A veszprémi érsek felmentését kéri a pápától több ezer hívő

Kis-Magyarország

Olyan petíciót adtak át Ferenc pápa magyarországi követének, amelyben Udvardy György érsek menesztését kérték. A hívek tovább küzdenek a Szent Mihály-székesegyház ablakaiért. 

A hazai katolikus egyháztörténetben ritka eseményre került sor: a veszprémi bazilika értékeit féltő hívők 3500 támogató aláírással ellátott petíciót adtak át Ferenc pápa budapesti követének, amelyben Udvardy György katolikus érsek elmozdítását kérik a szentatyától.

„A Magyarországra betörő katolikus modernista törekvések megakadályozása közös érdekünk” – írta közösségi oldalán a Veszprémi Szent Mihály Védegylet, amely december 3-ra szervezett tüntetést. A felhívásban arra hivatkoztak, hogy épített környezetük, templomaik kiüresítése gőzerővel halad, ezért kell kifejezni „e káros szellemi áramlattal szembeni nemtetszésünket.” A békés demonstrációt a XII. kerületi Gyimes u. 1-3 előtt ígérték megtartani a Szentszék Magyarországi Nagykövetségénél, a nunciatúra előtt, átadva Ferenc pápa követének Udvardy György érsek felmentését követelő petíciójukat 3500 aláírással megtámogatva. 

A tüntetésen való megjelenést azonban egyik olvasónknak sem ajánljuk, megtartása előtt három nappal ugyanis kihátráltak mögüle a szervezők. A védegyletesek ugyanis végül a nyilvánosság mellőzésével szombat helyett szerdán adták át az aláírásokat a Vatikán követének, a tiltakozó megmozdulás így okafogyottá vált.

„A párbeszéd hegyeket megmozgató erejének köszönhetően és a békesség megtalálásának érdekében lemondtunk a szombatra tervezett demonstrációról” – foglalták össze a magyarországi apostoli nunciussal tartott két és félórás beszélgetésüknek a meghirdetett tüntetésre gyakorolt következményét. Michael Wallace Banach nunciustól ígéretet kaptak arra, hogy kellő figyelemmel fogja kísérni „ezt a kényes ügyet”, és tájékoztatni fogja az elhangzottakról Udvardy György érseket és a vatikáni hatóságokat. 

Udvardy Györgyöt Ferenc pápa 2019. július 12-én nevezte ki a Veszprémi főegyházmegye érsekévé Márfi Gyula nyugalomba vonulásával, az új érsek azonban több intézkedésével is felháborította a híveket. Az érsekség ugyanis azzal nem számolt a Veszprémi Szent Mihály Székesegyház felújítása során, hogy sok veszprémi mélyen ragaszkodik a bazilikából eltávolításra ítélt színes ablakokhoz. Porga Gyula fideszes polgármester először február 4-én állt a veszprémiek elé, miután az érsekségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Navracsics Tibor kormánybiztos és Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselő jelenlétében az érsekkel együtt bemutatták a székesegyház tejfehérre változtatott üvegablakait ábrázoló látványképeit eltüntetve a hívek által féltett Sztéhlo Lili festette üvegablakokat.

 
Ilyen volt és ilyen lenne
Forrás: Szent Mihály Védegylet Facebook
 

A veszprémi várban az érsekség összesen 39 milliárd forintos állami támogatással intézi az épületeinek rekonstrukcióját a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023-as projekthez igazodva, ebből 33 milliárd forintot tesz ki az egyházi épített örökség védelmére és az egyéb beruházásokra fordítható keret. (Közben az érsekség egy hotelt is megvásárolt, igaz, közlése szerint nem az állami felújítási pénzekből.)  

A veszprémiek körében mozgalom szerveződött az ablakok és a bazilika egyéb értékeinek megmentésére, ami a nyáron összekapcsolódótt az érsek eltávolításának igényével. Az egész éven át fokozódó felháborodást jelzi, hogy a csíksomlyói búcsúban a vészprémi katolikus hívők a bazilika üvegablakait ábrázoló zászlókkal vonultak fel. A csíksomlyói misét előadó Udvardy Györgynek sikerült emelni az irányába áramló ellenszenv szintjét azzal is, amikor hangszórókon mondatta be, hogy a szentmise alatt minden zászlót vonjanak be.

A Szent Mihály Védegylet július 18-án közérdekű adatigénylést nyújtott be a kormányhivatalhoz, hogy megtudja, van-e engedélye az érseknek a festett ólomüvegablakok eltávolítására, a díszítő falfestés lemeszelésére és a főoltár elmozdítására, de nem kaptak választ. Annyi kiderült, a padozat bontásához nem volt engedély, a helyszínen készült fotók azonban azt igazolták, ennek ellenére megtörtént a teljes elbontása.

 
A Szent Mihály-székesegyház üvegablakait ábrázoló zászlók egy veszprémi misén 
Forrás: Facebook/Simon Gábor
 

A védegylet augusztus 3-án, a közérdekű adatigénylés elutasítása után tartotta első aláírásgyűjtéses demonstrációját a veszprémi Megyeháza előtt. „Egy számunkra nagyon fontos és fájdalmas ügyben fordulunk Szentatyához!” – a Vatikánba, Ferenc pápához címzett leveleikhez ezzel az indítással kezdték toborozni a támogatókat. A hívek végső kétségbeesésükben fordultak a pápához, mondván Udvardy György érsek elzárkózik a hívei elől, kapcsolata a város lakóival egyre inkább elmérgesedik. 

Mint azt megírtuk, az üvegablakokat májusban beemelte a veszprémi önkormányzat képviselő-testülete a helyi értéktárba, így amennyiben ez a minősítés jelentene valamit, azokat nem lehetne eltávolítani a székesegyházból. Katanics Sándor önkormányzati képviselő kérdésére az érsekség főépítésze, Vörös Tamás elismerte, hogy az ablakokat a helyükről kiemelik, későbbi időpontokban felújítják, és nem kerülnek vissza eddigi helyükre, más kiállító terekbe, liturgikus helyekre telepítik. A képviselő ezt ellentétesnek látja a Veszprém Megyei Kormányhivatal májusi határozatával, amely úgy foglalt állást, hogy az értékleltárban szereplő épületelemeket meg kell őrizni, azok nem távolíthatók el. Továbbá arról is rendelkezett, hogy az előkészítő bontási munkálatok nem mutathatnak túl az általános felújítás és jó karbantartás keretein, amit a képviselő csak úgy tud értelmezni, hogy a színes üvegablakok nem távolíthatók el a templomból.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.