Korhatártalanul - Rémísztő előzetes a moziban

  • Bajnai Zsolt
  • 2005. szeptember 15.

Képzőművészet

Van, aki szerint annyi értelmük sincs a korhatáros filmeknek, mint életkorhoz kötni a szex elkezdését. Bizonyos kor alatt egyik sem ajánlott, de ezt betartatni szinte lehetetlen, esélye talán csak a szülőnek lenne. Ha hagynák. Például a filmelőzeteseket bemutató mozisok.

Van, aki szerint annyi értelmük sincs a korhatáros filmeknek, mint életkorhoz kötni a szex elkezdését. Bizonyos kor alatt egyik sem ajánlott, de ezt betartatni szinte lehetetlen, esélye talán csak a szülőnek lenne. Ha hagynák. Például a filmelőzeteseket bemutató mozisok.

Az általam ismert család - 2 db szülő, 1 db öt- és 1 db hároméves gyermek - szombaton délelőtt egy korhatár nélküli rajzfilmet akart megnézni egy fővárosi multiplex moziban. Nem lepődtek meg, hogy a film jó tíz perccel a meghirdetett időpont után kezdődött, hiszen tudták, előtte még a kötelező reklám- és előzetesblokkot is végig kell ülniük. Igencsak elcsodálkoztak azonban - főleg a szülők, mert a kiskorúak inkább betojtak -, amikor a felhőtlen családi szórakozás előtt a legújabb felrobban-megdöglik-legyőzi hollywoodi produkcióból láthattak jeleneteket.

Az eset nem szegte kedvüket - a szülők véletlenben reménykedtek -, alig két héttel később ugyanoda, egy szintén korhatár nélküli családi filmre váltottak négy jegyet. Ma már tudják: nincsenek véletlenek. Ismét megnézhették a vérben tocsogó amerikai szuperprodukció legnaturálisabb részleteit.

Kb havi 200

A mozgóképről alkotott 2004. évi II. törvény - közkeletű néven filmtörvény - 20. §-a kimondja, hogy a Magyarországon forgalomba kerülő filmeket "a kiskorúak szellemi és lelki fejlődése érdekében" öt kategóriába kell sorolni. Az elsőbe az úgynevezett korhatár nélküli filmek tartoznak, míg a kettesbe azok, amelyeket 12 éven alulinak csak nagykorú felügyelete mellett ajánlanak, a harmadikba a 16, a negyedikbe a 18 év alatt nem ajánlottak, míg az ötödikbe a csak felnőttek számára ajánlottak. A kategóriákba sorolásról a törvény által életre hívott Nemzeti Filmirodán belül működő Korhatárbizottság (Kb) dönt, amelynek tagja két, a mozgóképoktatás területén tapasztalattal bíró pedagógus, két pszichológus és a filmterjesztők egy képviselője.

Mohácsi Tamástól, a bizottság koordinátorától megtudtuk: a testület elé kerül minden olyan film, amelyet moziban akarnak vetíteni, vagy videón, illetve DVD-n forgalmazni, míg a televízió nem az ő hatáskörük. Ez azt jelenti, hogy átlagosan havi 200 filmről kell eldönteniük, hogy melyik kategóriába tartozik.

"Ennyi filmet természetesen képtelenség megnézni - ismerte el a koordinátor -, de a tapasztalat, a külföldi adatbázisok és más országok besorolásai jó kiindulási alapot jelentenek." A forgalmazók pedig eleve úgy adják be a filmjeiket, hogy "megajánlanak" egy kategóriát.

Úgy tűnik, a Kb munkájával a mozifilmenként 25 ezer, a video- és DVD-filmenként 10 ezer forintot befizető forgalmazók elégedettek, hiszen az elmúlt bő évben a mintegy 3000 döntésből egyetlenegyet támadtak meg a kulturális miniszternél. Sikertelenül.

Egy Þlm, egy korhatár

A filmtörvényhez készült 24/2004. NKÖM-rendelet 6. §-a szerint "A filmalkotás reklámja a mozikban 20 óra előtt csak a besorolási kategóriájával azonos vagy annál magasabb kategóriába sorolt filmalkotások előtt mutatható be". És mivel sem a törvényben, sem a rendeletben nincs arra utalás, hogy a filmalkotás reklámja - azaz az előzetes - eltérő elbírálást élvezne, osztanunk kell Mohácsi Tamás véleményét: az előzetes korhatári besorolása azonos a filmével.

Nem minden mozis gondolja azonban így.

Az általunk megkeresett egyik legnagyobb hazai filmforgalmazó és mozikat üzemeltető cég - az ő mozijukban járt az általam ismert család - marketingigazgató-he-lyettese állította: előzetesben az eggyel nagyobb kategória is vetíthető, azaz például a korhatár nélküli film előtt akár egy 12-es besorolású is. Amikor a miniszteri rendeletre hivatkoztunk, visszahívást ígért. Egy másik cég fővárosi mozijának vezetője pedig azt állította, hogy a durvább filmekhez készülnek "lightosabb" előzetesek is, amelyeknél már "nem kell figyelni a korhatárra".

Az is kiderült, hogy hiába létezik a törvény és a miniszteri rendelet, a jó szándékú mozisok sokszor nincsenek könnyű helyzetben.

"Az előzeteseket kétféleképpen vetítik - világította meg a technikai hátteret Nagy Annamária, a Corvin Filmpalota vezetője. - Bizonyos filmeket úgy kapunk, hogy eléjük már odaragasztották a gyártó vagy a forgalmazó következő alkotásairól szóló előzeteseket, így ezeket le kell vetítenünk. Az előzetesek többségét azonban külön küldik, és lényegében mi döntjük el, hogy egy film elé mikor melyiket tesszük. Bajban akkor vagyunk, ha olyan előzetes érkezik, aminek a teljes filmje még nincs is az országban, így korhatári besorolása sem lehet. Ilyenkor a saját ítélőképességünkre kell hagyatkoznunk."

Hasonló gyakorlatról számoltak be más fővárosi mozik vezetői is, hozzátéve: elemi érdekük az előzetesek megfelelő elhelyezése, hiszen sok filmnek ez az egyetlen reklámlehetősége, ha pedig valamit rosszkor reklámoznak, maguk alatt vágják a fát. Nemcsak a néző nem jön be a következő filmre, de az esetleges büntetést is nekik kellene kigazdálkodniuk.

Az átlag magyar szeret panaszkodni, és ha lehet, feljelenteni (lásd: ORTT-panaszbizottság). Úgy tűnik azonban, az átlag magyar nem jár moziba, mert korhatár besorolásának megsértése miatt sem film, sem előzetes kapcsán nem érkezett még panasz. Hova is?

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez biztos nem, pedig foglalkoznak a mozikkal, az esetleges korhatár miatti panaszokat azonban továbbítaniuk kellene a filmtörvény által illetékessé tett Nemzeti Filmirodának. A filmirodától kapott tájékoztatás szerint eddig hozzájuk sem érkezett ilyen bejelentés, pedig a költségvetést minimum 10 ezer, de akár 3 millió forinttal is gazdagíthatnák egy büntetés kiszabásával. Annyit azonban elárultak: nem kizárt, hogy hamarosan ellenőrizni fogják a mozikban a korhatárra vonatkozó szabályok betartását.

Mindezek ismeretében az általam ismert családnak három lehetőséget vázoltam. Elfogadják, hogy a tévében úgyis annyi szörnyűséget lát a gyerek, tehát néhány hollywoodi hulla és robbanás már nem árthat neki. Ezzel vitatkoztak, hiszen ott a távkapcsoló. Második lehetőség: a jövőben késve járnak moziba. Ez sem tetszett, mivel a reklám- és előzetes blokkok hossza kiszámíthatatlan, ráadásul ők sem szeretik, ha más késve érkezik a vetítésre. Utolsó megoldásként javasoltam, hogy a mozijegyre, a parkolóra, illetve a kólára és kukoricára költött alkalmankénti 2000 forinton inkább vegyenek egy akciós DVD-t. Nem fogadták el, mert szeretik a mozit, és bíznak abban, hogy ezzel majd a gyerekeik is így lesznek.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.