A veszprémi érsek felmentését kéri a pápától több ezer hívő

Kis-Magyarország

Olyan petíciót adtak át Ferenc pápa magyarországi követének, amelyben Udvardy György érsek menesztését kérték. A hívek tovább küzdenek a Szent Mihály-székesegyház ablakaiért. 

A hazai katolikus egyháztörténetben ritka eseményre került sor: a veszprémi bazilika értékeit féltő hívők 3500 támogató aláírással ellátott petíciót adtak át Ferenc pápa budapesti követének, amelyben Udvardy György katolikus érsek elmozdítását kérik a szentatyától.

„A Magyarországra betörő katolikus modernista törekvések megakadályozása közös érdekünk” – írta közösségi oldalán a Veszprémi Szent Mihály Védegylet, amely december 3-ra szervezett tüntetést. A felhívásban arra hivatkoztak, hogy épített környezetük, templomaik kiüresítése gőzerővel halad, ezért kell kifejezni „e káros szellemi áramlattal szembeni nemtetszésünket.” A békés demonstrációt a XII. kerületi Gyimes u. 1-3 előtt ígérték megtartani a Szentszék Magyarországi Nagykövetségénél, a nunciatúra előtt, átadva Ferenc pápa követének Udvardy György érsek felmentését követelő petíciójukat 3500 aláírással megtámogatva. 

A tüntetésen való megjelenést azonban egyik olvasónknak sem ajánljuk, megtartása előtt három nappal ugyanis kihátráltak mögüle a szervezők. A védegyletesek ugyanis végül a nyilvánosság mellőzésével szombat helyett szerdán adták át az aláírásokat a Vatikán követének, a tiltakozó megmozdulás így okafogyottá vált.

„A párbeszéd hegyeket megmozgató erejének köszönhetően és a békesség megtalálásának érdekében lemondtunk a szombatra tervezett demonstrációról” – foglalták össze a magyarországi apostoli nunciussal tartott két és félórás beszélgetésüknek a meghirdetett tüntetésre gyakorolt következményét. Michael Wallace Banach nunciustól ígéretet kaptak arra, hogy kellő figyelemmel fogja kísérni „ezt a kényes ügyet”, és tájékoztatni fogja az elhangzottakról Udvardy György érseket és a vatikáni hatóságokat. 

Udvardy Györgyöt Ferenc pápa 2019. július 12-én nevezte ki a Veszprémi főegyházmegye érsekévé Márfi Gyula nyugalomba vonulásával, az új érsek azonban több intézkedésével is felháborította a híveket. Az érsekség ugyanis azzal nem számolt a Veszprémi Szent Mihály Székesegyház felújítása során, hogy sok veszprémi mélyen ragaszkodik a bazilikából eltávolításra ítélt színes ablakokhoz. Porga Gyula fideszes polgármester először február 4-én állt a veszprémiek elé, miután az érsekségen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Navracsics Tibor kormánybiztos és Ovádi Péter fideszes országgyűlési képviselő jelenlétében az érsekkel együtt bemutatták a székesegyház tejfehérre változtatott üvegablakait ábrázoló látványképeit eltüntetve a hívek által féltett Sztéhlo Lili festette üvegablakokat.

 
Ilyen volt és ilyen lenne
Forrás: Szent Mihály Védegylet Facebook
 

A veszprémi várban az érsekség összesen 39 milliárd forintos állami támogatással intézi az épületeinek rekonstrukcióját a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023-as projekthez igazodva, ebből 33 milliárd forintot tesz ki az egyházi épített örökség védelmére és az egyéb beruházásokra fordítható keret. (Közben az érsekség egy hotelt is megvásárolt, igaz, közlése szerint nem az állami felújítási pénzekből.)  

A veszprémiek körében mozgalom szerveződött az ablakok és a bazilika egyéb értékeinek megmentésére, ami a nyáron összekapcsolódótt az érsek eltávolításának igényével. Az egész éven át fokozódó felháborodást jelzi, hogy a csíksomlyói búcsúban a vészprémi katolikus hívők a bazilika üvegablakait ábrázoló zászlókkal vonultak fel. A csíksomlyói misét előadó Udvardy Györgynek sikerült emelni az irányába áramló ellenszenv szintjét azzal is, amikor hangszórókon mondatta be, hogy a szentmise alatt minden zászlót vonjanak be.

A Szent Mihály Védegylet július 18-án közérdekű adatigénylést nyújtott be a kormányhivatalhoz, hogy megtudja, van-e engedélye az érseknek a festett ólomüvegablakok eltávolítására, a díszítő falfestés lemeszelésére és a főoltár elmozdítására, de nem kaptak választ. Annyi kiderült, a padozat bontásához nem volt engedély, a helyszínen készült fotók azonban azt igazolták, ennek ellenére megtörtént a teljes elbontása.

 
A Szent Mihály-székesegyház üvegablakait ábrázoló zászlók egy veszprémi misén 
Forrás: Facebook/Simon Gábor
 

A védegylet augusztus 3-án, a közérdekű adatigénylés elutasítása után tartotta első aláírásgyűjtéses demonstrációját a veszprémi Megyeháza előtt. „Egy számunkra nagyon fontos és fájdalmas ügyben fordulunk Szentatyához!” – a Vatikánba, Ferenc pápához címzett leveleikhez ezzel az indítással kezdték toborozni a támogatókat. A hívek végső kétségbeesésükben fordultak a pápához, mondván Udvardy György érsek elzárkózik a hívei elől, kapcsolata a város lakóival egyre inkább elmérgesedik. 

Mint azt megírtuk, az üvegablakokat májusban beemelte a veszprémi önkormányzat képviselő-testülete a helyi értéktárba, így amennyiben ez a minősítés jelentene valamit, azokat nem lehetne eltávolítani a székesegyházból. Katanics Sándor önkormányzati képviselő kérdésére az érsekség főépítésze, Vörös Tamás elismerte, hogy az ablakokat a helyükről kiemelik, későbbi időpontokban felújítják, és nem kerülnek vissza eddigi helyükre, más kiállító terekbe, liturgikus helyekre telepítik. A képviselő ezt ellentétesnek látja a Veszprém Megyei Kormányhivatal májusi határozatával, amely úgy foglalt állást, hogy az értékleltárban szereplő épületelemeket meg kell őrizni, azok nem távolíthatók el. Továbbá arról is rendelkezett, hogy az előkészítő bontási munkálatok nem mutathatnak túl az általános felújítás és jó karbantartás keretein, amit a képviselő csak úgy tud értelmezni, hogy a színes üvegablakok nem távolíthatók el a templomból.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.