A Club Aliga Balatonig érő telkeit az önkormányzat is megveheti, mondta az államtitkár

Kis-Magyarország

Egy telek 400-500 millió forint, és tizenhárom van belőle.

Van-e a balatonvilágosi önkormányzatnak pénze arra, hogy éljen elővásárlási jogával és megvegye a Club Aliga fejlesztője által kiparcellázott, partig érő telkeket? – tette fel a Narancs.hu a kérdést Takács Károly polgármesternek azok után, hogy Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet: november 21-ig van erre lehetősége a településnek.

Vészhelyzet

Az államtitkár Dúró Dóra (Mi Hazánk Mozgalom) hétfői parlamenti kérdésére válaszolta ezt. A szélsőjobbos képviselő nem ez iránt érdeklődött, hanem azt szerette volna megtudni: mivel az elővásárlási jog az államot is megilleti, a kormány kíván-e élni vele, hogy ezáltal biztosítsa a helyiek szabad parti sétányát, vízparthoz jutását.

Egyebek között ezt is javasolta az Aligai Fürdőegyesület abban a levélben, amit a minap juttattak el Lázár János építési és beruházási miniszterhez és Orbán Viktor miniszterelnököz. Időközben ugyanis a Club Aliga beruházója, a Pro-Mot Kft. elkezdte értékesíteni azt az újonnan felparcellázott tizenhárom telket, melyek mindegyike a Balatonig ér, elvéve ezzel egy 540 méter hosszú parti sétányt. Ezt a helyiek eddig használhatták a 2013-ban a Pro-Mot előző tulajdonosai és a balatonvilágosi önkormányzat által kötött szerződés alapján. A településrendezési szerződésben szerepel az is, hogy a parti sétányt közösségi célú ingatlanként bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba is, ez azonban a mai napig sem történt meg. Ennek híján kezdett parcellázásba a Pro-Mot, s jutott el most odáig, hogy egyelőre öt leendő telektulajdonossal adásvételi szerződést írt alá, mely azonban csak akkor lép érvénybe – mivel a Balaton partjáról van szó – , ha az elővételi joggal rendelkezők, vagyis a helyi önkormányzat és az állam lemondanak erről a jogukról a november 21-i határidőig. A Narancs.hu úgy tudja,

400-500 millió forintért „megy”egy telek a Club Aligában, s tizenhárom olyat alakítottak ki, mely a vízpartig ér.

Vészhelyzet van. A utolsó pillanatokat éljük, ha nem történik valami, akkor egy Balaton-parti település örökre elveszíti a Balaton partját – mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke, balatonvilágosi önkormányzati képviselő. – A befektető most egyelőre még csak az első öt telek tekintetében kéri az önkormányzatot, hogy mondjon le elővételi jogáról; erről akkor szereztünk tudomást, amikor a polgármester az októberi képviselő-testületi ülés napirendjére vitte a témát, azzal a javaslattal, hogy mondjunk le erről a jogunkról. Szerencsére ezt akkor sikerült megakadályoznunk többek között azzal, hogy jó néhány tiltakozó eljött a testület ülésére.”

A fürdőegyesületi alelnök felidézte: akkor végül elhalasztották a döntést, levéve a témát a napirendről. Az egyesület és három képviselő viszont azt szerette volna elérni, ha az önkormányzat levélben emlékezteti az eladó befektetőt és felhívja a leendő telektulajdonosok figyelmét: az adásvételi szerződések megkötésekor figyelmen kívül hagyták, hogy a kötelezően biztosítandó szabad Balaton-parti sétányt is belevették a leendő telkekbe. „Márpedig itt véleményünk szerint vagyon értékű önkormányzati jogról van szó, mely a nemzeti vagyonnak is része. Ez veszne el, ha egy mozdulattal lemondanánk az elővételi jogunkról. Az nyilvánvaló, hogy az önkormányzat ezzel a jogával anyagiak híján nem tud élni, ezért írtunk levelet Lázár Jánosnak és Orbán Viktornak. Az állam viszont, mert megteheti, éljen ezzel a joggal, majd tegye hivatalossá az 540 méter szabad parti sétány létét, s ezt követően értékesítse a telkeket, immár a Balaton-parti sáv nélkül” – mondta Bukovszki András.

A szabad Balaton-parti sétány eltűnésének veszélyére figyelmeztet az Aligai Fürdőegyesület grafikája
 

Ki áll a rossz oldalon?

Rákérdeztünk a fürdőegyesületi alelnöknél: komolyan gondolták-e, hogy a kormány vevő lesz az elképzelésükre. „Igen, mert az egész problémát is a kormány okozta, amikor turisztikai fejlesztés címén nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a Club Aliga-beruházást – válaszolta Bukovszki András. – Ez ugyanis mindent felülír, a helyiek településrendezési szerződésbe foglalt jogait is az utak, a Balaton-part használatára. Csakhogy – és ezt is megírtuk a levelünkben – időközben okafogyottá vált a fejlesztés kiemelt státusza, hiszen az turisztikai beruházásról szól, ám erről már nincsen szó a Club Aligában: egyelőre zárt villa-és lakóparkot tervez a befektető, ezek egyike sem szolgál közcélt és munkahelyeket sem teremt. A szállodaépítésre korábban odaítélt sokmilliárdos állami támogatást maga a kormány vonta vissza nemrég. Komolyan gondoljuk tehát, hogy a kiemelt státuszt törölni kell és ezt csak a kormány tudja törölni – Lázár János miniszter úr egyébként a nyár elején a parlamentben ígéretet tett arra, hogy a kiemelt státuszokat felülvizsgálják, így a Club Aligáét is. Erre várunk és ezért vártuk nagyon Csepreghy Nándor államtitkár úr parlamenti válaszát, akitől Dúró Dóra megkérdezte: a pénzes oligarchák, vagy a lakosság oldalán állnak?

Válasza alapján attól tartunk, hogy nem a lakosságén.”

Bukovszki András szerint félő azonban, hogy nem csak az állam áll a rossz oldalon. „A szeptemberi közmeghallatáson már úgy tűnt, az egész balatonvilágosi képviselő-testület a falu érdekeit képviseli a témában, ám az októberi testületi ülésen a négyek (a polgármester és három képviselőtársunk) a szokásos 4-3-as szavazati aránnyal úgy vette le a napirendről a kérdést pillanatok alatt, mintha nem a falu jövője volna a tét. Novemberben is tartunk ülést, de kevéssel a nyilatkozattételi határidő lejárta előtt, akkor már semmire sem lesz időnk, nem tudunk semmit lépni.” A fürdőegyesület alelnöke úgy folytatta, a „négyek” szemébe mondta, súlyos, történelmi felelősségük lesz abban, hogy míg a valaha önálló Balatonaliga központjának és Balaton-partjának Rákosi-féle kisajátítása után évtizedekre veszítették el a partukat a helyiek, most örökre elveszíthetik. Attól tartanak ugyanis az itt élők és a nyaralótulajdonosok, az öt telek az első lépés, utána jön a többi, és akkor a szabad parti sétány már örökre a múlté. De hasonlóképpen lassanként kiszorulhatnak a helyiek a Club Aliga egészéből is. „Helyzetünk reménytelennek tűnik, de nem adjuk fel, továbbra is bízunk abban, hogy számunkra kedvező választ kapunk a levelünkre Lázár Jánostól vagy Orbán Viktortól” – fűzte hozzá Bukovszki András.

Takács Károly balatonvilágosi polgármesternél a cikkünk elején említett kérdés mellett másról is érdeklődtünk. Kíváncsaik voltunk rá, mit szól a fürdőegylet és három képviselőtársa elképzeléséhez, illetve arra, hogy személy szerint tervez-e és ha igen, milyen lépéseket annak érdekében, hogy megmaradjon a helyiek joga a Club Aliga Balaton-partjának használatára. Amint válaszol a kérdésekre, közölni fogjuk.

A Narancs.hu Club Aliga-témában írt valamennyi cikke itt érhető el.

(Címlapképünkön: a Club Aliga-beruházás ellen tiltakozók a balatonvilágosi képviselő-testület legutóbbi ülésén. Forrás: Aligai Fürdőegyesület)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."