A Club Aliga Balatonig érő telkeit az önkormányzat is megveheti, mondta az államtitkár

Kis-Magyarország

Egy telek 400-500 millió forint, és tizenhárom van belőle.

Van-e a balatonvilágosi önkormányzatnak pénze arra, hogy éljen elővásárlási jogával és megvegye a Club Aliga fejlesztője által kiparcellázott, partig érő telkeket? – tette fel a Narancs.hu a kérdést Takács Károly polgármesternek azok után, hogy Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet: november 21-ig van erre lehetősége a településnek.

Vészhelyzet

Az államtitkár Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom) hétfői parlamenti kérdésére válaszolta ezt. A szélsőjobbos képviselő nem ez iránt érdeklődött, hanem azt szerette volna megtudni: mivel az elővásárlási jog az államot is megilleti, a kormány kíván-e élni vele, hogy ezáltal biztosítsa a helyiek szabad parti sétányát, vízparthoz jutását.

Egyebek között ezt is javasolta az Aligai Fürdőegyesület abban a levélben, amit a minap juttattak el Lázár János építési és beruházási miniszterhez és Orbán Viktor miniszterelnököz. Időközben ugyanis a Club Aliga beruházója, a Pro-Mot Kft. elkezdte értékesíteni azt az újonnan felparcellázott tizenhárom telket, melyek mindegyike a Balatonig ér, elvéve ezzel egy 540 méter hosszú parti sétányt. Ezt a helyiek eddig használhatták a 2013-ban a Pro-Mot előző tulajdonosai és a balatonvilágosi önkormányzat által kötött szerződés alapján. A településrendezési szerződésben szerepel az is, hogy a parti sétányt közösségi célú ingatlanként bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba is, ez azonban a mai napig sem történt meg. Ennek híján kezdett parcellázásba a Pro-Mot, s jutott el most odáig, hogy egyelőre öt leendő telektulajdonossal adásvételi szerződést írt alá, mely azonban csak akkor lép érvénybe – mivel a Balaton partjáról van szó – , ha az elővételi joggal rendelkezők, vagyis a helyi önkormányzat és az állam lemondanak erről a jogukról a november 21-i határidőig. A Narancs.hu úgy tudja,

400-500 millió forintért „megy”egy telek a Club Aligában, s tizenhárom olyat alakítottak ki, mely a vízpartig ér.

Vészhelyzet van. A utolsó pillanatokat éljük, ha nem történik valami, akkor egy Balaton-parti település örökre elveszíti a Balaton partját – mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, balatonvilágosi önkormányzati képviselő. – A befektető most egyelőre még csak az első öt telek tekintetében kéri az önkormányzatot, hogy mondjon le elővételi jogáról; erről akkor szereztünk tudomást, amikor a polgármester az októberi képviselő-testületi ülés napirendjére vitte a témát, azzal a javaslattal, hogy mondjunk le erről a jogunkról. Szerencsére ezt akkor sikerült megakadályoznunk többek között azzal, hogy jó néhány tiltakozó eljött a testület ülésére.”

A fürdőegyesületi alelnök felidézte: akkor végül elhalasztották a döntést, levéve a témát a napirendről. Az egyesület és három képviselő viszont azt szerette volna elérni, ha az önkormányzat levélben emlékezteti az eladó befektetőt és felhívja a leendő telektulajdonosok figyelmét: az adásvételi szerződések megkötésekor figyelmen kívül hagyták, hogy a kötelezően biztosítandó szabad Balaton-parti sétányt is belevették a leendő telkekbe. „Márpedig itt véleményünk szerint vagyon értékű önkormányzati jogról van szó, mely a nemzeti vagyonnak is része. Ez veszne el, ha egy mozdulattal lemondanánk az elővételi jogunkról. Az nyilvánvaló, hogy az önkormányzat ezzel a jogával anyagiak híján nem tud élni, ezért írtunk levelet Lázár Jánosnak és Orbán Viktornak. Az állam viszont, mert megteheti, éljen ezzel a joggal, majd tegye hivatalossá az 540 méter szabad parti sétány létét, s ezt követően értékesítse a telkeket, immár a Balaton-parti sáv nélkül” – mondta Bukovszki András.

A szabad Balaton-parti sétány eltűnésének veszélyére figyelmeztet az Aligai Fürdőegyesület grafikája
 

Ki áll a rossz oldalon?

Rákérdeztünk a fürdőegyesületi alelnöknél: komolyan gondolták-e, hogy a kormány vevő lesz az elképzelésükre. „Igen, mert az egész problémát is a kormány okozta, amikor turisztikai fejlesztés címén nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a Club Aliga-beruházást – válaszolta Bukovszki András. – Ez ugyanis mindent felülír, a helyiek településrendezési szerződésbe foglalt jogait is az utak, a Balaton-part használatára. Csakhogy – és ezt is megírtuk a levelünkben – időközben okafogyottá vált a fejlesztés kiemelt státusza, hiszen az turisztikai beruházásról szól, ám erről már nincsen szó a Club Aligában: egyelőre zárt villa-és lakóparkot tervez a befektető, ezek egyike sem szolgál közcélt és munkahelyeket sem teremt. A szállodaépítésre korábban odaítélt sokmilliárdos állami támogatást maga a kormány vonta vissza nemrég. Komolyan gondoljuk tehát, hogy a kiemelt státuszt törölni kell és ezt csak a kormány tudja törölni – Lázár János miniszter úr egyébként a nyár elején a parlamentben ígéretet tett arra, hogy a kiemelt státuszokat felülvizsgálják, így a Club Aligáét is. Erre várunk és ezért vártuk nagyon Csepreghy Nándor államtitkár úr parlamenti válaszát, akitől Dúró Dóra megkérdezte: a pénzes oligarchák, vagy a lakosság oldalán állnak?

Válasza alapján attól tartunk, hogy nem a lakosságén.”

Bukovszki András szerint félő azonban, hogy nem csak az állam áll a rossz oldalon. „A szeptemberi közmeghallatáson már úgy tűnt, az egész balatonvilágosi képviselő-testület a falu érdekeit képviseli a témában, ám az októberi testületi ülésen a négyek (a polgármester és három képviselőtársunk) a szokásos 4-3-as szavazati aránnyal úgy vette le a napirendről a kérdést pillanatok alatt, mintha nem a falu jövője volna a tét. Novemberben is tartunk ülést, de kevéssel a nyilatkozattételi határidő lejárta előtt, akkor már semmire sem lesz időnk, nem tudunk semmit lépni.” A fürdőegyesület alelnöke úgy folytatta, a „négyek” szemébe mondta, súlyos, történelmi felelősségük lesz abban, hogy míg a valaha önálló Balatonaliga központjának és Balaton-partjának Rákosi-féle kisajátítása után évtizedekre veszítették el a partukat a helyiek, most örökre elveszíthetik. Attól tartanak ugyanis az itt élők és a nyaralótulajdonosok, az öt telek az első lépés, utána jön a többi, és akkor a szabad parti sétány már örökre a múlté. De hasonlóképpen lassanként kiszorulhatnak a helyiek a Club Aliga egészéből is. „Helyzetünk reménytelennek tűnik, de nem adjuk fel, továbbra is bízunk abban, hogy számunkra kedvező választ kapunk a levelünkre Lázár Jánostól vagy Orbán Viktortól” – fűzte hozzá Bukovszki András.

Takács Károly balatonvilágosi polgármesternél a cikkünk elején említett kérdés mellett másról is érdeklődtünk. Kíváncsaik voltunk rá, mit szól a fürdőegylet és három képviselőtársa elképzeléséhez, illetve arra, hogy személy szerint tervez-e és ha igen, milyen lépéseket annak érdekében, hogy megmaradjon a helyiek joga a Club Aliga Balaton-partjának használatára. Amint válaszol a kérdésekre, közölni fogjuk.

A Narancs.hu Club Aliga-témában írt valamennyi cikke itt érhető el.

(Címlapképünkön: a Club Aliga-beruházás ellen tiltakozók a balatonvilágosi képviselő-testület legutóbbi ülésén. Forrás: Aligai Fürdőegyesület)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.