Interjú

„Szakrális burleszk”

Kicsiny Balázs képzőművész

  • Sirbik Attila
  • 2020. december 18.

Képzőművészet

Alkotásaiban a legkülönfélébb emberi helyzeteket vizsgálja allegorikus dimenziókban. Eltérő időrétegeket sűrít össze egy-egy műben, így mutat rá az idő- és térbeli távolságok törékenységére, illetve arra, ahogy a különböző korok egymásra épülve párbeszédben állnak egymással. Életmű-kiállítása okán beszélgettünk vele.

 

Magyar Narancs: Az Időhúzás az első olyan tárlat, amely az életműve valamennyi korszakának átfogó bemutatására vállalkozik: a 80-as évek szenes munkáitól a 2019-es Végső vágás a képek birodalmában című művéig vezetve a befogadót. Egyben szemlélve kiadtak valamiféle korszakolást mindezek?

Kicsiny Balázs: Nehezen tudnám korszakokra bontani alkotói tevékenységemet, de talán valóban lehet bizonyos motívumok vagy anyaghasználat szerint csoportosítani a munkáimat. Ezeket korszakok helyett a kiállítás mellett megjelenő monográfiában Bódi Kinga művészettörténésszel inkább tematikus fejezetekbe rendeztük, olyan fejezetcímekkel, mint Szabató gyakorlat, Egy szemtanú vallomása vagy Folyamatos földet érés. Mindegyik fejezetben stilárisan ugyancsak eltérő alkotások kerültek egy csoportba. A tematikus rendszerezés mellett egy fejezet társadalmi, történeti összefüggésbe helyezi munkásságom korai időszakát, a Földalatti sziget című fejezet pedig az 1995 és 2004 között Angliában készült munkáimat dolgozza fel. A művek korszakolásával, hierarchiájával szemben én inkább a művek létrejöttének történetét szeretem felidézni, amely legalább annyira fontos számomra, mint a kész alkotás. De ez a keletkezéstörténet is teljesen eltérő lehet, van, amikor szerteágazó kutatómunka eredményeként jön létre a mű, de az is megtörtént, hogy a véletlen vagy egy félreértés következtében született meg egy-egy munkám. A korszakolást az is nehezíti, hogy több olyan alkotásom van, amely számtalan változatban jelent meg különböző terekben, a gótikus katedrálistól a bevásárlóközpontig.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.