A nagy „Lamperth Mónika-blöff” – munkamegosztás a Fidesz-propagandagólem alegységeinél

  • Huszka Imre
  • 2019. október 19.

Kis-Magyarország

Sokan felkapták a fejüket a hírre, amely pénteken söpört végig, kivált a média kormánypárti részén. Lamperth Mónika, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok belügyminisztere lesz Budapest főjegyzője, sőt: Karácsony Gergely már fel is kérte.

A tálalás és a hangnem is a Fidesz-médiától megszokott: „Gyurcsány bukott emberei élén átveszi a Városháza irányítását” – írta pl. az Origo, de a „közszolgálati” média, a Mandiner és a Pesti Srácok sem maradtak le.

Hiába cáfolták a főjegyzői posztról szóló értesülést az érintettek, a kormánypropaganda különböző csatornáin kész tényként kezelik az egyébként száz százalékban légből kapott hírt. Ha próbáljuk időrendben áttekinteni az álhírgyártás egyes fázisait, azt látjuk, hogy az alap az egykori belügyminiszter nyilvános Facebook-posztja volt 16-án 18.06-kor. Ebben közli, hogy „jegyzői munkámat a XV. kerületben befejeztem, új kihívások várnak”.

Egy álhír anatómiája

Egy álhír anatómiája

 

Irónia és kései cáfolat

Igaz, hogy a mondatot egy mosolygós szmájli zárja, amely akár azt is jelentheti, hogy szorult némi irónia/önirónia a jegyzőasszonyba, s ismét például a potencianövelő-bizniszben várják ezek a kihívások, de akár azt is, hogy ismét szűkebb hazájában, Somogyban, Kaposváron lát feladatokat.

Az önkormányzati választásokon ugyanis nagyon leszerepelt a pártja: a Somogy Megyei Közgyűlésbe szégyenszemre nem jutott be senki a szocialistáktól, és a Fidesz által ismét letarolt Kaposváron is előfordulhat, hogy képviselet nélkül maradnak a testületben.

Egy biztos: a Fővárosi Közgyűlést minden alap nélkül hozták hírbe Lamperth Mónikával, bár ezt ő sem sietett cáfolni: csak 48 óra elteltével tett fel egy kissé kétértelmű posztot. „Olvasom a sok találgatást a főjegyzői tisztséggel kapcsolatban. Legtöbbjük teljesen alaptalan.” Érzésünk szerint a volt jegyzőasszonynak sem volt ellenére, hogy ismét szárnyra kapta a nevét a nyilvánosság.

false

Középpontban Lengyel János

A Somogyi Hírlap internetes változata, a Sonline 17-én 17.35-kor tette fel az álhírt: „a Somogyi Hírlap úgy tudja, Karácsony Gergely … Lamperth Mónikát … kérte fel Budapest főjegyzőjének.” A megfogalmazás jelentősen eltér a korábbi „hírbe hozó”, kétértelmű célozgatásoktól. A „felkérte” tényállítás mellé semmiféle hivatkozást, megerősítést nem tettek, csupán annyit írtak, hogy „amint elértük Lamperth Mónikát, cikkünket frissítjük”

A frissítésre, noha közben mindkét érintett cáfolta az értesülést, nem került sor, annak ellenére, hogy köztudomású és a Narancs megírta: a Somogyi főszerkesztője, Lengyel János, aki MSZMP-apparatcsikból küzdötte fel magát a Fidesz-propagandagépezet helyi kisfőnökévé, a mai napig kiváló kapcsolatban van az egykori – valaha szintén MSZMP-tag – belügyminiszterrel.

Pedig Lengyel János kiváló kapcsolatban van Lamperthtel

Pedig Lengyel János kiváló kapcsolatban van Lamperthtel

Fotó: youtube.com

Mértékadóként kezelt KESMA-lapok

A Pesti Srácok frissítésben hivatkozik a Somogyira, és a Ripost, Kurucinfo, Demokrata valamint számos vidéki Fidesz elkötelezettségű lap mellett a hvg.hu és a 168 ÓRA is átvette a hírt – utóbbi a később kiadott cáfolatok nélkül.

A Somogyiban közölt felkérés ténye tehát sehol, semmilyen módon meg nem erősített álhír, hazugság volt és maradt, amelyet csupán az látszott igazolni, hogy Lamperth Mónika közismerten Kaposvárról indult, itt volt több cikluson keresztül képviselő, tehát szűkebb hazájából származó információk – habár már évek óta színét sem látni Kaposváron – nyilván automatikusan hitelesek.

Amellett, hogy a Fidesz-propaganda által koordinált álhírgyártásban ily módon kiosztott szerepeket látunk, az sem kevésbé feltűnő, hogy a kritikus országos médiumok sok esetben még mindig fétisként, mértékadó forrásként kezelik a megyei KESMA-lapokat. Miközben a számos helyen évek óta működő helyi független újságokat gyanakodva méregetik – már, ha egyáltalán észreveszik őket.

Lamperth Mónika: nem sietett cáfolni

Lamperth Mónika: nem sietett cáfolni

Fotó: youtube.com

Információs vákuum a főváros és a vidék között

A „Lamperth-blöff” arra is rávilágít, hogy sokan még mindig nem értik, mekkora információs vákuumot is teremtett az ország nyolcvan százalékán a vidéki médiatér elfoglalása: nemcsak az országot árasztják el saját agymosó propagandájukkal, de a vidékről érkező hírek is torzítva, meghamisítva jutnak el a fogyasztókhoz – ha ugyan nem bizonyulnak simán álhírnek.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.