Kultúrharc vagy fake news-gyár: miért távozik a gyulai diákfeszt szervezője?

Kis-Magyarország

Távozott posztjáról a gyulai rendezvényszervező, miután a balliberálisokkal való kokettálás vádjával betámadta a Magyar Idők.

„Egy rendezvényszervező akkor dolgozik jól, ha nem látszik, de az utóbbi napokban minden rólam szól” – indokolta a Narancsnak Kiss János, a gyulai Erkel Diákünnepek (EDÜ) szervezőbizottságának vezetője, miért mondott le. Ezzel Kiss arra utalt, hogy a kormánypárti lap, a Magyar Idők az utóbbi napokban élesen kritizálta az idén 55 éves rendezvényt.

„Senkit nem akarok bántani, nagyon nehéz két hét van mögöttem. Az utóbbi időben alig aludtam, és férfi létemre többször sírtam. 47 éves vagyok, vannak még terveim, megyek tovább, a gyulai polgármester, Görgényi Ernő korrekt volt velem” – mondta a Narancsnak Kiss János, aki saját Facebook-oldalán múlt pénteken jelentette be, hogy részükről a projektnek vége.

false

Az Fb-bejegyzés végére – amelyben hangsúlyozta, hogy az Erkel Diákünnepek szervezői tiszta lelkiismerettel adják át az előkészített őszi rendezvényt azoknak, akiket a döntéshozók megbíznak majd a feladattal – Kiss János bemásolta a 30y zenekar Semmi szédítő magasság című számát, amelynek első négy sora így hangzik: „Még a csatornázás előtt / Kút volt vödörrel, hosszú lánccal / Leengedtem tiszta vízért / Felhúztam tele hazugsággal...”

A „balliberális világ felkent papjai”

„Olyan nevekben gondolkodnak, mint például Jordán Tamás, Grecsó Krisztián, Karafiáth Orsolya. Természetesen mindezt állami és önkormányzati pénzen. Hiszen biztosan a diákok is epekedve várják a balliberális világ felkent papjainak igehirdetését” – írta a rendezvényről Szakács Árpád alig két héttel ezelőtt, augusztus 25-én a Magyar Időkben megjelent, Balliberális diktatúra a könnyűzenében című cikkében. Ez már a 13. része volt a „kulturális diktatúráról” szóló cikkfolyamnak, amely végül Gyulán is furcsa folyamatokat indított el, vagy legalábbis katalizált.

Szakács Árpád

Szakács Árpád

Fotó: YouTube/Echo Televízió

Mert arról vita van helyben, hogy miért is kell távoznia Kissnek. A Magyar Idők-cikk okozta a végzetét, vagy valami más van a háttérben? Kiss a magyarnarancs.hu-nak azt mondta, távozását helyi szervezési gondok is indokolják. Tudomása szerint a szervezési munkát az Erkel Ferenc Gimnázium veszi át. Azt szerinte egyelőre nem tudni, hogy az eddig bevont zenekarok és szervezetek együttműködnek-e majd az új szervezőbizottsággal.

Ugyanakkor Kiss szeptember 7-i és három nappal későbbi, szeptember 10-i Facebook-bejegyzésében alapvetően másként és mással magyarázza a történteket. Előbbi közlésében a gyulai városvezetés döntése nyomán, utóbbiban a magánéletében bekövetkezett változással és saját döntéssel indokolja távozását. Az ellentmondást kérdésünkre sem oldotta fel. Kérte, érjük be ennyivel.

Azt viszont megemlítette, hogy a gyulai fideszes városvezetők garanciát vállaltak, hogy másik szívügyét, a gyulai Kultur Cafe Klubot a jövőben tovább szervezheti. Ez hiánypótló módon progresszív magyar zenekar meghívását és koncertjeit jelenti a békési városban. Végül elmondta, hogy a jövőben sem állami, sem önkormányzati kötelékben nem kíván dolgozni. 

Görgényi: Nem a Magyar Idők miatt

A Magyar Időkben megjelent sajtótámadás semmilyen szerepet nem játszott a döntésben – ezt már Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester közölte a magyarnarancs.hu kérdésére. Egyben ellenzéki hazugsággyárnak, a fideszes argumentációban gyakran hangoztatott fake news-gyárnak mondta azt, ami az elmúlt két-három napban az ő és Kiss János megkérdezése nélkül folyt a sajtó egy részében.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere

Fotó: MTI – Rosta Tibor

Egyben tagadta, hogy az EDÜ rendezése körül kultúrharc tört volna ki, amelyet fideszes pártközpontokból irányítanak. Jelezte, hogy az Erkel Ferenc Gimnázium egy tanára veszi át Kiss János helyét. Nem érez felelősséget a kialakult helyzetért, s nincs szándéka politikai harctérré tenni az EDÜ-t. Válasza végén Görgényi Kiss János második, már idézett Facebook-bejegyzésére hivatkozik. Arról viszont hallgatott, hogy ez éles ellentmondásban van a múlt péntekivel.

Meg nem erősített forrásból viszont úgy értesültünk, hogy kedden az Erkel Ferenc Gimnáziumban tájékoztató lesz a történtekről, amelyen részt vesz a fideszes polgármester is. Gimnáziumi forrásaink arról beszéltek, hogy EDÜ-re zsűritagnak javasolt Jordán Tamás meghívását már korábban leszavazta egy belső grémium.

Nyitókép: az Erkel Diákünnepek tavalyi megnyitója.

 


Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.