Építészet

Értünk szól

A pécsi hidraulikus harangtorony

  • Csizmadi Péter
  • 2005. március 24.

Képzőművészet

Köztudott, hogy Pécs, elsősorban történelmének köszönhetően, az egyik legfejlettebb építészeti kultúrával bíró városunk. Ennek újabb jelét láthatjuk most, ráadásul egy olyan reprezentatív helyen, mint Gázi Kászim pasa Pécs szívében fekvő dzsámijának északi fala.

A 2004. szeptember 11-én átadott harangtorony cirka fél éve vonzza a turisták és kíváncsiskodók tömegeit. A világörökségi terület közvetlen szomszédságában "felépített" remekmű felborzolta a helyi szakma kedélyeit. Átadását követően melegváltásban jöttek a többnyire elmarasztaló kritikák a belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-plébánia és az egyházmegye által kiírt meghívásos tervezési versenypályázat eredményéről.

A pályaművek ismeretében bátran állíthatjuk, hogy a legjobbat, a friss Kossuth-díjas Bachman Zoltán és csapata művét jutalmazták a zsűrorok. A "heavy metal" vagy "hajbókoló harangláb", ahogy a pécsi kulturális kiadvány fogalmaz, hidraulikus szerkezetével 13 és 5 méteres magasságban köti össze a világi létet az isteni magasságokkal. A szakmai kritikák az illeszkedés, az addíció fogalmait feszegetve próbálták kifordítani a mecset északi sarkából. Az illeszkedés elég komoly elvárás egy olyan környezetben, amelyen a múlt letűnt korainak lenyomatai rendre megtalálhatók.

A dzsámi, bár iszlám ikon, ma mégis katolikus szertartások otthona. Adódik hát a kérdés: lehet-e illeszkedni additív módon? A válasz persze többesélyes, de mégis kapaszkodót jelent a tény, hogy az építészet a XIX. század végétől a szolgáltatás szintjére emelkedett/süllyedt. Ebben az esetben a néha kissé

kaotikus katolikus

egyház volt a megrendelő, s mint ilyen, harangozni akart. Gyanítható, hogy inkább volt ez egy többé-kevésbé átgondolt marketingstratégia, mint a liturgiához szükséges hiánypótlásra tett kísérlet. A high-tech campanile a dzsámitól különálló, az egykori Szent Bertalan-templom oltárába állított antitorony.

Illeszkedik is, meg nem is, adott is valamit, meg nem is.

Ma az ideiglenesség, a folyamatos változás korát éljük, a globalizált világ szüntelenül vibráló, izgalmas történeteket akar, ez a torony a jelenkor ideiglenességét adta a dzsámi örök vonásaihoz. S minthogy az építészet a társadalom képének lenyomata, a harangláb teljesíti küldetését.

Bachman megcsinálta mindazt, amit az építész - a jelenben - tehet, úgy, hogy közben javíthatatlan, visszafordíthatatlan módon beletenyerel a múlt arcába.

Pécs most hidraulikus haranglábbal büszkélkedhet, melyből közel s távol nincs még egy a vidéken. Aki nem hiszi, járjon utána!

Figyelmébe ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.