Interjú

„Szakrális burleszk”

Kicsiny Balázs képzőművész

  • Sirbik Attila
  • 2020. december 18.

Képzőművészet

Alkotásaiban a legkülönfélébb emberi helyzeteket vizsgálja allegorikus dimenziókban. Eltérő időrétegeket sűrít össze egy-egy műben, így mutat rá az idő- és térbeli távolságok törékenységére, illetve arra, ahogy a különböző korok egymásra épülve párbeszédben állnak egymással. Életmű-kiállítása okán beszélgettünk vele.

 

Magyar Narancs: Az Időhúzás az első olyan tárlat, amely az életműve valamennyi korszakának átfogó bemutatására vállalkozik: a 80-as évek szenes munkáitól a 2019-es Végső vágás a képek birodalmában című művéig vezetve a befogadót. Egyben szemlélve kiadtak valamiféle korszakolást mindezek?

Kicsiny Balázs: Nehezen tudnám korszakokra bontani alkotói tevékenységemet, de talán valóban lehet bizonyos motívumok vagy anyaghasználat szerint csoportosítani a munkáimat. Ezeket korszakok helyett a kiállítás mellett megjelenő monográfiában Bódi Kinga művészettörténésszel inkább tematikus fejezetekbe rendeztük, olyan fejezetcímekkel, mint Szabató gyakorlat, Egy szemtanú vallomása vagy Folyamatos földet érés. Mindegyik fejezetben stilárisan ugyancsak eltérő alkotások kerültek egy csoportba. A tematikus rendszerezés mellett egy fejezet társadalmi, történeti összefüggésbe helyezi munkásságom korai időszakát, a Földalatti sziget című fejezet pedig az 1995 és 2004 között Angliában készült munkáimat dolgozza fel. A művek korszakolásával, hierarchiájával szemben én inkább a művek létrejöttének történetét szeretem felidézni, amely legalább annyira fontos számomra, mint a kész alkotás. De ez a keletkezéstörténet is teljesen eltérő lehet, van, amikor szerteágazó kutatómunka eredményeként jön létre a mű, de az is megtörtént, hogy a véletlen vagy egy félreértés következtében született meg egy-egy munkám. A korszakolást az is nehezíti, hogy több olyan alkotásom van, amely számtalan változatban jelent meg különböző terekben, a gótikus katedrálistól a bevásárlóközpontig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.