjat
A gesztus ily módon a kormány családbarát irányultságának és elitellenes kultúrpolitikájának megnyilvánulásaként is felfogható.
Egy nyomozás története
Amikor bő két éve ifj. Botár Olivér felvetette a kiállítás ötletét, még a szakmabeliek sem tudtak szinte semmit Révai Ilkáról, azon kívül, hogy ő készítette el 1917-ben az egyik legismertebb, kivételesen erős és markáns Kassák-portrét.
Az illúzió feltárása
A kezdetben monokróm festményeket készítő művész a kilencvenes évek végén radikális fordulattal olyan fotókat kezdett készíteni, amelyek a tömegmédia által megjelenített eseményeket „ábrázolják”.
A bogiság és a bogizmus
bogi – így, kisbetűvel. Ez a kiállítás címe. Titokzatos cím. Kire vonatkozik? Arra, akit a képek ábrázolnak, vagy aki a képeket készítette?
A osztalgiába révedés mint központ
Friedrich Barnabás Pikszis Kultúrpontban látható kiállításának egyik „üzenete” az, hogy a rendszerváltás óta semmi sem változott, hogy szüleink, nagyszüleink vizuális kultúrához való viszonya mintegy determinálja, hogy mi magunk miként viszonyulunk a világhoz.
Esztergályos Cecília: Mindent vagy semmit
A tánc- és színművész 2000 óta készít kerámiatárgyakat.
Phantom Vision
A hazai és külföldi alkotók fényművészeti, illetve art science installációi láthatatlan jelenségeket próbálnak „láthatóvá” tenni, érzékszerveink, illetve olykor pusztán a képzeletünk stimulálásán keresztül.