Interjú

„Mindannyian űrlények vagyunk”

Szabó Eszter Ágnes intermédia-művész

Hogy jön össze a manióka, a falvédő és Schmitt Pál halántéka? A hazai eat art úttörőjével a gyökérzöldségek mellett házibulikról, a háziasszonyi szerep változásairól és szivacsokról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Az OFF-Biennále Menü imaginaire – Mit (t)eszel, ha az erőforrások végesek? című projektjének fókuszában az étkezés jövője áll. A te ide készült videódban paprikás maniókát készítettél. Jó ez az étel?

Szabó Eszter Ágnes: Izgalmas. A manióka gyökérzöldség, a magyar ételeinkben leginkább a burgonya helyett képzelhető el. Ez utóbbi ugyanis a klímaváltozást nem jól tűrő élelmiszer. Tíz éve foglalkozom a gyarmatosítás hatásaival, és ebben a kutatásomban találkoztam Lisszabonban a maniókával, mint alapanyaggal. A piacon hegyekben állt, kíváncsiságból megvettem és utánanéztem, hogyan kell elkészíteni. Innen már nem volt nehéz összerakni a manióka/cassava/kasszáva történetét. Feltárult előttem egy nagyon kiterjedt új világ, mert a manióka Afrika és Ázsia országaiban is terem, de a felhasználása Európában is egyre látványosabb. Ki ne ismerné a tápióka pudingot, vagy akár a bubble teát, amelyek maniókából készülnek?

 
Fotó: Németh Dániel

MN: A Manióka Show – Gyökér-előrejelzés című videóban azt jósolod, hogy a klímaváltozás miatt a manióka a közeli jövőben felválthatja a burgonyát.

SZEÁ: Ez fikció, de az tény, hogy a kasszáva a burgonyával együtt a gyarmatosítás során érkezett Amerikából, így ebből a körülbelül 300–400 éves folyamatból azért prognosztizálhatunk. A klímaváltozás miatt elképzelhető, hogy a burgonya csak ideiglenes és viszonylag rövid látogatója lesz a 18–19. század fordulójától a 21. század második feléig a magyar mezőgazdaságnak. Kutatásaim alapján a manióka teret nyerhet az északi féltekén is. Könnyű dolgom van, nem belátható időről beszélek, ez hosszú távú előrejelzés. Az élelmiszer hatalmat ad, aki meg tudja termelni magának, az szabad. Az „infrapolitika” azt jelenti, hogy olyan területeken is meg lehet majd élni, ahová a központi rendszerek nem jutnak el, ez megoldást jelenthet majd Magyarországon is. A maniókatörténet azt mutatja, hogy a bolygó szegénység sújtotta peremvidékein van esély a hatalomtól független túlélésre, mert termesztése és a ráépülő feldolgozóipar megteremtheti az életfeltételeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Szolzsenyicin megint vesztett, de halála után legalább elüldözni nem lehet

A Gulag szigetvilág olvasása közben lágerekkel álmodtam. Néha kiborultam, máskor lenyűgözött, mennyire sokféleképpen nagyszerű ez a kétezer oldal. Nehéz nem meglátni benne a szerző humanizmusának tragédiáját is: a Gulag emlékezetét, amiről főként miatta tudunk, éppen most törli el az orosz rendszer, miközben ismét magyarázni kell, ki az elkövető és ki az áldozat.

„Itt már nincs miről beszélni” – Közös éneklés a Kossuth téren

Beszédek, kiáltványok helyett énekszót hallhat, aki kilátogat a Kossuth térre vasárnap délután 1 és 3 óra között. A „Van hangunk” nőnapi akció szervezői szeretnék, ha március 8. nem csak egy szimbolikus gesztus lenne – közös éneklésre hívnak mindenkit, aki szerint a nők ügye nem díszlet, hanem társadalmi kérdés. Miklusicsák Alízt, a Dajer Alapítvány kurátorát kérdeztük az esemény részleteiről.

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.