Kiállítás

Szilágyi László Utcagaléria

  • - dck -
  • 2013. október 13.

Képzőművészet

Veszprém keblére ölelte tékozló fiát. A 41 éves korában, 2007-ben elhunyt öntörvényű punk művész, a város sötét angyala látszólag befogadtatott: szeptember 3-án felavatták a róla elnevezett aluljárót. A szegecselt ruházatáról, színes kakastaréjáról közismert és legtöbbször messziről elkerült, de a fiatalok körében legendás hírnévnek örvendő képzőművésznek szolgáltatott utólagos elismerés némiképp felemásra sikerült. Az aluljáró belső kialakításáért felelős, leginkább a Móricz Zsigmond körtéri melegedő kövekről ismert Városi Tájkép Csoport a művész életművéből kiemelt nyolc reprezentatív alkotást egyfajta látványelemmé deklarálta: a művekről készített, igaz, kiváló minőségű, de egyforma méretű reprodukciók enyhén megdöntve sorakoznak a falakon. A válogatásra nem lehet panasz - bár feltehetően a közízlésre tekintettel nem szerepelnek vadabb, például nemi szervet is ábrázoló művek -, s az is akceptálandó, hogy a Szilágyi (ismerőseinek per Lackó) életművét és személyiségét értelmező szövegeket is olvashatunk. A hercig összeállításból mégis kilúgozódik a művész expresszív, sehová sem sorolható stílusa, az a megzabolázott vadság, a nyers erővel vegyített esendőség, a kereteket szétfeszítő energia, amely ott pulzál minden műve mögött.

A domborműavatással (a művészről készült egész alakos graffitisablon Zeke László alkotása) és városi potentátokkal megspékelt utcagaléria-avatón elmismásolódott, hogy a későbbiekben más művészek munkái kerülnek a falakra, s az is, hogy a település még adós az életmű feldolgozásával és akár részleges bemutatásával. De már épül az új aluljáró - vicces elképzelni, hogy Szilágyi mit festett volna szórópisztollyal a falakra. Gyorsan eltávolították volna.

Veszprém, Budapest utcai aluljáró

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.