A Mészáros Lőrinc tulajdonolta Publimont Kft. a Viharsarokban is mindent visz

Kis-Magyarország

Békéscsabán az önkormányzat saját cége helyett inkább a Mészáros-féle Publimontot bízták meg több mint 100 utasváró építésével, és azok hirdetéseinek kezelésével. 

Közbeszerzés, közgyűlés és érdemi vita nélkül Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) békéscsabai polgármester úgy döntött, hogy a Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozó hirdetésszervező és hirdetésifelület-kezelő Publimont Kft. építhet buszvárókat a békési megyeszékhelyen. 

A Viharsarok fővárosának önkormányzati honlapjára múlt év decemberében került fel „Utasvárók telepítése” címmel egy polgármester jegyezte előterjesztés. Ebből kiderül, hogy 2020-ban egymástól függetlenül a JC Decaux Hungary Zrt. és a Publimont Kft. is ajánlatot tett a városnak a régi buszvárók cseréjére és újak telepítésére.

A francia hátterű, de a Fidesz-kormány korábbi gyűlöletkampányaiban reklámfelületeivel részt vevő JC Decaux kevesebb utasváró építését, cseréjét és üzemeltetését vállalta, mint az egykor a Simicska-birodalomhoz tartozó Publimont. Kft., amely már Mészáros Lőrinc meglehetősen kiterjedt érdekeltségi köréhez tartozik.

Két ajánlat

A két ajánlatot összehasonlítva Szarvas Péter arra jutott – derül ki az előterjesztésből –, hogy a Publimont Kft. ajánlata jobb. Eszerint a cég 120-140 utasvárót mindenképpen megépít vagy kicserél saját költségén az 59 ezer lakosú békési megyeszékhelyen, de ha kell, felmennek akár 200-ra is. Emellett megfizeti a közterület-használati díjat is, a cég vállalja a telepítés költségeit és a helyi alvállalkozóval az üzemeltetést is, a szerződés időtartama pedig tíz év.

 
Szarvas Péter 

Közgyűlés híján Szarvas Péter mindezt írásban küldte el a képviselőknek, tőlük véleményt és javaslatokat várt. Nem kapott túl sokat, de közéjük tartozott Miklós Attila MSZP-s önkormányzati képviselő, aki egy önálló módosító indítványnak beillő javaslatcsomaggal állt elő. A képviselő azt javasolta, hogy külső vállalkozó helyett az önkormányzat saját médiacégére, a Békéscsabai Médiacentrum Kft.-re kellene bízni a feladatot, hiszen egyebek mellett ezért, és erre is hozták létre.

Miklós javaslatának lényege, hogy a beruházás és az üzemeltetés költségét a város állja, de a reklámbevételek is hozzá folynának be. Érvelése szerint 70 százalékos kihasználtság mellett 3, nagyon pesszimista becslés szerint 4 év alatt visszajönnek a befektetett költségek, s onnantól már a városnak termelné a hasznot. 

A békéscsabai polgármester viszont a válaszában nem értett ezzel egyet, ugyanis azt írta, hogy

„Békés megyében a helyi reklámpiac meglehetősen nehéz üzletág”,

és szerinte az eddigi tapasztalatokat is figyelembe véve mindez helyi erőkkel nem üzemeltethető gazdaságosan. 

A polgármester azt is közölte, hogy saját „civil” frakciójával, a Hajrá Békéscsaba frakcióval, valamint külön-külön a Fidesz- és az ellenzéki frakciókkal is tartott megbeszélést erről és más előterjesztésekről is, de Miklós Attila ezeket az egyeztetéseket meglehetősen formálisnak nevezte.

A lila fideszes

Szarvas Péter a szavazatok közel 80 százalékával lett polgármester a 2019. október 13-i helyhatósági választáson. A mögötte álló Hajrá Békéscsaba Egyesület azonban sokkal inkább csak politikai jelölőszervezet, mint valódi civil szervezet, amelynek furcsa ügyeivel korábban is foglalkoztunk. Békéscsabán tavaly ősszel a Fidesz-KDNP nem is indított saját jelöltet, hanem beállt a „független” Szarvas Péter mögé. Aligha véletlen, hogy Békéscsabát, bár papíron független polgármestere van, hiába keresnénk a Szabad Városok Szövetségében

Szarvas a kilencvenes évek elején a Fidesz tagja volt, míg a 2000-es évek legelején a mostani kormánypárt külsős tagként delegálta a békéscsabai képviselő-testület pénzügyi bizottságába. Amikor Orbán Viktor miniszterelnök a Modern Városok Program keretében 2016-ban Békéscsabán járt, Szarvas Péter a barátjának nevezte őt, akivel többször is fociztak együtt. Szarvas függetlenségének látszatát az sem erősítette, hogy 2019-ben a Fidesz rendezte Bálványosi szabadegyetemen járt, ahol minden szembejövő vezető fideszes politikussal közös fotót készített – igaz, ezeket a fényképet már nem találni Szarvas Péter közéleti Fb-oldalán. A békéscsabai ellenzék „lila fideszesnek” nevezi Szarvast, aki egy kicsit lájtosabb, mint a valódi Fidesz-tagok és tudatosan használja a békéscsabai sportklubok által használt lila szint.

Itt már 2022-ről is szó van

A szocialista önkormányzati képviselő úgy látja, hogy a jelenlegi békéscsabai városvezetőnek nagyon megfelel a közgyűlés, a bizottságok és a viták nélküli egyszemélyes döntéshozatal. Másrészt szerinte a Publimont Kft. békéscsabai térnyerése egyben azt is jelenti, hogy Mészáros Lőrinc birtokolta reklámcég révén még az eddiginél is több köztéri kormányzati és Fidesz-hirdetés lesz majd a város terein és utcáin.

De mindez egyben már előkészület a 2022-es tavaszi országgyűlési választásra, ahol a sajátos „szabályozás” miatt mindenhonnan csak és kizárólag a kormány- és a Fidesz-KDNP-hirdetések néznek vissza a járókelőkre.

„Ez mindenről szól majd, csak éppen az egyenlő kampányfeltételekről nem”

– mondta a Narancs.hu-nak Miklós Attila.  

 
Publimont-utasváró Gyulán
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás
 

Végül március 25-i polgármesteri határozatában Szarvas Péter közbeszerzés, közgyűlés és érdemi vita nélkül egyszemélyben döntött a Publimont Kft. mellett, egyben kijelölte saját magát a szerződéskötés pontosító egyeztető tárgyalások lefolytatására a békéscsabai önkormányzat részéről.

A viharsarki szomszédvárban, a térség második legnépesebb városában, Gyulán ezt a döntést már tavaly októberben meghozták, ott is a Publimont Kft. lett a befutó – közbeszerzés és versenytárs nélkül. Igaz, akkor még ülésezett a képviselő-testület, de nagy kockázatot nem vállalt az ottani városvezetés, hiszen kétharmados többsége van. Azóta Gyulán a Publimont Kft. kihelyezte a buszváróit, amelyeken vagy kormányhirdetéseket vagy kormányhű propagandatermékek hirdetéseit látni. 

 

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?