Robotos év

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2001/1. (01. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

2000. január elsején - sokak őszinte megrökönyödésére - nem történt semmi rendkívüli: a minimum civilizációs töréssel fenyegető számítógépes dátumkatasztrófa vaklármának bizonyult. Kisebb fennakadások, apróbb malőrök azért előfordultak a dátumváltás során, de nem több, mint amennyit a Windows operációs rendszer bármilyen időszámítás huszonnégy órája alatt produkál. Kárpótlásul tavasszal jött a szerelemvírus (lásd alant) meg egy finom kis tőzsdekrach, amikor a Microsoft régóta húzódó antitrösztperében eljáró bíróság darabolós döntést hozott: a pánik az egész technológiai szektorra átterjedt, a befektetők több ezer milliárd dollárt vontak ki a részvénypiacról, a Nasdaq meghatározóan technológiai papírokat tartalmazó indexe az ötezresből a három-, majd a kétezres tartományba hanyatlott, és azóta sem tért magához. Az árzuhanás legnagyobb vesztesének a korábban minden tőzsdei rekordot túlszárnyalva gyarapodó internetes cégek bizonyultak: számos .com-cég papírjainak értéke a névérték öt-tízszereséről a névérték alá süllyedt, e-milliárdosok nézhettek új munkahely után, megkezdődött a régen megjósolt szelekció az online-piacon.

Gép + narancs

2000. január elsején - sokak őszinte megrökönyödésére - nem történt semmi rendkívüli: a minimum civilizációs töréssel fenyegető számítógépes dátumkatasztrófa vaklármának bizonyult. Kisebb fennakadások, apróbb malőrök azért előfordultak a dátumváltás során, de nem több, mint amennyit a Windows operációs rendszer bármilyen időszámítás huszonnégy órája alatt produkál. Kárpótlásul tavasszal jött a szerelemvírus (lásd alant) meg egy finom kis tőzsdekrach, amikor a Microsoft régóta húzódó antitrösztperében eljáró bíróság darabolós döntést hozott: a pánik az egész technológiai szektorra átterjedt, a befektetők több ezer milliárd dollárt vontak ki a részvénypiacról, a Nasdaq meghatározóan technológiai papírokat tartalmazó indexe az ötezresből a három-, majd a kétezres tartományba hanyatlott, és azóta sem tért magához. Az árzuhanás legnagyobb vesztesének a korábban minden tőzsdei rekordot túlszárnyalva gyarapodó internetes cégek bizonyultak: számos .com-cég papírjainak értéke a névérték öt-tízszereséről a névérték alá süllyedt, e-milliárdosok nézhettek új munkahely után, megkezdődött a régen megjósolt szelekció az online-piacon.

Recesszió és gigafúziók

Az év végéig több tucat, tőzsdéről élő e-céget számolt fel a kedvezőtlen piaci hangulat, miközben a nagyok még nagyobbak lettek: a fúziós láz a hagyományos iparági határokat is átlépve, több száz milliárd dollár tőzsdei értékű infokommunikációs óriások létrejöttéhez vezetett, amelyek a távközlés, a számítástechnika és a média konvergenciájára számítva, mindhárom területen globális pályán játszanak. Az első gigaüzlet a piacvezető amerikai internetszolgáltató, az America Online (AOL) és a Time Warner médiabirodalom egyesülése volt, aztán a brit Vodafone nyelte le először az amerikai AirTouch, majd a német Mannesmann mobilkommunikációs óriást, ősszel pedig a Vivendi vásárolt be a médiapiacon a többek között a Universal cégcsoportot tulajdonló Seagram bekebelezésével. A magyar ugaron a Westel-cégek versenyszempontból minimum aggályos megvásárlásával tovább erősítette pozícióit a monopolista Matáv, amelynek szemmel láthatóan sikerült közös hangot találnia az anno a távközlés előrehozott liberalizációjának ígéretével induló Fidesz-kormánnyal is.

Hazánkban tehát idén sem köszöntött be az információs forradalom, az internet-előfizetők száma stagnál, az alternatív távközlési társaságok vérszegény reklámkampányokkal múlatják az időt, az online tartalomszolgáltatók túlélésre játszanak. Liberalizálták viszont a domainnév bejegyzési szabályait, az év bombaüzlete a domainnév-kereskedelem: névspekuláció áldozatául esett többek között az újabban csak ötcsillagos portálként emlegetett Origo. Egy végelgyengülésben szenvedő kárpótlásijegy-díler megvásárlásával az e-cégek közül elsőként tőzsdére lépett az EcoNet, ugyanoda igyekszik a MatávNet, az Index, a Telnet, a Kirowski és a Carnation is, közülük néhányan már az idén beterelgetett kockázati tőkével verik a csalánt. A kormányzat egy huszárvágással a kancellária hatáskörébe vonta az informatikai szektort, és egy leendő informatikai minisztérium létrehozásának ötletével hozakodott elő, miközben a kulcsfontosságú e-törvények (egységes hírközlési törvény, digitális aláírásról szóló törvény) most éppen tavaszra halasztott meghozatala helyett számítógép-osztogatással (családi PC-program) fényezi a virtuális országimázst. A médiahatóság rendet csinálna az interneten: Körmendy-Ékes Judit ORTT-elnök ellenőrzést és szankcionálást sürgetve több ízben pornóújsághoz hasonlította az új médiát.

Fájlcsere és kiberkonfliktusok

Az év internetes cége az ingyenes zenecsereberére szakosodott Napster, amely jókora vihart kavart a szórakoztatóipar multinacionális állóvizében: a húszéves kollégista szoftvere alapjaiban rengette meg a kopirájtipart. A decentralizált, a felhasználókat közvetlenül összekötő rendszerben nyár elején már közel félmillió felvétel férhető hozzá, perek sokasága indul ellene, és tucatnyi, hasonló elven működő rendszer jelenik meg arra az esetre, ha esetleg sikerülne betiltani - az év végéig nem sikerült, sőt a BMG kiadóval egyezség is született egy átalánydíjas zene-csereberélő rendszer létrehozásáról: a kérdés most már az, hogy a multik eszik meg a Napstert vagy fordítva. Hasonló forgatókönyv szerint alakul a filmipar versus internet sztori is: a DVD-videó bombabiztosnak hitt másolásvédelmét ugyanis seperc alatt feltörte egy norvég gimnazista, a DeCSS nevű DVD-másoló program pedig néhány óra alatt elterjedt a neten. A nagy hollywoodi stúdióknak első fokon sikerült betiltatniuk a programot, melynek forráskódja a döntés hatására azóta pólón és megzenésítve is megjelent - az internet adatátviteli kapacitásának rohamos bővülésével, a nagy sávszélességű hozzáférés (tévékábel, ISDN, ADSL) terjedésével azonban a néhány száz megabájtra zsugorítható filmek jogdíjmentes átvitele ugyanolyan egyszerű, mint a legújabb Metallica-albumé.

A hackerek idén sem tétlenkedtek: hazai pályán az év elején a Sulinetet is üzemeltető Elender rendszeréről bizonyosodott be több ízben is, hogy átjárható és felülírható. Január végén szabadlábra került a világ legveszélyesebb hackerének kikiáltott számítógépkalóz: Kevin Mitnicket az amerikai bíróság döntésének értelmében további három évig eltiltották bármiféle számítógép vagy mobil kommunikációs eszköz használatától, el is árverezte időközben elavult eszközeit. Februárban a szervereket szándékosan túlterhelő támadások miatt hosszabb-rövidebb ideig elérhetetlen volt a Yahoo portálja, és hasonló inzultusok érték a buy.com, az amazon.com, a CNN, az eBuy, a ZDNet, a Datek Online és az eTrade webszervereit is. A naponta több millió felhasználót kiszolgáló, vezető amerikai online tartalomszolgáltatókat és elektronikus áruházakat több órára megbénító támadásokért egyetlen számítógépkalóz-csapat sem vállalta a felelősséget, sőt a hackerkiadványok - például a 2600 és a Hacker News Network - arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az amerikai nemzetbiztonsági hivatal (NSA) által végrehajtott állami akcióról van szó, melynek célja a pánikkeltés, és ezáltal a szabadságjogok korlátozásának kikényszerítése volt.

Szerelemvírus és szuperprocesszorok

Vírusfronton legnagyobbat a Microsoft Outlook levelezőprogram biztonsági hiányosságait kihasználó "I love you" tarolt: az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a legtöbb nagyvállalat, valamint a Pentagon, a CIA és az FBI hálózata is megfertőződött, és több magyar internetszolgáltató levelezőrendszerét is le kellett állítani a vírus által generált hatalmas forgalom miatt. A trójai program szerzőjének egy 23 éves manilai bitbuherátor bizonyult, aki azért engedte szabadjára az applikációt, mert szakdolgozatként visszautasította a helyi számítástechnikai főiskola. Egyre népszerűbb a részvényárfolyam-hacking, amelynek lényege, hogy hamis üzleti hírek internetes terjesztésével manipulálják egy-egy kiszemelt cég részvényárfolyamát: egyesek a jelentős árfolyamnyereség érdekében még a patinás Bloomberg hírügynökség weboldalának hamisításától sem riadtak vissza. Politikai fronton az obligát globalizációellenes nyomuláson túl idén kiújult a zsidó-palesztin kiberkonfliktus is: elsőként a zsidó hackerek próbálkoztak a Palesztin Autonómia hivatalos weboldalait hostoló szerver lefagyasztásával, majd a berágott palesztin - és testvéri arab - hackerek mértek ellencsapást: a tel-avivi tőzsde és a Lucent honlapja esett áldozatul többek között.

Hardverfronton piacra lépett az alacsony fogyasztású, mobil eszközökbe szánt processzorokat gyártó Transmeta, amelyben az Intel-alapító Andy Grove-tól a Linux-pápa Linus Thorvaldsig az iparág színe-virága társtulajdonos. Az IBM a korábbi alumínium helyett réz alapú processzorral ostromolja a félvezető-technológia fizikai határait, az Intel és az AMD kereskedelmi forgalomban kapható processzorai pedig egyaránt átlépték az 1 GHz-es álomhatárt. A kiegészítők területén egyre nagyobb teret hódítanak a hangfelismerő rendszerek, és egyre több mobil eszközbe kerül globális helyzetmeghatározó készülék. Magyarországon is beindult a mobiltelefonos internetelérést biztosító WAP-szolgáltatás, amely a jövőre bevezetendő GPRS-sel kiegészülve, a számítógépes böngészés versenyképes alternatívája lehet.

Elektronikus könyvek és géntérképezés

A neten a legelképesztőbb tárgyak kerültek kalapács alá: náci relikviák és átültethető emberi szervek mellett elárverezték egy cseh hajadon szüzességét is. Stephen King sikeres direktmarketing-kísérlete után kitört az e-book-forradalom: a nagy kiadók egymással versengve jelennek meg csak a netről letölthető könyvekkel, szépen fogynak a könyvolvasásra specializált célszámítógépek, és gőzerővel folyik az újraírható elektronikus papír kifejlesztése is. Hazai pályán a Magvető online regénypályázatot hirdetett: a korábban a viszkis-honlapról elhíresült médiahacker, Jake Smiles technikailag korrekt, csak a neten hozzáférhető cyberpunk prózája, az 1 link az év irodalmi meglepetésének ígérkezik. Angliában ellopták, majd visszaküldték a Bletchley Park kódtörő múzeumban kiállított Enigmát, a második világháborús német sifrírozógép megszerzésének történetéről szólt a történelemhamisító U-571 című hollywoodi opus is. Két amerikai cicababa egymásnak esett a "legtöbbször letöltött nő" Guinness-rekordja miatt, a Tomb Raider sikerén felbuzdult kiadó pedig Panty Raider címmel vetkőzős-marslakós számítógépjátékot dobott piacra. Kohl német exkancellárról adattörlő szoftvert neveztek el.

Az űrkutatás terén bebizonyosodott, hogy a Mars maradvány vízkészletekkel rendelkezik, a 11 éves napciklus pedig a tetőpontjához ért: a gyakori napkitörések által keltett mágneses viharok nem okoztak jelentős károkat, de sarki fénnyel szórakoztatták a sarkköröktől beljebb élőket is. Különféle befektetőcsoportok megjelenésével tovább halasztódott a Mir űrállomás kivégzésének jelenleg jövő februárra kitűzött időpontja is, miközben orosz és amerikai asztronauták beüzemelték az új nemzetközi űrállomást. A Humán Genom Projekt és az állami szektorral versengő magánvállalatok leolvasták az emberi örökítőanyag kódsorrendjét, ám az emberi géntérkép elkészültére még várni kell: a gének számáról és funkciójáról még nincsenek pontos ismeretek. A gyógyszergyárak homogén emberi populációk vizsgálatától remélnek áttörést, Izland és Tonga génállományát licencelik, míg egy angol cég egy postán beküldött hajszál és némi készpénz ellenében online apasági tesztet kínál. Angliában engedélyezték a gyógyászati célú humán embrióklónozást. A Nobel-díjakat a számítógépek és az idegsejtek közti kommunikáció kutatásának úttörői kapták.

Bodoky Tamás

szerző
Bodoky Tamás
publikálva
2001/1. (01. 04.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...