Mi van a fájdalmon túl?

Marina Abramović az Albertina Modernben

Képzőművészet

A művész, akinek egész életében a teste volt a vászon, a nyelv, az eszköz, a fegyver, gondolatiságának hordozója, nyolcvanhoz közeledve is az emberi testet vizsgálja. E nagyszabású retrospektív tárlat nemcsak az életmű bemutatására törekedett, hanem egy művészi filozófia összegzésére is.

Arról beszél, mit jelent a valódi kockázatvállalás, mit a személyes jelenlét ereje, mit jelent elmenni a tűréshatárig. Ezek a minőségek a digitális korban, amikor küzdelmeinket főként online folytatjuk, ezúttal múzeumi környezetbe kerültek.

Abramović közvetlenül a háború után, 1946-ban született Jugoszláviában, Belgrádban. Szülei partizánként harcoltak a II. világháborúban, hősként kerültek be Tito kormányába, így a gyereknevelést a mélyen vallásos nagymamára bízták. Abramović 6 éves volt, amikor a fegyelemben és a kommunista ideológiában hívő édesanyja – később a forradalom belgrádi múzeumának igazgatója – visszavette magához. Szülei utóbb elváltak, de Marina 29 éves koráig, amíg Belgrádban élt, szigorú keretek mellett zajlott az anyjával közös élete. Kissé túlzó iróniával: volt hol gyakorolnia a kínok fegyelmezett és türelmes elviselését. Az engedelmesség és az áldozatvállalás a neveltetése része volt, innen is ered az a rendíthetetlen fegyelem, amely egész életművét áthatja. Belgrádban végezte képzőművészeti tanulmányait. Kezdetben festészeti irányba indult, de viszonylag korán váltott a testet, az időt, a fizikai jelenlétet és a közönséggel való intenzív viszonyt vizsgáló performance felé. A testét tette médiummá, és a hetvenes években e művészeti ág egyik úttörőjévé vált. Olyan kísérletező, gyakran extrém fizikai és pszichikai kihívással járó előadásokat hozott létre, amelyekben már a kezdetektől fontos szerepet játszott a fájdalom, a kontroll elvesztése vagy átadása, az emberfeletti türelem.

A hetvenes évek a performance nagy időszaka, Abramović hamar híres, de ellentmondásos és megosztó művésszé vált. Később női ikon lett, mára pedig megkerülhetetlen világsztár, de életművét egyben látni jóval több, mint egy művészeti irány megismerése. Egy leköszönő korszak összefoglalója. A fejlődésbe, az előrehaladásba és a gonosz legyőzésébe vetett hit kudarca is felsejlik az anyagon keresztül, valamint annak a felmutatása, hogy a propagandának sosem érdemes bedőlni. Mostanában távozó generációja nézőpontját és igazságait is átélhetjük a kiállításán, ahol nem kronologikusan, hanem fontos tematikák, gondolkozási csomópontok szerint mutatják be az életművet, száz művel és négy performance újrajátszásával. A kiállítás nyolc tematikus szekcióra tagolódik, egyebek mellett olyan címszavakkal, mint Bevonódás, Kommunizmus, Testhatárok, Spiritualitás és Jelenlét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása

  • Simonyi Balázs

Szándékosan az események „peremén” fotózott, úgymond a lényegtelent. Mondogatta: neki akkor kezdődik a munkája, amikor másnak, a hivatásos sajtófotósnak véget ér. A mi munkánk az óriási életművel most kezdődik. Ha lefotózom, a fénnyel becsapdázott valóság nem múlik el, nem hal meg: ez a fotográfus önfeláldozása.

Ebben nem lesz dicsőség

Talán az izraeli „béketeremtés” sikere, illetve az azt követő frenetikus, globális, és Donald Trump személyes béketeremtői képességeit külön is hangsúlyozó ünneplés sarkallta az elnököt arra, hogy ismét feltűrje az ingujját az ukrajnai rendezés érdekében, és személyes találkozóra siessen Vlagyimir Putyinnal.

Legyetek gonoszok!  

Nagy terjedelemben ismertette a Telex egy a laphoz eljuttatott hangfelvétel alapján Orbán Viktor vasárnapi beszédét, amelyet a Harcosok Klubja „edzőtáborában” tartott 1500 aktivista előtt, a zánkai Erzsébet-táborban.

Elkenték

Legalább kilenc hazai bíróság kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál (AB) a védettségi igazolással való visszaélést szabadságvesztéssel fenyegető kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének kimondását, mivel jogi képtelenség a Büntető törvénykönyv felülírása egy rendelettel. Az AB sajátosan hárított.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.

„Vegyük a következő lépcsőfokokat”

A frissen előrelépett pártigazgató szerint megvan a parlamentbe jutáshoz szükséges mennyiségű szavazója a komolyodó viccpártnak, azt pedig átverésnek tartja, hogy a kormányváltás esélyét rontanák. De kifejtett mást is az ígéretek nélkül politizáló, magát DK-sérültnek tartó politikus.

„Ellentmondásos karakterek”

Az angol posztpunk zenekar 2023-ban a Reflektor Fesztivál fő fellépőjeként, tavaly pedig a Dropkick Murphys előzenekaraként lépett fel hazánkban. Ám hamarosan viszontláthatjuk őket Budapesten – immár önálló koncerten. Helsinkiben értük utol a turnézó zenekar énekesét, Charlie Steent.