A Fidesznek még egy könyvszekrényről is Soros jut az eszébe

  • Porcsin Zsolt
  • 2018. szeptember 10.

Kis-Magyarország

Egyre nagyobb mennyiségben lopkodják a közösségi könyvszekrény tartalmát Debrecenben. A kezdeményezésről vita alakult ki a városban, erre a helyi fideszesek Soros Györgyöt fedezték fel a kulturális missziót végző civilek mögött.

Este találkozunk a belvárosban, a Csokonai Színház mögötti Ady parkban található könyvszekrénynél Szabó Krisztinával, aki a világszerte ismert és már Magyarország több városában is megvalósult ötlet debreceni honosítását kezdeményező egyesület vezetője.

Többek között a MűvészTér Egyesület szorgalmazta, hogy legyen Debrecenben is közösségi könyvszekrény. A „becsületkönyvtár” alapelve az, hogy amit elvittél, azt hozd vissza, hogy mások is elolvashassák, illetve ha elvittél egyet örökre, hozz helyette egy másikat.

KönyvSziget Debrecenben - nem kultúrának való vidék?

KönyvSziget Debrecenben – nem kultúrának való vidék?

Fotó: Porcsin

 

Érkezésünkkor már ott rendezgette a köteteket egy idősebb férfi, s közben azt panaszolta, hogy egy ideje nem égnek a szekrény polcainak lámpái, itt van az ősz, egyre hamarabb sötétedik, nehéz lesz így a böngészés. Ő egyike azoknak a környéken lakóknak, akik rendszeresen igazgatják a könyveket, maguk is hoznak-visznek egyet-egyet, hasonszőrű társaikkal ott találkozván, közben ügyelnek a rendre. Van köztük egy nyugdíjas nő is, aki hetente takarítószerekkel jelenik meg, megtisztítja a polcokat, lemossa az üvegablakokat.

Eszköz, nem cél

A KönyvSziget – ezt az elnevezést kapta a kezdeményezés Debrecenben – valójában nem cél, hanem eszköz – mondja Szabó Krisztina, amikor visszatekintünk az előtörténetre. Egy települési közösségfejlesztő projekt része, eszköz annak érdekében, hogy élhetőbb legyen a város, sajátjuknak érezzék a polgárai, s ha egy könyvszekrényt tudnak közösen működtetni, akkor más fontos és jó ügyekben is összefoghatnak.

Ezzel a gondolattal 2016 januárjában kereste meg a városvezetést három szerveződés: a Rotaract Club Debrecen Főnix (ez a Rotary nemzetközi szervezet ifjúsági csoportja), a Debreceni Moly Klub (egy könyvbarát társaság, informális csoport) és a MűvészTér Egyesület (ők elsősorban fiatal művészeket támogatnak megmutatkozási lehetőségek szervezésével).

Másfél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a civil kezdeményezés ideájából valóság legyen. A városvezetés befogadta az ötletet, a közgyűlés megszavazott rá egymillió forintot, ebből tervezték meg és állították fel a köztéri könyvszekrényt. Hivatalos önkormányzati partnernek kijelölték a Méliusz Juhász Péter Könyvtárat, a kezdeményező civilek közül aktívnak maradt MűvészTér pedig elkezdte a könyvgyűjtést.

2017 júniusában a könyvhét részeként megtörtént a hivatalos átadó ünnepség, ahol a városrész fideszes önkormányzati képviselője is megszólalt, sőt könyvet is elhelyezett a köz javára – ahogy az illik. A Fideszt aztán az elkövetkező egy évben nem érdekelte a KönyvSziget, ami rendjén való, hisz nem volt ott dolga a kormánypártnak – egészen 2018 augusztusáig.

Befűtöttek a vastagabb könyvekkel

A működés alapszabályai azonban nem váltak általánosan elfogadottá és közkinccsé, több könyv eltűnt. Az ünnepélyes átadástól 2017 őszéig nem voltak gondok, ám utána elharapódzott a „szociális lopások” sorozata – emlékszik vissza Szabó Krisztina. A nagyobb, terjedelmesebb, vastagabb könyveket vitték el: fűteni.

KönyvSziget Debrecenben - nem kultúrának való vidék?

KönyvSziget Debrecenben – nem kultúrának való vidék?

Fotó: Porcsin

 

Későbbi fejlemény – ami mára krónikussá vált – a „piaci nyereséget célzó lopások” rendszeressé válása. Egyesek tucatjával viszik a könyveket, csomagtartós biciklivel érkeznek, sőt autójukat pakolják tele a KönyvSziget polcairól, hogy aztán eladják a könyveket antikváriumoknak, régiségvásárokon. Idén tavasztól már gyakorivá vált, hogy a tolvajok egyetlen nap alatt kiürítették a teljes szekrényt. A könyvállomány kopása, lassú fogyatkozása velejárója az efféle missziónak, ám ami Debrecenben történik az utóbbi hónapokban, az minden képzeletet felülmúl.

A MűvészTér Egyesület – eleget téve vállalt feladatának – folyamatosan pótolja a könyveket, az elmúlt bő egy évben közel 10 ezer kötetet helyeztek el. Az egyesület – hála a számos magánadománynak, az elfekvő készleteket kisöprő antikváriusoknak – jelentős tartalékokkal rendelkezik, ám a durva méreteket öltő lopássorozat visszaveti a lelkesedést, elkeseríti és eltaszíthatja a KönyvSziget környékén spontán szerveződő közösségeket.

„Forduljon Soroshoz”

Az utóbbi időben a könyvszekrény üvegajtajai is egyre sűrűbben feladják a szolgálatot. Szabó Krisztina szerint ez inkább a gyakori nyitogatásnak, a nem megfelelő konstrukciónak tudható be, Herpergel Róbert önkormányzati képviselő azonban úgy véli: barbár rongálások következménye.

A jobbikos politikus – aki egyébként az önkormányzat kulturális bizottságának is tagja – a képviselők közül egyetlenként tette szóvá több alkalommal a KönyvSziget romló helyzetét. A Facebook-oldalán posztolt nem egyszer, sajtótájékoztatót tartott, a képviselő-testület ülésén is felszólalt ebben az ügyben. Nem talált követőkre, sőt kivívta a kormányzópárt furcsa reakcióját.

Herpergel arra kérte a városrész fideszes önkormányzati képviselőjét – ő volt az, aki szerepelt a KönyvSziget ünnepélyes átadásán –, hogy közösen találjanak megoldást a problémákra. Ám a felvetését visszautasítás követte a Fidesz részéről. (Mint az köztudott, Debrecen városvezetését – a polgármestert és a három alpolgármestert – és a képviselő-testület többségét a Fidesz adja, ahogy szintén a választópolgárok akaratának megfelelően, a város három országgyűlési képviselője is fideszes.) A kormányzópárt közleményben üzente meg Herpergel Róbertnek, hogy a gondjával forduljon Soros Györgyékhez. Miért is?

Soros már a polcon van

A fideszes városvezetés szerint nekik nincs dolguk a közterületen található könyvszekrénnyel. Mint írják: „Az ötletgazda Debreceni Moly Klub vállalta, hogy gondozza a könyvszekrényt, azaz folyamatosan nyomon követi a könyvek sorsát, feltölti a szekrényt, ha szükséges. Az egyesület a fellelhető adatok szerint ebben az évben a Nyílt Társadalom Alapítványok forrásaiból az Alternatív Közösségek Egyesületének pályázatán, Közösségépítés könyves programokkal címen csaknem 2 millió forintos támogatást nyert. Arra biztatjuk Herpergel Róbert jobbikos önkormányzati képviselőt, hogy további támogatásért ne a Fidesz-frakcióhoz, hanem az illetékes Soros-szervezethez forduljon.”

KönyvSziget Debrecenben - nem kultúrának való vidék?

KönyvSziget Debrecenben – nem kultúrának való vidék?

Fotó: Porcsin

 

Nem ez az első alkalom, hogy a debreceni Fidesz is vadul sorosozik. A Nyílt Társadalom Alapítványok vidéki projektjei már tavaly decemberben együttes megszólalásra, korábban példátlan közös sajtótájékoztatóra késztették Debrecen polgármesterét (Papp László) és három országgyűlési képviselőjét (Kósa Lajos – aki akkor még miniszter is volt –, Pósán László és Tasó László). A négy vezető fideszes politikus kifejtette, hogy Debrecen ellenáll az álcivileknek, akik látszólag szociális kérdésekkel foglalkoznak, szegényeket segítenek, valójában azonban a migránsok magyarországi, debreceni betelepítését készítik elő.

Csakhogy a mostani közleményében bakizott a Fidesz, amikor a Debreceni Moly Klubot (DMK) nevezte meg Soros-szervezetként, ugyanis ez az informális könyvbarát csoport nem adott be pályázatot az Alternatív Közösségek Egyesületéhez, ezért pénzt sem kaphatott onnan. A nagy igyekezetben valószínűleg összekeverték a DMK-t a MűvészTér Egyesülettel, ám a Herpergel felvetésére reagáló, valójában minden debreceni civil szervezetnek szóló üzenetük világos: bármivel is foglalkozzanak a civilek, meg fogják bánni, ha akármiféle közvetlen vagy közvetett kapcsolatuk volt/van a Nyílt Társadalom Alapítványokkal.

Közösség versus hatalmi politika

Mi önkéntesen, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, politikamentesen végezzük a dolgunkat a KönyvSzigetnél, egy élhető várost megteremtését akarjuk elősegíteni a magunk eszközeivel – hárítja el a sorosozással kapcsolatos érdeklődést Szabó Krisztina, s inkább arról beszél, miként lehetne megálljt parancsolni a könyvlopásoknak.

Más városok gyakorlatát hasznosítva szeretnék elérni, hogy a könyvszekrény technikai fenntartásával megbízott Méliusz Juhász Péter Könyvtár visszatartó erejű használati szabályzatot helyezzen el jól láthatóan, aminek alapján aztán akár hatóságilag is el lehet járni a könyvtolvajokkal szemben, illetve minden kihelyezett kötetbe bepecsételik, hogy azok közösségi könyvek, áruba nem bocsájthatók.

A KönyvSzigetet ért ilyen-olyan támadások következményeként pedig nem megfogyatkozott tevőleges szimpatizánsaik száma, hanem épp ennek ellenkezője történt: egyre többen jelentkeznek, hogy különböző napszakokban személyesen felügyelik a közösségi könyvszekrény körkényét, s ennek a civil őrzésvédelemnek a jótékony hatása már most megmutatkozik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.