389 milliárd forintból épül új híd a Dunán

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 30.

Kis-Magyarország

A rendelet szerint Lázár János ebből még az idén elkölthet kétmilliárdot.

A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent a mohácsi Duna-híd és az ahhoz kapcsolódó úthálózat kivitelezéséhez szükséges pénz biztosításáról szóló rendelet – vette észre a Telex.

Ez alapján a projekt teljes költségvetését 389,3 milliárd forintban határozza meg a kormány.

A rendelet szerint a kiadás jelentős részét 2025 és 2029 között költik majd el, míg idén kétmilliárd forintra, 2030-ban és 2031-ben pedig százmillió-százmillió forintra lesz szükségük. A rendelet engedélyezi Lázár Jánosnak, hogy még az idén elköltse a beruházáshoz szükséges első kétmilliárd forintot.

Az építési és közlekedési miniszter a VI. Semmelweis Nyári Egyetem vendégeként csütörtökön beszélt is a mohácsi Duna-hídról. Bár évtizedek óta szó van a projektről, csak az elmúlt időszakban került a megvalósítás előtti állapotba, aminek a tervek szerint három része van:

  • egy új híd a Dunán,
  • a híd összekötése egy 2x2 sávos úttal nyugati irányba az M6-os autópályáig,
  • illetve a híd összekötése egy 2x1 sávos úttal keleti irányba az 51-es útig (ez egy 19 kilométeres új utat jelent).

A Telex felidézte, Lázár János építési és közlekedési miniszter tavaly decemberben még úgy becsülte, hogy nettó 300-320 milliárd forintból épülhet majd meg az új Duna-híd. Ezt követően idén áprilisban hirdették ki, hogy a projekt kivitelezője Szíjj László NER-es üzletember lehet – akkor 294 milliárd forintos nettó árról volt szó. A Strabag nettó 309,96 milliárd forintos, a Swietelsky pedig nettó 316,028 milliárd forintos ajánlatot tett a mohácsi hídra.

Az új mohácsi híd, valamint a hozzá csatlakozó M6-os autópálya-szakasz és az 51. számú főút közötti úthálózat terveit a Speciálterv Építőmérnöki Kft. készítette a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából. A cég honlapján szereplő adatok szerint a hármas tagolású acélhíd teljes felülete 18 ezer négyzetméter lesz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.