Építészet

Értünk szól

A pécsi hidraulikus harangtorony

  • Csizmadi Péter
  • 2005. március 24.

Képzőművészet

Köztudott, hogy Pécs, elsősorban történelmének köszönhetően, az egyik legfejlettebb építészeti kultúrával bíró városunk. Ennek újabb jelét láthatjuk most, ráadásul egy olyan reprezentatív helyen, mint Gázi Kászim pasa Pécs szívében fekvő dzsámijának északi fala.

A 2004. szeptember 11-én átadott harangtorony cirka fél éve vonzza a turisták és kíváncsiskodók tömegeit. A világörökségi terület közvetlen szomszédságában "felépített" remekmű felborzolta a helyi szakma kedélyeit. Átadását követően melegváltásban jöttek a többnyire elmarasztaló kritikák a belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-plébánia és az egyházmegye által kiírt meghívásos tervezési versenypályázat eredményéről.

A pályaművek ismeretében bátran állíthatjuk, hogy a legjobbat, a friss Kossuth-díjas Bachman Zoltán és csapata művét jutalmazták a zsűrorok. A "heavy metal" vagy "hajbókoló harangláb", ahogy a pécsi kulturális kiadvány fogalmaz, hidraulikus szerkezetével 13 és 5 méteres magasságban köti össze a világi létet az isteni magasságokkal. A szakmai kritikák az illeszkedés, az addíció fogalmait feszegetve próbálták kifordítani a mecset északi sarkából. Az illeszkedés elég komoly elvárás egy olyan környezetben, amelyen a múlt letűnt korainak lenyomatai rendre megtalálhatók.

A dzsámi, bár iszlám ikon, ma mégis katolikus szertartások otthona. Adódik hát a kérdés: lehet-e illeszkedni additív módon? A válasz persze többesélyes, de mégis kapaszkodót jelent a tény, hogy az építészet a XIX. század végétől a szolgáltatás szintjére emelkedett/süllyedt. Ebben az esetben a néha kissé

kaotikus katolikus

egyház volt a megrendelő, s mint ilyen, harangozni akart. Gyanítható, hogy inkább volt ez egy többé-kevésbé átgondolt marketingstratégia, mint a liturgiához szükséges hiánypótlásra tett kísérlet. A high-tech campanile a dzsámitól különálló, az egykori Szent Bertalan-templom oltárába állított antitorony.

Illeszkedik is, meg nem is, adott is valamit, meg nem is.

Ma az ideiglenesség, a folyamatos változás korát éljük, a globalizált világ szüntelenül vibráló, izgalmas történeteket akar, ez a torony a jelenkor ideiglenességét adta a dzsámi örök vonásaihoz. S minthogy az építészet a társadalom képének lenyomata, a harangláb teljesíti küldetését.

Bachman megcsinálta mindazt, amit az építész - a jelenben - tehet, úgy, hogy közben javíthatatlan, visszafordíthatatlan módon beletenyerel a múlt arcába.

Pécs most hidraulikus haranglábbal büszkélkedhet, melyből közel s távol nincs még egy a vidéken. Aki nem hiszi, járjon utána!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.