Június elején számolt be a Narancs.hu arról, hogy megannyi bejelentés és években mérhető csúszás után a nyáron elkezdődhet a geszti Tisza-kastély felújítása, amelynek csak az első üteme 7 milliárd forintba kerül. A Fidesz-kormány emlékezetpolitikájának fókuszában lévő egykori konzervatív miniszterelnökök volt birtokán található épületegyüttes – a kastély és a kripta –, valamint a hozzá tartozó több hektáros park újul meg. A munkálatokért tengernyi egyéb megbízatása mellett kormánybiztosként Lázár János felel. Korábbi cikkünkben megírtuk, hogy Lázár korábbi bejelentései alapján a projektnek mára el kellett volna készülnie, ehhez képest a kivitelezők most vonulnak fel a helyszínre.
Aligha véletlen, hogy a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójának első ütemére szóló pályázati kiírást ez év tavaszán Orbán Viktor veje, Tiborcz István üzlettársának cége, a West Hungária Bau Építőipari Kft. (WHB) és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyerte el. Az állami forrásból megvalósuló sokmilliárdos beruházás elkészülte után a kormány az ingatlan tulajdon- és kezelési jogát átadja a református egyháznak. Ezt Lázár azzal indokolta, hogy több mint száz évvel ezelőtt Tisza Kálmán és Tisza István „sokat tett a honi reformátusokért”. A projekt, azaz a Tisza-kastély és a -kripta elkészülte után nemzeti emlékhely lesz, emellett a reformátusok egyik meghatározó szellemi központját hozzák létre az épületben. Hogy ez pontosan mit jelent, nem tisztázta még senki.
A napokban mi is ellátogattunk Gesztre. A település felkeresésének apropóját az adta, hogy néhány helyi és innen elszármazott ember panaszkodott a geszti temető egy részének állapota miatt. A temető kőhajításnyira van a Tisza-kastélytól, pont a Tisza-kripta mellett, de szinte észre sem venni, mert hosszú évek alatt a gaz akkorára nőtt, ráadásul a fák is úgy elburjánoztak, hogy a temetőben alig látni a sírköveket. Az egész sokkal inkább egy dzsungelre emlékeztet.
A fogyó népességű faluban jelentős a szegénység. Olyannyira, hogy az ország egyik legszegényebb településéről van szó, ahol a roma lakosság aránya igen magas. A nemrégiben több mint félmilliárd forintért felépített modern általános iskolában lézengenek a gyerekek, a nyolc évfolyam összlétszáma alig éri el az ötvenet. A házak többsége siralmas állapotban van, munkahely nincs, innen már mindenki elment, aki nem csak a szerény segélyből akar élni. Viszont Lázár János lobbierejének is köszönhetően ide, a román határ mellé, olyan jó minőségű út vezet, hogy párját ritkítja. Ezt minden bizonnyal a kastély felújítási projektjéhez kapcsolódóan építették meg, még évekkel ezelőtt.
A geszti temető két, egymástól kinézetében és gondozottságában is elkülönülő területből áll.
A nagyobbik része, amely a teljes sírkert mintegy háromnegyedét jelenti, siralmas, elhanyagolt állapotban van.
Felvételeinken is jól látszik, mindent benőtt a gaz, a sírok alig bukkannak elő, ha előbukkannak egyáltalán – néhol egy-egy csapás jelzi, hogy errefelé olykor emberek is járnak.
Ez a dzsungelszerű rész van a Tisza-kripta felőli oldalon.
A fennmaradó mintegy egynegyednyi területet kaszálják, ennek egy részét érkezésünk előtt nem sokkal vághattak le. A temető bejáratán felirat jelzi, hogy egyházi kezelésben van, s azt is, hogy a Magyar Falu Program keretében mintegy 1,3 millió forintos támogatás nyertek a sírkert fejlesztésére.
Hogy az időnkénti, feltehetően közmunkások végezte kaszálás mellett mit jelenthet a „fejlesztés”, nem derült ki. Geszt polgármesterét, Brandt Krisztiánt kerestük, titkárnője visszahívást ígért, ám mindhiába vártuk a község első emberének jelentkezését. Nem jártunk sokkal jobban a mezőgyáni református egyházközség vezetőjével, Kovács László tiszteletessel sem. (Geszt és a geszti temető hozzá tartozik.) Ugyanis megkeresésünkre azt válaszolta, szabadságon van és csak több mint egy hét múlva tudna rendelkezésünkre állni. Azt kérdeztük tőle, mi az oka és ki a felelős, hogy a geszti temető háromnegyed része teljesen elhanyagolt állapotban van, és dzsungellé vált. Azt is tudakoltuk (volna), mi az egyházközség terve a temető felújításával és gondozásával kapcsolatban. Jeleztük, hogy nemsokára nemzeti emlékhely lesz a felújítandó Tisza-kastély és Tisza-kripta. Így nem jelent-e gondot, hogy a kripta mellett található temető állapota nagyobb részt teljesen elhanyagolt.
Ha válaszokat kapunk a polgármestertől és Kovács Lászlótól, közölni fogjuk.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.
Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
