Hangoskönyvek Magyarországon - Beszédes mondatok

  • Kovács Bálint
  • 2008. február 28.

Képzőművészet

A kazettán, később cédén és mp3 formátumban hallgatható, többnyire egy színész által felolvasott regény, novella, vers - vagy akármi, ami papíron is olvasható - hazai története 1960-ig nyúlik vissza.
A kazettán, később cédén és mp3 formátumban hallgatható, többnyire egy színész által felolvasott regény, novella, vers - vagy akármi, ami papíron is olvasható - hazai története 1960-ig nyúlik vissza.

"Amikor 1975-ben először jártam Londonban, feltűnt, hogy az összes könyvesbolt tele van hangoskönyvkazettákkal. Nem értettem a dolgot, nem gondoltam, hogy ennyi látássérült lenne Angliában. Csak később tudtam meg, hogy a hangoskönyveket mások is hallgatják" - emlékezik Révbíró Tamás műfordító.

Magyarországon 1960-ban avatták föl a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségenek (MVGYOSZ) saját hangstúdióját. A könyveket itt - egészen 2000-ben bekövetkezett haláláig - Bodor Tibor színművész olvasta fel, hogy a nemritkán 20-25 darab hatvanperces magnókazettából álló hangoskönyvek elérhetők legyenek az intézet könyvtárában azok számára is, akik máskülönben nem tudnának megismerkedni írott szövegekkel. Az állomány azóta meghaladta a háromezer címet - tudjuk meg Gaál Évától, az MVGYOSZ könyvtárosától -, s minden könyv legkevesebb négy példányban áll a 2900, a zárt könyvtárba is beiratkozott szövetségi tag rendelkezésére. "Ennyi éppen hogy csak elég a vakoknak is - ecseteli a helyzetet Gaál Éva -, pedig 2004-2005 óta szinte nap mint nap érkeznek a telefonhívások olyan látóktól, akik be szeretnének iratkozni a hangoskönyvtárunkba. Erre azonban a forráshiány miatt sajnos nincs lehetőség."

A dátum nem meglepő: ekkoriban vált a hangoskönyv bárki számára elérhető (könyv)piaci tényezővé, s a közönség is ekkor kezdte el megismerni a szó jelentését. A Kossuth Könyvkiadó 2003-ban szánta el magát az első hangoskönyv kiadására, Örkény népszerű Egyperces novelláit a hasonlóan közkedvelt Mácsai Pál, a már korábban is bizonyított "Örkény-imitátor" olvasta fel - öt évről visszanézve nem tűnik meglepőnek a siker.

"Mielőtt kiadtuk az első hangoskönyvet, megpróbáltuk összeszedni, hogy a gyengén látókon kívül kiket érdekelhetne egy ilyen kezdeményezés - mondja a Narancsnak Jámbor Sándor, a Kossuth Kiadó kereskedelmi igazgatója -, és rájöttünk, hogy lényegében mindenkit." Az állítás nem tűnik túlzónak: könyvesbolti eladókat, marketingeseket, nem utolsósorban a vásárlókat kérdezve hasonló eredményre juthatunk: forrásaink felsorolják a kamionsofőröket és a dugóban álló vagy gyakran nagy útra kelő autósokat, otthon sütő-főző anyukákat-apukákat és a szobában hagyott kisgyerekeiket, egész nap rohanó, de hordozható lejátszóval azért rendelkező üzletembereket és egyetemi épületek között futkosó diákokat, valamint az olvasási zavarokkal küzdő gyerekeket és felnőtteket is. A magyar piacon szintén terjedő nem magyar nyelvű audió-regényeket pedig a legtöbben nyelvtanulási célból vásárolják meg.

A hangoskönyvkiadóknak először a hagyományos könyvek kiadási költségeinél nagyobb öszszeget kell a vállalkozásba fektetniük, hogy kifizessék a jogdíjakat, a stúdió használati díját és a színészeket is (akiket "eleinte úgy kellett rábeszélni, hogy hajlandók legyenek részt venni a produkcióban, ám mára ez egyfajta megtiszteltetéssé vált" - véli Jámbor). Ám a gyártási folyamat valamivel egyszerűbb, mint a hagyományos, "papíralapú" könyveké - így amíg azt nagyjából ezer elkelt példány után van értelme újranyomni, a hangoskönyv esetében ez a határ csak ötszáz megvásárolt kiadvány. Ráadásul - részletezi Jámbor - egy igazán sikeres hangoskönyvből egységnyi idő alatt akár kétszer annyit is el lehet adni, mint papíralapú testvéréből. A Kossuth legsikeresebb cédékönyve közel hétezer eladott (tripla) lemezzel a már említett Örkény Egypercesek. Népszerűek a gyerekkönyvek, A Kis Herceg, Márai Füves könyve, a szórakoztató irodalom - így Rejtő Jenő művei -, Agatha Christie történetei, a karácsonyi időszakban pedig nemcsak a templomokban, de a pulykavacsora mellett is sokaknál szól a magnóból a frissen beszerzett

hangos Biblia

- tudjuk meg Tóth Anikótól, a Bookline.hu internetes áruház könyvkereskedelmi igazgatójától.

Nem csak a nagy kiadók látnak lehetőséget a lapozhatatlan regényekben. Földi Tamás szinkronstúdió-tulajdonos például első hangoskönyvét egy barátja kérésére adta ki: Jakab apostol levelét magnókazettán, hogy a bevétellel segítsék egy templom orgonájának felújítását. Szepes Mária egyelőre még kiadás előtt álló Vörös Oroszlánját pedig nem is hangoskönyvnek szánta, pusztán kedves gesztusnak az írónő felé. "Anyagilag így egyáltalán nem éri meg, de nem is a profit a lényeg" - mondja Földi, aki formailag is kevésbé járt utat választott. Az általa kiadott művek ugyanis nagyobbrészt nem felolvasások, inkább hangjátékok - Jézus példázataiban például madárcsicsergést és tehénbőgést is hallhatunk. "Így sokkal izgalmasabb - véli Földi -, nagyon jó lenne például egy olyan többszereplős Shakespeare-hangjáték, amelyben a párbajok alatt tényleg hallatszana a kardok csattogása is."

S hogy a már említett magasabb költségekből faragjanak valamicskét, megesik, hogy némely kiadó igyekszik a jogdíjakon spórolni. "Az Élet és Irodalom hirdetései között láttam meg, hogy egy kiadó - nem az, amelyik a könyvet is kiadta - az egyik fordításomat kínálja hangoskönyv formájában - meséli Révbíró Tamás. - Nem egyeztettek a könyv kiadójával és nem kértek engedélyt, nem ajánlottak honoráriumot, nem értesítettek a megjelenésről, a honlapjukon nem tüntették fel a fordító nevét, és még egy tiszteletpéldányt sem küldtek. Amikor barátaim unszolására levelet írtam nekik, küldtek egy példányt a hangoskönyvből. Sőt, néhány hét múlva még egy emberi hangú levél érkezett a lemezt megjelentető holdingtól: na nem honoráriumot ajánlottak - hanem még néhány példányt a kiadványból. Erre már inkább nem válaszoltam."

Persze nem állítjuk, hogy a kiadók találták volna fel az ügyeskedést, a vásárlók is könnyedén "megrövidíthetik" a kiadókat. Lévén a hangoskönyv klasszikus cédé - sőt, röviddel az első hangoskönyv megjelenése után a piacra kerültek a jelentősen kevesebb virtuális tárhelyet foglaló mp3 formátumú könyvek is -, ami percek alatt feltölthető az internetre. Ám a letöltést botorság volna ördögtől valónak tartani - legális formája is elképzelhető. "A meghatározott áron letölthető formátumú termékeket tartalmazó kategórián belül négyszer annyian böngésznek, mint a hagyományos fizikai adathordozón kínált termékek listáin - magyarázza Kis György, a Hangoskönyvek.hu Online Áruház értékesítési vezetője. "Ám az eladási adatokban még döntetlenre áll a hagyományos és a letölthető hangoskönyvek harca. Ennek egyfelől az lehet az oka, hogy a jogi viszonyok a letölthető termékek kínálati fejlődését nagyban akadályozzák, és nemritkán a kiadó dönt a letölthető formátumok terjesztése ellen, félve az illegális letöltésektől" - teszi hozzá.

Hogy megértsük, tőlünk nyugatra mennyire más a hozzáállás, elég megnézni az amerikai Harry Potter-lemezek körüli felhajtást. A 117 óra 4 perces felvételeket a hetedik kötet megjelenése előtt csaknem hatmillió példányban értékesítették, s az azt felolvasó Jim Dale elnyerte a Grammy-díjat is. Neve ezenkívül a Guinness Rekordok könyvében két helyen is szerepel; egyrészt amiért a sorozat ötödik részét felolvasva 146 különböző hangon szólalt meg - s ez még nem a teljes eszköztára, a többi részben további ötven szereplőnek kölcsönöz egyedi hangot, ráadásul nem hagyja figyelmen kívül a szereplők öregedését sem. Másik világrekordját azzal nyerte el, hogy 2005-ben egyszerre hat helyet foglalt el (az első hatot) az amerikai hangoskönyvtoplistán. A hetedik (hangos)könyv megjelenése után pedig USA-turnéba kezdett - akár egy rockzenész.

hangos forgalom

"A Hangoskönyvek.hu Online Áruház 2004 óta foglalkozik hangoskönyvek forgalmazásával. Ekkor még alig egy tucat volt a piacon. A dinamikus fejlődést mutatja, hogy gyakorlatilag évről évre százas nagyságrendben bővül a kínálat és a választék. Ma már több mint 400 különféle műfajú, stílusú hangoskönyv között válogathat az érdeklődő" - mondja Kis György, az áruház értékesítési vezetője. Az áruház átlagosan havi 1000 tételt értékesít - s a cég az eddigi tendenciák alapján jelentős növekedésre számít.

A Bookline.hu könyváruház - melynek fő profilja a hagyományos könyvértékesítés - is 200-féle hangoskönyvet forgalmaz, ez harminc kiadó választéka, s átlagosan havi 1000-1500 darabot ad el belőlük - tudjuk meg Tóth Anikó könyvkereskedelmi igazgatótól. "Gyakran szervezünk néhány napos hangoskönyvakciókat, ilyenkor a forgalom akár a havi forgalom többszöröse is lehet" - teszi hozzá. (Az átlagos havi könyveladás itt a hangoskönyvforgalom 90-100-szorosa.) Ahogy a másik cég, a Bookline.hu is egyre növekvő érdeklődésről számol be.

Figyelmébe ajánljuk

Halál kasmírpulóverben

Almodóvar öregszik. E tény új dolgokra sarkallja: megjött az étvágya, hogy az öregedésről és a halál egyre nyomasztóbb közelségéről meséljen, és el-elkalandozik spanyol anyanyelvétől.