Feheru uaru rea meneh - Föld alatti múzeum terve Székesfehérváron

  • Pallag Zoltán
  • 2005.09.01 00:00

Képzőművészet

Negyven méterrel a Nemzeti Emlékhely, az egykori koronázótemplom alatt tervezi a székesfehérvári önkormányzat a Magyar Királyok Panteonja kialakítását. A terv központi eleme egy tíz méter átmérőjű, Szent Korona alakú kiállítótér, de fontos szerep jut a mozgó, beszélő királyoknak és az animációs/holografikus technikákkal újjáépített középkori épületeknek is.

Negyven méterrel a Nemzeti Emlékhely, az egykori koronázótemplom alatt tervezi a székesfehérvári önkormányzat a Magyar Királyok Panteonja kialakítását. A terv központi eleme egy tíz méter átmérőjű, Szent Korona alakú kiállítótér, de fontos szerep jut a mozgó, beszélő királyoknak és az animációs/holografikus technikákkal újjáépített középkori épületeknek is.

"Fehérvár, Fehérvár, az M7-es is elkerül, mert úgy utál" - énekelte egykor a Voga-Turnovszky páros. E szomorú tény kedvezőtlen turisztikai hatásait szeretnék mérsékelni a városatyák a Székesfehérvárt, Veszprémet, Esztergomot és Tatát egybefogó Királyi projektben, melynek központi eleme a fent vázolt utópia.

Idézet Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. május 26-i kulturális bizottsági ülésének jegyzőkönyvéből: "A Kulturális Bizottság 4 igen szavazattal, 2 nem szavazattal, tartózkodás nélkül javasolja a Városfejlesztési Bizottságnak a Magyar Királyok Panteonja című projekt megvalósíthatósági tanulmánya elkészíttetéséhez szükséges hirdetmény közzététele nélküli

egyszerű közbeszerzési eljárás

indítására vonatkozó előterjesztés megtárgyalását és elfogadását." Ez a magyartalan mondat azt jelenti, hogy a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 millió forintos pályázati támogatását felhasználva az önkormányzat szeptember 30-i határidővel megbízta a Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt.-t (KPRF Rt.), hogy Posch Ede helyi vállalkozó, egykori sportújságíró ötlete alapján készítse el a Magyar Királyok Panteonja megvalósíthatósági tanulmányát.

Úgy tűnik, a város egyértelműen kiáll a Magyar Királyok Panteonja mellett (fölött), és a kulturális bizottság szavazása is csupán formalitás volt. A szekesfehervar.hu-n 2005. február 28-i dátumozással található "Székesfehérvár megaprojekt 2007-2013" című munkaanyagban ugyanis már szerepel a Magyar Királyok Panteonjának terve, amely "erősíti az európaiság eszményét", célja továbbá, hogy "a város megőrizze történelmi értékeit, erősítse lakóinak helyi és regionális identitástudatát a magyar királysági múlt bemutatásával". Sőt, a városban már két éve beszélnek az ötletről.

Posch Ede egykori munkahelye, a Fejér Megyei Hírlap, valamint a Népszabadság számára adott nyilatkozataiból tisztán körvonalazódik e grandiózus terv kisszerűsége. Negyven méter mélyen a Romkert, az egykori társaskáptalani templom alatt alakítanának ki egy 80-100 méter átmérőjű, 6-8 méter belmagasságú korongot, amelyet mozgólépcsővel lehetne megközelíteni a Skála Áruház és az Alba Regia Hotel előtti, önkormányzati tulajdonban lévő területről. Az interaktív panteonhoz nem kell építési telket vásárolni, mivel ilyen mélységben már minden állami tulajdonban van. A körülbelül 10 000 négyzetméter alapterületű létesítményt metróépítési technikával készítenék el. Az ötletgazda St. Louisban, egy a vadnyugat meghódítását bemutató múzeumot megtekintve (a Museum of Westward Expansionról lehet szó) jutott el a középkori underground gondolatáig.

A nyilatkozatokból megdöbbentően tudathasadásos koncepció bontakozik ki. A korong legnagyobb kerületén "a Feszty-körkép mintájára egy 300 méteres, körbefutó falfelületen mutatnák be a városban koronázott királyok életútját, legfontosabb cselekedeteit", világosította fel Posch a Fejér Megyei Hírlap olvasóit. A korong belső részében életnagyságú beszélő és mozgó panoptikumfigurák lennének, például magyar, besenyő és tatár harcosok. Hangharangokban lehetne hallgatni az "magyar Mária-siralmat, István király Intelmeit Imre herceghez és a Mátyás királyról szóló népmeséket. Ezenkívül érintőképernyős monitorokon, animációs technika segítségével a középkor nagyobb csatáit is újraélhetné a látogató, és a vetítőteremben a szeme előtt újra felépülnének a középkori Székesfehérvár és Magyarország legfontosabb épületei, mint például a koronázóbazilika és a vár. A korong belseje felé haladva a második körívben négy középkori enteriőrt terveznek: egy királynői lakosztályt, egy tróntermet, egy középkori ebédlőt és egy scriptoriumot. Mindezeken kívül megtudjuk, hogy "a múzeum szíve a korong középpontjában elhelyezett, 10 méter átmérőjű, 5-6 méter magas, stilizált Szent Korona formájú kiállítótér lenne, ahol örökmécses és márványtábla adna alkalmat a főhajtásra a Székesfehérváron koronázott és itt eltemetett királyok, királynék emléke előtt". A föld gyomrában, a középkorretró jegyében természetesen lovagi éttermet is találna az éhes turista, aki már nagyon unja a belvárosi éttermek napfényes teraszait.

A KPRF Rt. vezérigazgatója, Sebestyén Csaba igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a tanulmány elkészítésére a legkiválóbb látványtervezőket, építészeket és múzeumi szakembereket kérte fel. Ami minimum furcsa, ugyanis komoly múzeumi szakember nem adja a nevét egy ilyen tervhez. A föld alatti - jobb szó híján - "létesítmény" látványtervéért Szegő György, az Új Magyar Építőművészet főszerkesztője lesz a felelős, aki például az "Álmok álmodói" kiállítás látványtervét is jegyzi. A kivitelezés nehéz terhét az Elefánthy László vezette Mélyépterv International Kft. venné gyenge vállaira. Minden érintett hangsúlyozza a szakmai szempontok maradéktalan figyelembevételét, de konkrétumokról senki sem nyilatkozott. Gonda Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) regionális irodavezetője annyit mondott, hogy addig nem adhatnak állásfoglalást, amíg hivatalos megkeresés nem érkezik hozzájuk. Kérdésemre, miszerint veszélyeztet-e az építkezés régészeti és műemléki értékeket, nem tudott felelni. Pedig emlékmű is jelzi, hogy 1944-ig éppen

a tervezett mozgólépcső

helyén állt a székesfehérvári zsinagóga, és maradványai máig a föld szintje alatt fekszenek. Megkérdeztük Varga Kálmánt, a KÖH elnökét is, aki szabadságát tölti ugyan, de annyit elmondott, hogy "elképesztő ostobaságnak" tartja az ötletet. Úgy véli: "ha egy önkormányzatnak ilyenre van pénze, akkor gondolja meg jobban, hogy mire fordítja azt", szerinte "inkább a Nemzeti Emlékhely méltó kialakításával kellene foglalkozni". Varga Kálmán mint a Nemzeti Emlékhely Közalapítvány kuratóriumának tagja úgy emlékszik, hogy a Magyar Királyok Panteonja nem került szóba a kuratóriumi üléseken. Mint később kiderül, rosszul emlékszik.

Eközben, akárcsak Sebestyén Csaba, Posch Ede is a muzeológusszakmával való szoros együttműködést emlegeti, de a Fülöp Gyula, a Székesfehérvári Szent István Király Múzeum igazgatója által írt állítólagos szakvéleményről nem beszél, mondván, hogy a megvalósítási tanulmány elkészültéig "nem szeretnék kiteregetni a kártyáikat". Fülöp Gyula a Magyar Narancs számára nem kívánt nyilatkozni az ügyről, sem mint múzeumigazgató, sem mint az említett kuratórium alelnöke (elnök Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke). Így a szakvéleményről sem sikerült többet megtudnunk.

Fülöp többszörösen is érdekelt az ügyben. Mint a Fejér Megyei Múzeumok igazgatója - a Népszabadság július 19-i számában olvasható nyilatkozata szerint - nem ellenzi a panteon megépítését, mint a Nemzeti Emlékhely Közalapítvány kuratóriumának alelnöke (tagok többek között: Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere, MSZP-s országgyűlési képviselő; Elekes András, a Fejér Megyei Hírlap főszerkesztője; Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója) a tervezett Bazilika Múzeum és a Magyar Királyok Panteonja keresztfinanszírozással történő együttes működtetése ellen foglalt állást. Mindez a kuratóriumi ülés jegyzőkönyveiből derül ki, melyeket egy a neve elhallgatását kérő illetékes mutatott meg. A kuratóriumnak nem volt egyértelmű álláspontja, és a jegyzőkönyv szerint Warvasovszky Tihamér is csak annyit mondott, hogy a tanulmány elkészülte után talán tisztábban látnak. Fülöp Gyulát Posch Ede mellett a panteon kiállításpolitikájának társalkotójaként is számon tarthatjuk. Itt már nemcsak a nyilvánvaló összeférhetetlenséget lehet számon kérni, de, mint majd látni fogjuk, a múzeumi koncepció kifejezés is idézőjelbe teendő.

Az ötletgazda szerint az egész vállalkozás 3-4 milliárd forintba kerülne, amelyet európai uniós pályázatokból, a magántőke részvételével és kormányzati támogatásból kívánnak előteremteni. Bozóki András kulturális miniszter a Fejér Megyei Hírlap augusztus 1-jei számában úgy nyilatkozott, hogy a Nemzeti Emlékhely alatt létesítendő Magyar Királyok Panteonja "ragyogó ötlet", és a jövő évi költségvetésből mindenképpen szeretnének pénzt áldozni rá. Ez a kijelentés még a Narancsnak nyilatkozó Posch Edét is meglepte, és igen nagy örömmel töltötte el. Szerettük volna megtudni, hogy a miniszter honnan szerzett tudomást a panteonról,

mennyivel és miből

kívánja támogatni, valamint konzultált-e múzeumi szakemberekkel, de a kulturális tárca sajtóosztályán azt közölték, hogy a megyei lap riportere félreértette Bozóki András válaszát, aki nem is hallott a tervről, ennélfogva álláspontja sincs. Friss hír, hogy az Országgyűlés által 2005-re megszavazott 150 millió forint helyett az idén csak harmincmilliót kap a Nemzeti Emlékhely alapítvány, mivel a szaktárca zárolta az ígért támogatást.

Mindezek után nehéz eldönteni, hogy ki nyilatkozott felelősen, csak annyi biztos, hogy ki nem nyilatkozott - felelőtlenül. Az önjelölt örökségépítők és a szakma ilyen esetekben törvényszerűen szembekerül egymással. Jelen esetben a két oldal egy emberben oltja ki egymást. Az ügyben megszólalók egy része önmagának is ellentmondva nyilatkozik, eközben a "királyok városa" fölöslegesen elkölt 12 millió forintot egy szakmailag teljesen megalapozatlan, szürreális tervre. Hogyan lehetséges ez?

A vázolt koncepciónak nincs köze a múzeum szóhoz, és nem csak azért, mert egy múzeum alapját például a gyűjteménye jelenti, ami ebben az esetben nem létezik. A legnagyobb engedékenységgel is panoptikumnak nevezendő tervezetből jogos ijedtséggel visszakozik a minisztérium. Miért is kapna egy

középkori vidámpark

állami támogatást, és miért kell a városnak 12 millió forintot elköltenie egy bukott ügyre? A skizofrénia újabb jele a helyválasztás, ami önkéntelenül is szimbolikus vagy historizáló politizálásra utal. A templom valóban a középkori magyar állam legszentebb helye volt, de ez nem vonhatja magával anakronisztikus kultuszok önkormányzati támogatással való újjáélesztését és I. István sírja alatt 40 méterrel a középkor - nem mellesleg a majdan felmerülő rekonstrukciós kérdések miatt problémás - újjáépítését. Maga a panteon elnevezés a történelem kritikai szemléletének tagadását jelenti, ami viszont a múzeumokról nem mondható el, hiszen azok értelmezni próbálják a múltat, nem csupán csodálni. Ahogy már több szakember is megfogalmazta: "a múlt éppen a múlt kultusza által számolódik fel". Az "pusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkra való utalás valójában kiüresedett historizmust, elhibázott alapkoncepciót jelent. Úgy látszik, Fehérváron a múzeumot összekeverik a Disney Worlddel és Madame Tussaud panoptikumával, megspékelve mindezt egy kis Szent Korona-tannal.

Székesfehérvár lassan valóban rászolgál folyamatos kisebbségi komplexusára. "A királyok városa - az új Európa szíve", hangzik a már idézett megaprojekt mottója. Ebből megtudhatjuk, hogy Fehérvár nemcsak az ország, de egész Európa köldöke. Az már nem érdekli az önkormányzatot, hogy szeretett városukat kizárólag ők ismerik erről az oldaláról.

Neked ajánljuk

Elveszve az éjszakában

  • Bacsadi Zsófia

Igen szerencsétlenül végződik egy kis színházi társulat éjszakája, amikor a takarítónő hamarabb hazamegy, és magával viszi az öltöző kulcsát.

Tuti Tati

Hatalmas a tülekedés Wes Anderson új filmjében, a korábbiaknál is nagyobb, pedig már A Grand Budapest Hotelben is annyi volt a sztár, a szín, a szimmetria – ó, az a híres andersoni szimmetria és keretezés! –, hogy alig látszott ki a sztori.

Elég ez?

  • Puskás Panni

A Kabarét az 1976-os magyar bemutatója (Ódry Színpad) óta közel negyvenszer mutatták be a hazai színházak. És vannak rendezők, ilyen az ősbemutatót jegyző Szinetár Miklós, de Alföldi Róbert és Bozsik Yvette is, akiket az anyag nem hagy nyugodni, és többször is színpadra állítják.

Újrarendezés

  • Erdei Krisztina

Az idei Fotóhónapról néhány hete még alig volt elérhető információ. A kivételt épp a ki­emelt eseményről, a kanadai Margaret Watkins kiállításáról szóló hír jelentette.

Hamis minden ízében

  • A szerk.

Október 23-án elfogtunk egy marslakót, körbeálltuk, és megkérdeztük tőle, mi jó honfiak: no, szemüveges barátunk (kicsinyded, szemüveges ürge volt, mondhatni nyüzüge), mit ünneplünk mi itt ma ilyen nagy sokadalomban?

0:1

  • A szerk.

Múlt pénteken a Kúria elkaszálta a kormány legújabb propagandamutatványának, a „gyermekvédelmi népszavazásnak” az egyik kérdését, azt, amelyik arról kérdezte volna az ország polgárait, támogatják-e, hogy „kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nem­átalakító kezelések”.

Sokan, mégis kevesen

  • Lannert Judit

A két pedagógus-szakszervezet négy pontban foglalta össze a napokban legfőbb követeléseit, ezek közt szerepel a pedagógusok bérének emelése és a munkaterheinek csökkentése is.

Postatiszta nemzeti vagyon

Pár hete derült ki, hogy az állam 42 milliárd forintért vette át a Bélyegmúzeumot a Magyar Postától. Arról nem esett szó, hogy miért ennyiért és miért most, de arról sem, hogy a valóságban mi is az a Bélyegmúzeum, és milyen értéket képvisel.

„Az államnak van életvédelmi kötelezettsége”

  • Bányai György
Vajon bíróság elé citálható-e az állam akkor, ha nem tesz semmit a járvány megfékezése érdekében? Vagy ha épp túlzott agilisságával, lezárásaival és tiltásaival okoz elkerülhető károkat? És ki lehet a felperes? Maga az állampolgár? Vagy egy másik állam?

Lépegetve, lopakodva

  • Molnár Róbert

Szlovákia csendben elviselte, hogy hosszú éveken át támogatások érkezzenek Magyarországról az országba különféle csatornákon, ám a magyar állam nagyszabású termőföldvásárlási terveit már nem hagyták szó nélkül.

„Véletlenül rátalálnak”

Operatőrből lett filmrendező, de amikor elhagyta Ceaușescu Romániáját, mindent újra kellett kezdenie. Ausztráliába települve oktatóként folytatta, most pedig új filmmel jelentkezett: az Éjjeli őrjáratot a héten mutatják be a mozik.