Festményekkel emlékeznek a roma holokausztra

Képzőművészet

Ma van a roma holokauszt nemzetközi emléknapja, az „auschwitzi cigánytábor” elpusztításának 70. évfordulója. A Mátyás téri Gallery8-ban Ceija Stojka festményeiből nyílt kiállítás.

Közkeletű vélekedésnek számít – még komoly antropológusok között is – az a téves, sőt, mondhatjuk nyugodtan, hamis álláspont, hogy a cigányok olyan csoportot alkotnak, akik inkább felejtenek, mintsem emlékeznének múltjukra, történelmükre. Így az sem igaz, hogy a roma közösségek nem emlékeznek meg a második világháborúban elszenvedett üldöztetéseikről.

false


A roma holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából – ma van az „auschwitzi cigánytábor” elpusztításának 70. évfordulója – tartottak országszerte megemlékezéseket. A Mátyás téri Gallery8-ban Ceija Stojka festményeiből nyílt kiállítás. A józsefvárosi galéria teljesen megtelt – voltak, akik egy időre ki is szorultak –, mindenki a tavaly elhunyt roma származású holokauszt túlélő alkotásaira, valamint Moritz Pankok, a berlini Kai Dikhas Galéria igazgatójának beszédére volt kíváncsi.A Megszégyenítve olyan szubjektív válogatás, amely betekintést nyújt a koncentrációs táborokat túlélő Ceija Stojka művészetébe. Az osztrák-roma festőnő ötvenes évei közepén kezdett el festeni, s két témakör jellemzi alkotásait: a Még a halál is fél Auschwitztól címmel főként fekete-fehér tusrajzokat – és néhány olajfestményt – készített, s a koncentrációs táborokban megélt emlékeit dolgozta fel. Az œuvre másik részét expresszív, színes olajfestmények alkotják, amelyek a túlélést, az életet hirdetik. A kortárs roma művészeti tér kiállítása Ceija Stojka mindkét ciklusából mutat be képeket


false

 

Az egyik tusrajz, a kiállítás címadója a táborlakókat ábrázolja, amint az SS katonák arra kényszerítik őket, hogy meztelenül sorakozzanak fel. A fekete-fehér képek között találjuk a Pinz asszony ostorcsapásai vagy A krematóriumok című képeket, amelyek ugyancsak a múltfeldolgozást szolgálják. A művész képeinek visszatérő motívuma a szögesdrót, valamint a szél megjelenítése, de a faág mint szimbólum is valamennyi képén megfigyelhető. Amúgy az élénk és gazdag színhasználattal festett alkotások főleg tájképeket mutatnak.

Stojka művészetét semmiképp sem értelmezhetjük csupán az Auschwitz-sorozat felől, festői kiteljesedésének egyéb vonulatai legalább olyan fontosak, főként azért, mert „áldozatból szabad emberré változtatják a művészt; azt bizonyítják, hogy a kitörölhetetlen trauma ellenére is létezhet egy pozitív (kollektív, roma) (ön)kép és vízió”.

Neked ajánljuk

Velünk élő féltudás

  • Hernádi Elvira

Jó néhány éve már, hogy a Publius Hungaricus a féltudású magyar elit bűneit ecsetelte. Azóta felnőtt egy új generáció, az ország szellemi és politikai vezetése legalább az európai oktatás tisztes középmezőnyébe tartozó intézményekben kupálódhatott. 

Mielőtt eltűnik végleg

Alighanem két dolog jut eszébe mindenkinek a Roberto Baggio nevet hallva: az 1994-es vb-döntőben kihagyott legendás tizenegyes, illetve az élethosszig (tehát ma is) viselt, nem kevésbé legendás copf. Vagy lokni, varkocs, lófarok, akármi is lett légyen az a maestro tarkóján.

Kisujjgyak

  • - köves -

Ha meg kell csinálni a nagy melót, letudni az utolsó bulit, kirámolni a széfet, ami után nincsen több széf, csak a boldog öregkor Kansasben, Soderbergh a mi emberünk.

„Összeáll egy nagy egésszé”

  • Láng Dávid

A 10 éve alakult Verőköltő zenekar frontembere univerzális művész: szinte minden hangszeren játszik, festő szakon diplomázott, és húszéves sem volt, amikor a Magvető kiadta a verseskötetét.

Becsapódás

Az ünnepi vacsoráját elköltő pár, Helen (Lovas Rozi) és Danny (Lengyel Tamás) lakásá­ba berobban a csurom véres Liam (Molnár Áron), akiről hamar kiderül, hogy a feleség testvére.

Az együttélés lehetőségei

A hagyományosan kétévente megrendezett Velencei Építészeti Biennálé is megcsúszott a pandémia miatt, de május 22. óta a Giardini della Biennale parkját és az Arsenalét, azaz az egykori velencei hadihajógyár területét ismét építészek, művészek és látogatók lakják be, egészen november 21-ig.

Szervezett szervezetlenség

  • Áfra János

A kis méretű, mégis zavarba ejtően tartalmas, nehezen áttekinthető tárlat egy nemzetközi kiállítássorozat része, amely a Zürichi Egyetemen 2017 és 2020 között megvalósult kelet-európai performance-kutatás eredményeit hivatott bemutatni.

„Nem hezitált”

Szerb Antal éppen 120 éve született, és 80 éve, 1941-ben jelent meg eredetileg háromkötetes munkája, A világirodalom története. A mű friss, minden eddiginél precízebb kiadásának sajtó alá rendezőjével annak népszerűségéről, hányattatott sorsáról, 21. századi aktualitásáról beszélgettünk.

A szamuráj reggelije

  • Pálos György

Fúziós korban élünk, azon sem lepődünk meg, ha egy kisvárosi étterem étlapján kevert fogásokat találunk. Az más kérdés, hogy a leves, amely se nem vietnami, se nem olasz, nem túl finom, mert nincs karaktere.

Merre vannak?  

  • Schein Gábor

Apró ember éles gombszemekkel. A fején zabolázhatatlan göndör haj. Befogad, figyel, kérdez. Hatalmas vágy él benne, hogy a világban rend legyen, de a világban nincsen rend. Hogy érthető legyen és átlátható. De a világ ellenáll a megértési kísérleteknek, kitüremkedik a réseken, széttöri a kereteket. A világ sokszor homályos, sötét, és soha nem átlátható. Hát akkor legyen a vers az! Legalább a vers.