A 2004. szeptember 11-én átadott harangtorony cirka fél éve vonzza a turisták és kíváncsiskodók tömegeit. A világörökségi terület közvetlen szomszédságában "felépített" remekmű felborzolta a helyi szakma kedélyeit. Átadását követően melegváltásban jöttek a többnyire elmarasztaló kritikák a belvárosi Gyertyaszentelő Boldogasszony-plébánia és az egyházmegye által kiírt meghívásos tervezési versenypályázat eredményéről.
A pályaművek ismeretében bátran állíthatjuk, hogy a legjobbat, a friss Kossuth-díjas Bachman Zoltán és csapata művét jutalmazták a zsűrorok. A "heavy metal" vagy "hajbókoló harangláb", ahogy a pécsi kulturális kiadvány fogalmaz, hidraulikus szerkezetével 13 és 5 méteres magasságban köti össze a világi létet az isteni magasságokkal. A szakmai kritikák az illeszkedés, az addíció fogalmait feszegetve próbálták kifordítani a mecset északi sarkából. Az illeszkedés elég komoly elvárás egy olyan környezetben, amelyen a múlt letűnt korainak lenyomatai rendre megtalálhatók.
A dzsámi, bár iszlám ikon, ma mégis katolikus szertartások otthona. Adódik hát a kérdés: lehet-e illeszkedni additív módon? A válasz persze többesélyes, de mégis kapaszkodót jelent a tény, hogy az építészet a XIX. század végétől a szolgáltatás szintjére emelkedett/süllyedt. Ebben az esetben a néha kissé
kaotikus katolikus
egyház volt a megrendelő, s mint ilyen, harangozni akart. Gyanítható, hogy inkább volt ez egy többé-kevésbé átgondolt marketingstratégia, mint a liturgiához szükséges hiánypótlásra tett kísérlet. A high-tech campanile a dzsámitól különálló, az egykori Szent Bertalan-templom oltárába állított antitorony.
Illeszkedik is, meg nem is, adott is valamit, meg nem is.
Ma az ideiglenesség, a folyamatos változás korát éljük, a globalizált világ szüntelenül vibráló, izgalmas történeteket akar, ez a torony a jelenkor ideiglenességét adta a dzsámi örök vonásaihoz. S minthogy az építészet a társadalom képének lenyomata, a harangláb teljesíti küldetését.
Bachman megcsinálta mindazt, amit az építész - a jelenben - tehet, úgy, hogy közben javíthatatlan, visszafordíthatatlan módon beletenyerel a múlt arcába.
Pécs most hidraulikus haranglábbal büszkélkedhet, melyből közel s távol nincs még egy a vidéken. Aki nem hiszi, járjon utána!
