Interjú

„Mindannyian űrlények vagyunk”

Szabó Eszter Ágnes intermédia-művész

Hogy jön össze a manióka, a falvédő és Schmitt Pál halántéka? A hazai eat art úttörőjével a gyökérzöldségek mellett házibulikról, a háziasszonyi szerep változásairól és szivacsokról is beszélgettünk.

Magyar Narancs: Az OFF-Biennále Menü imaginaire – Mit (t)eszel, ha az erőforrások végesek? című projektjének fókuszában az étkezés jövője áll. A te ide készült videódban paprikás maniókát készítettél. Jó ez az étel?

Szabó Eszter Ágnes: Izgalmas. A manióka gyökérzöldség, a magyar ételeinkben leginkább a burgonya helyett képzelhető el. Ez utóbbi ugyanis a klímaváltozást nem jól tűrő élelmiszer. Tíz éve foglalkozom a gyarmatosítás hatásaival, és ebben a kutatásomban találkoztam Lisszabonban a maniókával, mint alapanyaggal. A piacon hegyekben állt, kíváncsiságból megvettem és utánanéztem, hogyan kell elkészíteni. Innen már nem volt nehéz összerakni a manióka/cassava/kasszáva történetét. Feltárult előttem egy nagyon kiterjedt új világ, mert a manióka Afrika és Ázsia országaiban is terem, de a felhasználása Európában is egyre látványosabb. Ki ne ismerné a tápióka pudingot, vagy akár a bubble teát, amelyek maniókából készülnek?

 
Fotó: Németh Dániel

MN: A Manióka Show – Gyökér-előrejelzés című videóban azt jósolod, hogy a klímaváltozás miatt a manióka a közeli jövőben felválthatja a burgonyát.

SZEÁ: Ez fikció, de az tény, hogy a kasszáva a burgonyával együtt a gyarmatosítás során érkezett Amerikából, így ebből a körülbelül 300–400 éves folyamatból azért prognosztizálhatunk. A klímaváltozás miatt elképzelhető, hogy a burgonya csak ideiglenes és viszonylag rövid látogatója lesz a 18–19. század fordulójától a 21. század második feléig a magyar mezőgazdaságnak. Kutatásaim alapján a manióka teret nyerhet az északi féltekén is. Könnyű dolgom van, nem belátható időről beszélek, ez hosszú távú előrejelzés. Az élelmiszer hatalmat ad, aki meg tudja termelni magának, az szabad. Az „infrapolitika” azt jelenti, hogy olyan területeken is meg lehet majd élni, ahová a központi rendszerek nem jutnak el, ez megoldást jelenthet majd Magyarországon is. A maniókatörténet azt mutatja, hogy a bolygó szegénység sújtotta peremvidékein van esély a hatalomtól független túlélésre, mert termesztése és a ráépülő feldolgozóipar megteremtheti az életfeltételeket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. Ez történt két éve a Miért pont kivi? című előadással, és ezzel a szándékkal mutatták be most Kőszegen a Felső szomszédokat is, részben azonos alkotógárdával. Az előadást most is Őze Áron rendezte, az egyik főszereplő itt is, ott is Schneider Zoltán.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. A nyitóciklus, a Cinegék első darabja az Oda című programvers, amely sűrített képekkel fekteti le egy vágyott, természetközeli, harmonikus világ alapjait.

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.