Festőnők a Rijksmuseumban

Megtalált világ

Képzőművészet

Az amszterdami Rijksmuseum a nemzetközi nőnap alkalmából jelentette be, hogy története során először három festőnő, Judith Leyster, Rachel Ruysch és Gesina ter Borch egy-egy képét is elhelyezik az intézmény dísztermében.

Az Eregalerij a Rijskmuseum 1885-ben átadott eklektikus épületének első emeleti oszlopos díszterme az intézmény kiemeltnek tartott alkotásainak bemutatására szolgál, s itt eddig csak férfiak – Rembrandt, Vermeer, Jan Steen és Frans Hals – műveit láthattuk, köztük a gyűjtemény leghíresebb darabjával, a múzeum jelképeként is szolgáló Éjjeli őrjárattal. E műalkotások közé került most a három női alkotó egy-egy munkája, felmutatva, hogy a 17. századi Hollandiában számos nő dolgozott festőként, és hozott létre férfi kollégáié­hoz mérhető életművet.

A közös élmény

Az 1600-as évek első felében alkotó Judith Leyster képeivel korábban elsősorban az Amszterdamtól mindössze húsz kilométerre fekvő kisvárosban, Haarlemben lehetett találkozni a Frans Hals nevét viselő helyi múzeum gyűjteményében a névadón túl olyan alkotók, mint Jan Steen, Bartholomeus van der Helst vagy Jacob van Ruisdael képei között. Bár korának népszerű művésze volt, 1660-ban bekövetkezett halála után úgy megfeledkeztek róla, mintha soha nem is létezett volna. „Ez a láthatóságról szól” – nyilatkozta az Artnet Newsnak a Rijksmuseum döntése kapcsán Jenny Reynaerts, az intézmény egyik kurátora, aki egyben részt vesz abban a négy évre tervezett kutatási programban, amely azt vizsgálja, milyen szerepet játszottak a nők a holland kultúrtörténetben. A női művészek ugyanis, bár mindig léteztek, a történelem során sokkal kevésbé váltak láthatóvá, mint férfi kollégáik. Gyakran intézték el őket azzal, hogy amatőrök, és csupa „női témát” dolgoznak fel. De gyakran tulajdonították a műveiket egy-egy férfi hozzátartozójuknak, az apjuknak, a férjüknek vagy valamelyik tanáruknak is. Pontosan ez történt Leysterrel is, akinek a festményei közül A szerenádot láthatja majd a közönség az Eregalerij falán, ha a lezárások után újra kinyit a múzeum. Több képét sokáig a férje, Jan Miense Molenaer, másokat a kollégája, Frans Hals műveinek tartották, újkori felfedezése is azzal indult, hogy egy állítólagos Hals-képen azonosították Leyster jellegzetes, csillagos szignóját.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.