A Fidesznek még egy könyvszekrényről is Soros jut az eszébe

  • Porcsin Zsolt
  • 2018. szeptember 10.

Kis-Magyarország

Egyre nagyobb mennyiségben lopkodják a közösségi könyvszekrény tartalmát Debrecenben. A kezdeményezésről vita alakult ki a városban, erre a helyi fideszesek Soros Györgyöt fedezték fel a kulturális missziót végző civilek mögött.

Este találkozunk a belvárosban, a Csokonai Színház mögötti Ady parkban található könyvszekrénynél Szabó Krisztinával, aki a világszerte ismert és már Magyarország több városában is megvalósult ötlet debreceni honosítását kezdeményező egyesület vezetője.

Többek között a MűvészTér Egyesület szorgalmazta, hogy legyen Debrecenben is közösségi könyvszekrény. A „becsületkönyvtár” alapelve az, hogy amit elvittél, azt hozd vissza, hogy mások is elolvashassák, illetve ha elvittél egyet örökre, hozz helyette egy másikat.

KönyvSziget Debrecenben - nem kultúrának való vidék?

KönyvSziget Debrecenben – nem kultúrának való vidék?

Fotó: Porcsin

 

Érkezésünkkor már ott rendezgette a köteteket egy idősebb férfi, s közben azt panaszolta, hogy egy ideje nem égnek a szekrény polcainak lámpái, itt van az ősz, egyre hamarabb sötétedik, nehéz lesz így a böngészés. Ő egyike azoknak a környéken lakóknak, akik rendszeresen igazgatják a könyveket, maguk is hoznak-visznek egyet-egyet, hasonszőrű társaikkal ott találkozván, közben ügyelnek a rendre. Van köztük egy nyugdíjas nő is, aki hetente takarítószerekkel jelenik meg, megtisztítja a polcokat, lemossa az üvegablakokat.

Eszköz, nem cél

A KönyvSziget – ezt az elnevezést kapta a kezdeményezés Debrecenben – valójában nem cél, hanem eszköz – mondja Szabó Krisztina, amikor visszatekintünk az előtörténetre. Egy települési közösségfejlesztő projekt része, eszköz annak érdekében, hogy élhetőbb legyen a város, sajátjuknak érezzék a polgárai, s ha egy könyvszekrényt tudnak közösen működtetni, akkor más fontos és jó ügyekben is összefoghatnak.

Ezzel a gondolattal 2016 januárjában kereste meg a városvezetést három szerveződés: a Rotaract Club Debrecen Főnix (ez a Rotary nemzetközi szervezet ifjúsági csoportja), a Debreceni Moly Klub (egy könyvbarát társaság, informális csoport) és a MűvészTér Egyesület (ők elsősorban fiatal művészeket támogatnak megmutatkozási lehetőségek szervezésével).

Másfél évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a civil kezdeményezés ideájából valóság legyen. A városvezetés befogadta az ötletet, a közgyűlés megszavazott rá egymillió forintot, ebből tervezték meg és állították fel a köztéri könyvszekrényt. Hivatalos önkormányzati partnernek kijelölték a Méliusz Juhász Péter Könyvtárat, a kezdeményező civilek közül aktívnak maradt MűvészTér pedig elkezdte a könyvgyűjtést.

2017 júniusában a könyvhét részeként megtörtént a hivatalos átadó ünnepség, ahol a városrész fideszes önkormányzati képviselője is megszólalt, sőt könyvet is elhelyezett a köz javára – ahogy az illik. A Fideszt aztán az elkövetkező egy évben nem érdekelte a KönyvSziget, ami rendjén való, hisz nem volt ott dolga a kormánypártnak – egészen 2018 augusztusáig.

Befűtöttek a vastagabb könyvekkel

A működés alapszabályai azonban nem váltak általánosan elfogadottá és közkinccsé, több könyv eltűnt. Az ünnepélyes átadástól 2017 őszéig nem voltak gondok, ám utána elharapódzott a „szociális lopások” sorozata – emlékszik vissza Szabó Krisztina. A nagyobb, terjedelmesebb, vastagabb könyveket vitték el: fűteni.

KönyvSziget Debrecenben - nem kultúrának való vidék?

KönyvSziget Debrecenben – nem kultúrának való vidék?

Fotó: Porcsin

 

Későbbi fejlemény – ami mára krónikussá vált – a „piaci nyereséget célzó lopások” rendszeressé válása. Egyesek tucatjával viszik a könyveket, csomagtartós biciklivel érkeznek, sőt autójukat pakolják tele a KönyvSziget polcairól, hogy aztán eladják a könyveket antikváriumoknak, régiségvásárokon. Idén tavasztól már gyakorivá vált, hogy a tolvajok egyetlen nap alatt kiürítették a teljes szekrényt. A könyvállomány kopása, lassú fogyatkozása velejárója az efféle missziónak, ám ami Debrecenben történik az utóbbi hónapokban, az minden képzeletet felülmúl.

A MűvészTér Egyesület – eleget téve vállalt feladatának – folyamatosan pótolja a könyveket, az elmúlt bő egy évben közel 10 ezer kötetet helyeztek el. Az egyesület – hála a számos magánadománynak, az elfekvő készleteket kisöprő antikváriusoknak – jelentős tartalékokkal rendelkezik, ám a durva méreteket öltő lopássorozat visszaveti a lelkesedést, elkeseríti és eltaszíthatja a KönyvSziget környékén spontán szerveződő közösségeket.

„Forduljon Soroshoz”

Az utóbbi időben a könyvszekrény üvegajtajai is egyre sűrűbben feladják a szolgálatot. Szabó Krisztina szerint ez inkább a gyakori nyitogatásnak, a nem megfelelő konstrukciónak tudható be, Herpergel Róbert önkormányzati képviselő azonban úgy véli: barbár rongálások következménye.

A jobbikos politikus – aki egyébként az önkormányzat kulturális bizottságának is tagja – a képviselők közül egyetlenként tette szóvá több alkalommal a KönyvSziget romló helyzetét. A Facebook-oldalán posztolt nem egyszer, sajtótájékoztatót tartott, a képviselő-testület ülésén is felszólalt ebben az ügyben. Nem talált követőkre, sőt kivívta a kormányzópárt furcsa reakcióját.

Herpergel arra kérte a városrész fideszes önkormányzati képviselőjét – ő volt az, aki szerepelt a KönyvSziget ünnepélyes átadásán –, hogy közösen találjanak megoldást a problémákra. Ám a felvetését visszautasítás követte a Fidesz részéről. (Mint az köztudott, Debrecen városvezetését – a polgármestert és a három alpolgármestert – és a képviselő-testület többségét a Fidesz adja, ahogy szintén a választópolgárok akaratának megfelelően, a város három országgyűlési képviselője is fideszes.) A kormányzópárt közleményben üzente meg Herpergel Róbertnek, hogy a gondjával forduljon Soros Györgyékhez. Miért is?

Soros már a polcon van

A fideszes városvezetés szerint nekik nincs dolguk a közterületen található könyvszekrénnyel. Mint írják: „Az ötletgazda Debreceni Moly Klub vállalta, hogy gondozza a könyvszekrényt, azaz folyamatosan nyomon követi a könyvek sorsát, feltölti a szekrényt, ha szükséges. Az egyesület a fellelhető adatok szerint ebben az évben a Nyílt Társadalom Alapítványok forrásaiból az Alternatív Közösségek Egyesületének pályázatán, Közösségépítés könyves programokkal címen csaknem 2 millió forintos támogatást nyert. Arra biztatjuk Herpergel Róbert jobbikos önkormányzati képviselőt, hogy további támogatásért ne a Fidesz-frakcióhoz, hanem az illetékes Soros-szervezethez forduljon.”

KönyvSziget Debrecenben - nem kultúrának való vidék?

KönyvSziget Debrecenben – nem kultúrának való vidék?

Fotó: Porcsin

 

Nem ez az első alkalom, hogy a debreceni Fidesz is vadul sorosozik. A Nyílt Társadalom Alapítványok vidéki projektjei már tavaly decemberben együttes megszólalásra, korábban példátlan közös sajtótájékoztatóra késztették Debrecen polgármesterét (Papp László) és három országgyűlési képviselőjét (Kósa Lajos – aki akkor még miniszter is volt –, Pósán László és Tasó László). A négy vezető fideszes politikus kifejtette, hogy Debrecen ellenáll az álcivileknek, akik látszólag szociális kérdésekkel foglalkoznak, szegényeket segítenek, valójában azonban a migránsok magyarországi, debreceni betelepítését készítik elő.

Csakhogy a mostani közleményében bakizott a Fidesz, amikor a Debreceni Moly Klubot (DMK) nevezte meg Soros-szervezetként, ugyanis ez az informális könyvbarát csoport nem adott be pályázatot az Alternatív Közösségek Egyesületéhez, ezért pénzt sem kaphatott onnan. A nagy igyekezetben valószínűleg összekeverték a DMK-t a MűvészTér Egyesülettel, ám a Herpergel felvetésére reagáló, valójában minden debreceni civil szervezetnek szóló üzenetük világos: bármivel is foglalkozzanak a civilek, meg fogják bánni, ha akármiféle közvetlen vagy közvetett kapcsolatuk volt/van a Nyílt Társadalom Alapítványokkal.

Közösség versus hatalmi politika

Mi önkéntesen, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül, politikamentesen végezzük a dolgunkat a KönyvSzigetnél, egy élhető várost megteremtését akarjuk elősegíteni a magunk eszközeivel – hárítja el a sorosozással kapcsolatos érdeklődést Szabó Krisztina, s inkább arról beszél, miként lehetne megálljt parancsolni a könyvlopásoknak.

Más városok gyakorlatát hasznosítva szeretnék elérni, hogy a könyvszekrény technikai fenntartásával megbízott Méliusz Juhász Péter Könyvtár visszatartó erejű használati szabályzatot helyezzen el jól láthatóan, aminek alapján aztán akár hatóságilag is el lehet járni a könyvtolvajokkal szemben, illetve minden kihelyezett kötetbe bepecsételik, hogy azok közösségi könyvek, áruba nem bocsájthatók.

A KönyvSzigetet ért ilyen-olyan támadások következményeként pedig nem megfogyatkozott tevőleges szimpatizánsaik száma, hanem épp ennek ellenkezője történt: egyre többen jelentkeznek, hogy különböző napszakokban személyesen felügyelik a közösségi könyvszekrény körkényét, s ennek a civil őrzésvédelemnek a jótékony hatása már most megmutatkozik.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult.