Milos Forman a tévében: Az átváltozó művész

szerző
- ts -
publikálva
2002/12. (03. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A filmrendező valamikor most 70 éves, s e kerek évforduló alkalmából életműsorozattal köszönti a Duna Televízió. Van tehát mit nézni, a cseh filmjei már lementek, de kezdődik az amerikai korszak, hát beszédtéma is akad. Amúgy Milos köszöni, jól van, most nősült, felesége csinos harmincas, a mester előtt Karel Gottot boldogította.

A filmrendező valamikor most 70 éves, s e kerek évforduló alkalmából életműsorozattal köszönti a Duna Televízió. Van tehát mit nézni, a cseh filmjei már lementek, de kezdődik az amerikai korszak, hát beszédtéma is akad. Amúgy Milos köszöni, jól van, most nősült, felesége csinos harmincas, a mester előtt Karel Gottot boldogította.Hogy Milos Formant kicsit is közelebb hozhassuk magunkhoz, elkerülhetetlenek a többszöri összehasonlítgatások, centizések. Ez annál is nehezebb, hisz felületes megközelítésben magából Formanból is legalább kettő van, noha nincs. Ismerjük a cseh Formant meg az amerikait, nyilván. Mert nincs annál biztosabb dolog, hogy más rendezte az Egy szöszi szerelmét és megint más mondjuk a Hairt, noha ez nem olyan biztos. Ám ha már csináltunk magunknak egy csehet meg egy amerikait, s túljutottunk annak leplezésén, hogy ezt merő lustaságból tettük (ajánlható technikák: nem mi csináltuk őket, hanem a történelem; Forman a legcsehebb és egyben a legamerikaibb filmrendező, illetve ezek kombinációi: a legeurópaibb amerikai stb...), kénytelenek vagyunk mind a két fickót kontextusba helyezni. Előbb mindegyiket a magáéba, aztán játszhatunk velük itt a Milos - hol a Milost. A könnyebbség kedvéért citáljunk Márait, manapság sokan vannak ezzel így. Hogy is van a Halotti beszéd?

Lehullik nevedről az ékezet

Milos és Milos közül mit kezdjünk Milossal? A Fekete Péter, a Szöszi, a Tűz van, babám!, a Meghallgatás rendezőjével.

Egy volt-e ő ekkor a többiekkel, vagy tényleg attól csillog a neve fényesebben, hogy leszidolozódott róla az ékezet is? A cseh újhullám protagonistái nagyjából háromféle utat jártak be.

1. Mentek.

2. Maradtak.

3. Kinyíródtak.

És természetesen ezek lehetségesnél nagyobb számú kombinációi, hovatovább a hármas pontban egy gyűjtőfogalom van, öngyilkos lett, elbujdosott, alkoholista lett, kiesett az ablakon.

Ment Forman, maradt Menzel - idáig lehet, és idáig szokás egyszerűsíteni a képletet. Ez fakadhat abból is, hogy a hetvenes években akár csak valamennyire is figyelemre méltót Csehszlovákiában egyedül Menzel csinált. Magyarán az ikercsillag példája arra int, hogy legalább olyan alapunk van 1970 előtti és utáni Formanról beszélni, mint csehről és amerikairól. (Hogy miért ´70 és nem ´68, arról már sokat beszéltünk, Husákék előbb a saját portájukon söpörtek, s csak aztán lett érkezésük kitekerni néhány hülye művész nyakát.)

Nézzük előbb Menzelt,

az összehasonlítgatási problematikum már-már arcátlan leegyszerűsítésével. Vajon a Szigorúan ellenőrzött vonatok vagy a Sörgyári capriccio a jobb film? A kérdés szándékosan buta, és csak továbbiakat szül. Lehetségesek-e olyan szempontok, melyek szerint a ´68 előtti és utáni Csehszlovákia között voltak-e akkora eltérések, mint Csehszlovákia és az Egyesült Államok között? Nem kell válaszolni erre sem, ám az tény, hogy az újhullám hetvenes évek második felére tehető következő felhabzása alapvetően különbözött a tíz évvel korábbi szcénától. Nagyvonalúan annyit mondhatunk, a keserűség jobban el lett dugva, már nem a nevetésben volt, hanem csak esetleg mögötte, vagy sehol. A Hóvirágünnepet csak azért nem lehetett felhőtlenül végigröhögni, mert meghalt a hős, de szó nem volt arról, hogy azoknak rosszabb vagy egyáltalán rossz lenne az élet, akiknek sikerül túlélni a filmidőt.

Ha így vesszük, inkább az újvilágba szaladt Forman az, aki benne maradt a régiben. Az Elszakadás, a Hair, a Kakukkfészek, az Amadeus, a Larry Flynt melyik hőséről mondható el, hogy olyan szerencsés flótás lenne, mint bárki Az én kis falum figurái közül?

Ugyanekkor - és ez már a másik összehasonlítási mező - a Formannal vagy az ő farvizén menekülők közül melyikről mondható el, hogy olyan szerencsés lett volna, mint Milos.

Passer? Papousek? Ondrícek?

A harcostársak. A fegyverhordozók, akik még Csehszlovákiában megmutatták, hogy szuverén alkotóként is képesek csodákra. Legyen rövid díszszemle.

Mirosláv Ondricek, az övé voltaképpen egy Formanhoz fogható sikersztori, hisz az állandó társ, Forman mellett számos világhírű rendező világsikerű filmjét fényképezte. Amerika alighanem jobban szereti a kelet-európai operatőröket, mint a kelet-európai filmrendezőket.

Passer? Forgatókönyvíró, dramaturg, társrendező volt Forman oldalán minden Csehszlovákiában készített műben, akárcsak Papousek.

Az Intim megvilágításban - Passer hazai rendezése - számos tekintetben meghaladja a közös művek bármelyikét. Papousek dolgozatai Homolkáékról (Ecce homo, Homolka; Homolkáék az uborkafán) ugyancsak a korszak emblematikus alkotásai.

Közülük Passer vitte többre odaát, ha ez jelent valamit - mi mindenképpen azon vagyunk, hogy a karriert befogadói szempontból mérlegeljük, semmiképpen sem propagandaértéke szerint.

Passer csinált egy felejthető krimit világsztárokkal és egy egészen kínos tévéfilmet Sztálinról, Robert Duvallal a főszerepben. A többit említeni sem érdemes.

Papousek, ha szigorúan veszszük, semmit. Igaz, egyszer a Szív Tv-n láttam valami szemetet, amerikai C-movie-t, az volt kiírva, hogy ő rendezte.

Miért nagyfiú hozzájuk képest Forman? Amit Amerikában csinált, annak mi köze van ahhoz, amit Csehországban csinált? Kik a cseh és kik az amerikai hősei?

McMurphy, Berger vagy Larry Flynt

tekinthető-e tipikus Forman-hősnek? Esetleg Mozart vagy Salieri? Föltűnt-e, hogy amíg ők hárman kalákában írták a csehszlovák filmeket, addig Forman összes amerikai dolgozata adaptáció?

Több regény, egy musical, egy true story adaptációja. Mondhatjuk-e, hogy Milos művész, Milos pedig mester? Mondhatjuk-e, hogy a csehszlovák filmművészet valamivel is különb, mint az amerikai filmcsinálás?

Egyáltalán érdekel-e valakit Forman, akár Milos, akár Milos. És Formant, a filmrendezőt érdekli-e az igazság?

És ha igen, akkor mióta nem?

- ts -

szerző
- ts -
publikálva
2002/12. (03. 21.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...