Interjú

„Nem hiába rollerezünk”

Virág Judit műkereskedő, galerista

Képzőművészet

Tovább bővült a Virág Judit Galéria. A névadó társtulajdonossal beszélgettünk a műtárgypiac helyzetéről, a kortárs művek felértékelődéséről, a hazai múzeumok vagy az MNB gyűjteményépítéséről, de szóba került az is, miért adja át a stafétát a lányának.

Magyar Narancs: 400 négyzetméterrel 1250 négyzetméterre bővült a galéria kiállítótere. Miért most bővítették a galériát?

Virág Judit: Mikor máskor?! Megpróbáltuk ezt az egy év kényszerszünetet hasznosan eltölteni. De az érdem a férjemé, a galéria társtulajdonosáé, Törő Istváné, ő döntötte el, hogy belevágunk a bővítésbe. A terv annyiban adta magát, hogy a galéria alsó szintjéhez a ház egész pincerendszere odakapcsolható. Ott alakítottunk ki egy exkluzív, látványos kiállítóteret fantasztikus technikai berendezésekkel, gépészeti megoldásokkal. Láttuk, hogy világszerte egyre nagyobb szerepet kapnak az online aukciók, nekünk pedig nem volt online aukciós rendszerünk. A saját aukciós szoftveren keresztül az élő aukciót streamingelhetjük, így az online licitáló azonos időben követheti az árverést. Ezzel ráadásul meg tudjuk spórolni azt a plusz aukciós jutalékot, amelyet be kellene szednünk, ha egy közvetítő cégen keresztül történne mindez.

MN: Komoly befektetés lehetett.

VJ: István intézi a galéria összes gazdasági és stratégiai ügyeit, és ő rendkívül nagy kockázatvállaló, nem ismer lehetetlent. De minden jel arra mutat, hogy a műtárgypiac a járványhelyzet ellenére is jól működik. Dacára a kimaradt tavaszi aukciós szezonnak, abszolút jó évet zártunk: sok új vevőnk lett, ami valószínűleg az új online felületnek is köszönhető. Van még egy újításunk: második éve erősen ráfordultunk a kortárs piacra, a háború utáni művészettel foglalkozunk, bizonyos iskolákat, korszakokat és művészeket képviselünk. Ez új gyűjtői réteget jelent, mert a mai 30-as, 40-es, 50-es generáció nagy részben szívesebben vesz kortárs műalkotásokat. Az is hozzájárulhatott a vevőkör megtartásához, sőt új szereplők megjelenéséhez, hogy mivel az emberek egy éven keresztül nem tudtak a megszokott módon élni, utazni és költeni, így műtárgyra fordították a pénzüket. Úgy látjuk, az ügy­fe­leink közül többeknek a pandémia ellenére is nagyon sikeresen zárult gazdaságilag az éve.

MN: Miért pont a háború utáni időszak felé nyitottak?

VJ: Az is nyilvánvalóan szerepet játszott ebben, hogy ma már nincs az a hihetetlenül nagy árubőség, mint a rendszerváltás környékén vagy a kétezres évek elején, a gazdasági válságig volt. Egyre nehezebb nagyágyúkhoz vagy nagyon extra, szuper klasszis darabokhoz jutni. De azért is indultunk el ezen az úton, mert hiszünk a művészet folytonosságában. Tágítottuk az időhatárt, a 60-as, 70-es, 80-as évek művészete ráadásul már nem is számít annyira kortársnak. Arra a felismerésre jutottunk, hogy ha az egész világon ez a trend, akkor az automatikusan hozzánk is begyűrűzik. A kortárs piac hatalmas lendületben van, nagyon nagy felfutás előtt áll, sok új gyűjtő jelenik meg a műkereskedelemben, akik kifejezetten kortársat keresnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?