Dzsungellé vált a geszti temető a nemzeti emlékhely árnyékában

Kis-Magyarország

Különös időutazás és lehangoló kaland meglátogatni az alig 700 lelkes Békés megyei kisközséget, Gesztet, amely egykor két miniszterelnököt, gróf Tisza Kálmánt és gróf Tisza Istvánt adta az országnak. Egykori kastélyuk felújítása több éves csúszással most kezdődik, a kriptájuk melletti helyi temető jó része az enyészeté lett. A nyilatkozni képes helyi illetékesek elhárították megkeresésünket.

Június elején számolt be a Narancs.hu arról, hogy megannyi bejelentés és években mérhető csúszás után a nyáron elkezdődhet a geszti Tisza-kastély felújítása, amelynek csak az első üteme 7 milliárd forintba kerül. A Fidesz-kormány emlékezetpolitikájának fókuszában lévő egykori konzervatív miniszterelnökök volt birtokán található épületegyüttes – a kastély és a kripta –, valamint a hozzá tartozó több hektáros park újul meg. A munkálatokért tengernyi egyéb megbízatása mellett kormánybiztosként Lázár János felel. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy Lázár korábbi bejelentései alapján a projektnek mára el kellett volna készülnie, ehhez képest a kivitelezők most vonulnak fel a helyszínre.

Aligha véletlen, hogy a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának első ütemére szóló pályázati kiírást ez év tavaszán Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzlettársának cége, a West Hungária Bau Építőipari Kft. (WHB) és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyerte el. Az állami forrásból megvalósuló sokmilliárdos beruházás elkészülte után a kormány az ingatlan tulajdon- és kezelési jogát átadja a református egyháznak. Ezt Lázár azzal indokolta, hogy több mint száz évvel ezelőtt Tisza Kálmán és Tisza István „sokat tett a honi reformátusokért”. A projekt, azaz a Tisza-kastély és a -kripta elkészülte után nemzeti emlékhely lesz, emellett a reformátusok egyik meghatározó szellemi központját hozzák létre az épületben. Hogy ez pontosan mit jelent, nem tisztázta még senki.

A napokban mi is ellátogattunk Gesztre. A település felkeresésének apropóját az adta, hogy néhány helyi és innen elszármazott ember panaszkodott a geszti temető egy részének állapota miatt. A temető kőhajításnyira van a Tisza-kastélytól, pont a Tisza-kripta mellett, de szinte észre sem venni, mert hosszú évek alatt a gaz akkorára nőtt, ráadásul a fák is úgy elburjánoztak, hogy a temetőben alig látni a sírköveket. Az egész sokkal inkább egy dzsungelre emlékeztet.

 
Gazzal körbenőtt sírkő a geszti temetőben
Fotó: A szerző felvétele

A fogyó népességű faluban jelentős a szegénység. Olyannyira, hogy az ország egyik legszegényebb településéről van szó, ahol a roma lakosság aránya igen magas. A nemrégiben több mint félmilliárd forintért felépített modern általános iskolában lézengenek a gyerekek, a nyolc évfolyam összlétszáma alig éri el az ötvenet. A házak többsége siralmas állapotban van, munkahely nincs, innen már mindenki elment, aki nem csak a szerény segélyből akar élni. Viszont Lázár János lobbierejének is köszönhetően ide, a román határ mellé, olyan jó minőségű út vezet, hogy párját ritkítja. Ezt minden bizonnyal a kastély felújítási projektjéhez kapcsolódóan építették meg, még évekkel ezelőtt.

A geszti temető két, egymástól kinézetében és gondozottságában is elkülönülő területből áll.

A nagyobbik része, amely a teljes sírkert mintegy háromnegyedét jelenti, siralmas, elhanyagolt állapotban van.

Felvételeinken is jól látszik, mindent benőtt a gaz, a sírok alig bukkannak elő, ha előbukkannak egyáltalán – néhol egy-egy csapás jelzi, hogy errefelé olykor emberek is járnak.

 
Fotó: A szerző felvétele

Ez a dzsungelszerű rész van a Tisza-kripta felőli oldalon.

 
A Tisza-kripta
Fotó: A szerző felvétele

A fennmaradó mintegy egynegyednyi területet kaszálják, ennek egy részét érkezésünk előtt nem sokkal vághattak le. A temető bejáratán felirat jelzi, hogy egyházi kezelésben van, s azt is, hogy a Magyar Falu Program keretében mintegy 1,3 millió forintos támogatás nyertek a sírkert fejlesztésére.

 
 
Fotó: A szerző felvétele

Hogy az időnkénti, feltehetően közmunkások végezte kaszálás mellett mit jelenthet a „fejlesztés”, nem derült ki. Geszt polgármesterét, Brandt Krisztiánt kerestük, titkárnője visszahívást ígért, ám mindhiába vártuk a község első emberének jelentkezését. Nem jártunk sokkal jobban a mezőgyáni református egyházközség vezetőjével, Kovács László tiszteletessel sem. (Geszt és a geszti temető hozzá tartozik.) Ugyanis megkeresésünkre azt válaszolta, szabadságon van és csak több mint egy hét múlva tudna rendelkezésünkre állni. Azt kérdeztük tőle, mi az oka és ki a felelős, hogy a geszti temető háromnegyed része teljesen elhanyagolt állapotban van, és dzsungellé vált. Azt is tudakoltuk (volna), mi az egyházközség terve a temető felújításával és gondozásával kapcsolatban. Jeleztük, hogy nemsokára nemzeti emlékhely lesz a felújítandó Tisza-kastély és Tisza-kripta. Így nem jelent-e gondot, hogy a kripta mellett található temető állapota nagyobb részt teljesen elhanyagolt.

Ha válaszokat kapunk a polgármestertől és Kovács Lászlótól, közölni fogjuk.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk