Negyven különleges üvegszobor mutatja be az optikai illúziót

  • Artner Sisso
  • 2022. szeptember 5.

Képzőművészet

A veszprémi Művészetek Háza kurátorával, Dohnál Szonjával beszélgettünk az idei nyárról, az őszre szervezett programokról és az optikai illúzióról.

magyarnarancs.hu: Hogyan telt a nyár a veszprémi Művészetek Házában? Sikerült valóra váltani a terveket? Van olyan program, ami tart még, vagy folytatódik ősszel is?

Dohnál Szonja: Sűrű nyarunk volt, remek programokkal. A Múzeumok Éjszakáján nyílt meg a Vass László Gyűjteményhez kapcsolódó Vass Cipőtár, valamint az általam rendezett Négy-szög című csoportos kiállításunk. A Góbi Rita Társulat közreműködésével több kortárs táncelőadás volt látható galériáinkban, a kiállításokban. Júliusban a Jurányi Házban működő Zéró Plusz Táncegyüttes egynapos programmal vendégszerepelt a Művészetek Házában, „végigtáncolták” a kiállításokat; valószínűleg folytatjuk velük a közös projektet. Július végén megnyílt a Csikász Galériában Most-Vagy című tárlatunk, mely az Első Magyar Látványtár gyűjteményéből mutat be egy válogatást. Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 kapcsán két nemzetközi projektünk is elindult, illetve folytatódott. Nemzetközi rezidenciaprogramunk keretében Bernát Andrással és a holland-indonéz származású Peter de Thouars festőművészekkel közösen nyílt meg A tér tükrei című kiállítás. Egy másik, a Dunamenti országok együttműködésével megvalósuló Geheimnisvolle Orte projektet Ulmban, a Nemzetközi Duna Fesztiválon mutattunk be, Hamerli Judit képzőművész és én kurátorként képviseltük Veszprémet.

magyarnarancs.hu: A nyár utolsó tárlata a Négy-szög című, az optikai illúziók témára épülő kiállítás. Honnan származik az ötlete és hogyan kerül kontextusba a veszprémi hagyományokkal?

DSz: A kiállítás az optikai illúzió témakörét járja körül négy alkotó munkáin keresztül. Az üvegnek hagyománya van a veszprémi régióban, hiszen a bakonyi üveghuták tradíciójára épült a 19. század második felében az ajkai üveggyár. Ennek nyomán fontosnak tartom a kortárs üvegművészet bemutatását Veszprémben. A tárlat az optikai művészet mellett kapcsolódik az Üveg Nemzetközi Évéhez, melyet 2022-ben ünneplünk. A három kortárs alkotó még soha nem állított ki együtt, annak ellenére, hogy mindannyian a Viltin Galéria művészei. A közel 40 üvegszobor, festmény és grafika remekül érzékelteti a különböző anyagokon megjelenő geometrikus kompozíciók esetében a néző mozgásának szerepét és fontosságát, melynek köszönhetően folyamatosan változik a látvány is. A kiállítás anyagát a művészektől, magángyűjtőktől, a Viltin Galériától és pécsi Janus Pannonius Múzeumtól kölcsönöztük.

 
Fotó: Laczkó Péter

magyarnarancs.hu: Kik a kiállítók és meddig látható a tárlat?

DSz: Gáspár György Ferenczy Noémi-díjas üvegművész legújabb alkotásait építészeti rajzokra emlékeztető vázlatok előzik meg; a különböző festett, geometrikus szerkezeteket, vonalhálókat megjelenítő üveglapok egymásra helyezésével jön létre az illúziókeltés a különleges perspektíva által. Halmi-Horváth István op-arthoz kapcsolódó munkáiban a tér illúziója rendkívül gazdag színélmény kíséretében jelenik meg. Egyfajta rácsstruktúra segítségével az átszűrődő fény érzékelhető. Kóródi Zsuzsanna üvegművész alkotásai az üveg optikai tulajdonságaiból fakadó illúzióval foglalkoznak, a látvány a néző mozgásával is folyamatosan változik. Mindhárom alkotó mesterének tekinti Victor Vasarelyt, az op-art leghíresebb képviselőjét, aki különböző geometrikus formákból hozta létre illuzionisztikus képeit, tereit, miközben nemcsak fekete-fehérrel, de rendkívül gazdag színskálával is dolgozott. Kinetikus műveiben az optikai törvényszerűségeket vizsgálta. A kiállítás szeptember 11-ig látogatható.

 
Fotó: Laczkó Péter

magyarnarancs.hu: Milyen kiállításokkal telik majd az ősz?  

DSz: A szeptember nagyon izgalmasnak ígérkezik, mert kapcsolódunk a Kulturális Örökség Napjaihoz és a Kultúrházak Éjjel-Nappal rendezvénysorozathoz is. Szeptember 24-én több kiállításmegnyitónk is lesz. A Dubniczay-palotában 17 órakor nyílik az általam rendezett Konstellációk című kortárs kerámia kiállítás: hat keramikus művész autonóm és használati tárgyait mutatjuk be, melyek nagyobb részt fatüzes égetéssel készültek. Kísérőprogramként a későbbiekben food design, és egy japán tusfestéssel (suibokuga) foglalkozó workshopot is szervezünk.  A két hétvégén lesznek tárlatvezetések, művészetterápiás foglalkozások, koncertek és művészetpedagógiai alkotódélutánok is. A nyitvatartásunk a várban zajló egyházi építkezések következtében még tavasszal módosult, így szombaton 13.00-tól 21.00 óráig, vasárnap 10.00-től 20.00 óráig tartanak nyitva galériáink.

magyarnarancs.hu: Az Európa Főváros projekteken túl mik a saját elképzeléseid, mik a kiállítás álmaid, amiket szeretnél itt (vagy máshol) megvalósítani?

DSz: Nagy izgalommal várom a terveim szerint 2023 őszén megvalósuló Nemzetközi Ékszer Biennálét, melynek én vagyok a szervezője és kurátora. Ez a tárlat az első évben egy meghívásos alapon működő kiállítás lesz, majd kétévente szeretnénk megrendezni, a későbbiekben pályázati úton meghirdetve, zsűri által válogatva. Remek kezdeményezésnek tartom a Kortárs Ékszerhét Budapestet, mely egészen komplex és nagy volumenű eseménnyé, egy egész hétté nőtte ki magát az évek során. Jó lenne, ha a vidék is kapcsolódhatna a kortárs ékszerművészet bemutatásához, népszerűsítéséhez.

 
Fotó: Laczkó Péter 

magyarnarancs.hu: Mi van nálatok a képzőművészeten túl?  

DSz: A nyár bővelkedett koncertekben, fesztiválokban. Több napot töltöttem Kapolcson, nemcsak fantasztikus színházi előadásokat láttam, de koncerteket is hallgattam, a versudvarba többször visszatértem. Imádom a színházat, rendszeresen járok Budapestre előadásokra. Igyekszem figyelemmel kísérni a kortárs táncművészek előadásait, bemutatkozásait is mind Veszprémben, mind pedig Budapesten.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.