rés a présen: Kutyákat, nemi szerveket, élelmiszert is festettél már koncepciózusan és humorosan. Mi alakítja a „korszakaidat”?
Vörös Krisztián: Nem nevezném ezeket a sorozatokat korszakoknak, elég régóta pár tematika körül járnak a gondolataim. A Képbani projekt első képét 18 éve festettem, hosszú rákészülés után. Nagyon alaposan át kell gondolnom, mi az, ami megér egy sorozatot, volt pár mellényúlás. Például az említett nemi szervek nem arattak sikert. Sokkal jobban mennek a dinnyék és répák. Aztán van bennem egy erős grafikus attitűd, melyben nem is az esztétika, hanem a geg a sarkalatos pont. Összefoglalva talán a szórakoztatás vágya hatja át a munkáimat.
rap: Mi az a Képbani projekt?
VK: A Képbani – Kortárs és Friss, több mint 10 éve csinálom, alapvetően street artból nőtte ki magát. A piacokon síkban árulom azokat, amiket ott lehet kapni. Esztétikailag a színek a meghatározók, egyébként pedig elérhető és érthető művészetet akarok prezentálni. Ezeket a képeket kicsit konzervatív expresszív stílusban festem, akrillal fára, amitől friss hatása van. Most leginkább ez foglalkoztat, és persze van néhány kiállításötletem.
rap: Mi indított anno a street art felé?
VK: A 2000-es évek elején fiatal művészdiákként megkerülhetetlen volt a street art, ez folyt a csapból, ezt lehetett szívni a levegőből. Az Európát bejárt barátaim lettek a magyar street art úttörői addigra. Vicces volt megélni azt a szabadságot, ami ezzel járt. Bármit lehetett csinálni, sok izgalmas dolog jött szemben az utcán, bár hozzáteszem, nyilván volt sok magyarított alkotás, és sokan másolták a külföldi példákat. Kezdetben én is foglalkoztam például matricatervezéssel, de aztán a piacon találtam meg a helyemet ebben.
rap: Hol találkozhatunk a műveiddel legközelebb?
VK: December 21-én a Rákóczi téri csarnokban a MindSpace csapatának meghívására veszek részt egy szuper karácsonyi rendezvényen. A MindSpace egy civil szervezet, amely főként a VIII. kerületben, azon belül pedig a Rákóczi tér – Mikszáth tér tengelyen tevékenykedik. Pár éve ellehetetlenítette a közösségépítő munkájukat a fideszes polgármester, majd a piacról is kirúgatta őket. Mostantól viszont újra bomlaszthatnak a csarnokban, vagyis megszólíthatnak újra minden korosztályt a szociális és művészeti programjaikkal. Ennek a programnak leszek most a része én is a képeimmel.
rap: Tartozol valamely művészeti csoportosuláshoz?
VK: Az 1000% csoport fogadott be, sok évig állítottunk ki, festettünk, dolgoztunk, buliztunk együtt. Az egyetemen jött össze a társaság, melynek létét már megalapozták a pécsi művészeti középiskolai évek. Nagyon inspiratív, tehetséges emberek közössége. Hozzájuk köthetők a csoportos kiállításaim, és persze nem zárkózom el másoktól sem, de alapvetően mára egy magányos farkas lettem.
rap: Hogy és hol mulat egy magyar festő manapság?
VK: Otthon. Negyvenen túl már átalakulnak a mulatozási szokások. Az új Gólyába még nem sikerült eljutnom, az tervben van. De már nem is tudom, hova érdemes menni.
