Kiállítás

Urbán Tamás: Felesleges Pillangó

  • - palosm -
  • 2020. április 12.

Képzőművészet

A Capa Központ friss kiállítása látszólag egy Pillangó nevű freakről szól, aki a börtönéletben ragadta meg a lehetőséget arra, hogy kiteljesítse személyiségét.

A Capa Központ friss kiállítása látszólag egy Pillangó nevű freakről szól, aki a börtönéletben ragadta meg a lehetőséget arra, hogy kiteljesítse személyiségét. Az egyetlen elérhető nyersanyaggal, önmagával kezdett dolgozni, ennek lett az eredménye több ezer saját kezű börtöntetoválás, a többi közt egy satírozott pillangó a homlokon, vagy éppen a mézestubusból és zsinórokból eszkábált „rejszológép”. Deák Ferenc, „a haza bűnözője” ekkor vedlett át Pillangóvá, és nem járunk messze az igazságtól, ha a radikális őszinteség gesztusaként értékeljük vallomását: „Hogy az arcom kitetoválását hogy határoztam el, még nekem sem egészen tiszta. (…) amikor jött a gondolat, hogy csinálni kell, semmi, de semmi nem állíthatott meg.” Ezt követte további kétezer szvasztika, állítása szerint a jószerencse jelképeként, Mickey egér, kígyó, Pinocchio… Pillangó nyilván azt sem tudná megindokolni, miért tetoválta péniszére a „teljes gőzzel előre huncut vitéz” vagy a „Hitler karja” feliratot. Ilyen kérdésekbe a tárlat sem megy bele, és nem is kell, az anyag önmagáért beszél: Urbán ott van Deák szabadulásakor, első aktusánál egy prostituálttal, ott van, amikor már kint kitetoválja a nőit, ott, amikor galamblevest főznek heccből. Minden lecsupaszodik, a fotós sem tart távolságot. Ott van akkor is, amikor hőse kiázott holttestét elhamvasztják. Pillangó figurája Urbán fényképein azt is felmutatja, miként lehetett a korszak rabságában a test uralásával megélni a szabadságot. Mint egy elkeseredett, paródiába hajló bodyart performance: a péniszemet senki sem veheti el tőlem, ha pedig vaginával nem találkozhat, azt még mindig a homlokomra tetováltathatom.

Capa Központ, nyitva április 5-ig.


Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."