Működésképtelenné válhat a 70-es, 80-as évek hazai és nemzetközi underground művészetét gyűjtő, folyamatosan fejlődő dokumentációs központ és kutatóhely, ha nem történik valami.
Első hallásra meglepő, de a forgatókönyvek szerepe és a forgatókönyvíró-szakma még korántsem teljesen elismert a magyar filmiparon belül. Mint az idei filmszemle közben-után gyakran elhangzott, a legtöbben ezt tartják a legfontosabb problémának, miután a filmtörvény pénzügyileg nagyjából rendet teremtett. Az alábbiakban szakmabeliek segítségével igyekeztünk feltérképezni a helyzetet, és utánajárni annak, hogy mi kellene a változáshoz.
"Lehet, hogy éppen itt fedezik fel még találékonyságunknak birodalmát, azt a birodalmat, ahol még mi is eredetiek lehetünk, mint holmi parodistái a világtörténelemnek és az isten paprikajancsijai - lehet, még ha a mából semminek sincs jövője, hogy éppen a mi felröhögésünké a jövő."
(Nietzsche)
Van, aki szerint annyi értelmük sincs a korhatáros filmeknek, mint életkorhoz kötni a szex elkezdését. Bizonyos kor alatt egyik sem ajánlott, de ezt betartatni szinte lehetetlen, esélye talán csak a szülőnek lenne. Ha hagynák. Például a filmelőzeteseket bemutató mozisok.
Negyven méterrel a Nemzeti Emlékhely, az egykori koronázótemplom alatt tervezi a székesfehérvári önkormányzat a Magyar Királyok Panteonja kialakítását. A terv központi eleme egy tíz méter átmérőjű, Szent Korona alakú kiállítótér, de fontos szerep jut a mozgó, beszélő királyoknak és az animációs/holografikus technikákkal újjáépített középkori épületeknek is.
Egy közel húsz négyzetméteres, kulturális örökség-védelem alatt álló karikatúra gazdát, azaz inkább méltó helyet keres. Ha ez sikerül, akkor valószínű, Szűr-Szabó József csaknem tíz évig készített rajza lesz az egyetlen, ami megmarad a Blaha Lujza téren éppen bontás alatt álló egykori "sajtópalotából".
Az Illés zenekar negyvenedik születésnapjára jelent meg az Amikor én még kissrác voltam című album, melyen tizenhárom Illés-dalt dolgoztak fel, értelmeztek újra, formáltak képükre aktív hazai előadók. A lemezzel július 12-én egy belvárosi szórakozóhelyen élőben is megtisztelték Szörényi Leventééket - ahogy azt a korabeli szpíker mondaná: "nemzedékek adtak randevút egymásnak ünnepélyes keretek között".
Április végén döntött az NKA Táncművészeti Szakkol-légiuma a benyújtott pályázatokról, május közepére pedig kisebb botrány kerekedett az eredmények miatt, és ismét megoszlott a szakma: konzervatívok versus progresszívek, szociális balettfoglalkoztatók versus kozmopolita eltrafósítók. A baj komoly.
Hatvan évvel a holokauszt, tizenhét évvel az emlékmű építésének kezdeményezése és hat évvel a német parlament határozata után, 2005. május 10-én felavatták a Peter Eisenman tervezte A Meggyilkolt Európai Zsidóság Emlékművét Berlinben.
A honi média április végén egy emberként ünnepelte a Gozsdu udvar alapkőletételét, sőt némelyek kéretlen PR-akciókkal mentek elébe a Király utcát a Dob utcával összekötő szecessziós átjáróház felújításának.
Tavaly december közepén Miskolcon zászlót bontott az Erőmű Kortárs Művészeti Egyesület. Az alapítók elsődleges célja, hogy megváltoztassák a köztudatban máig acélvárosként élő Miskolc megítélését a helyi művészeti energiák összpontosításával.
Köztudott, hogy Pécs, elsősorban történelmének köszönhetően, az egyik legfejlettebb építészeti kultúrával bíró városunk. Ennek újabb jelét láthatjuk most, ráadásul egy olyan reprezentatív helyen, mint Gázi Kászim pasa Pécs szívében fekvő dzsámijának északi fala.