A nagy „Lamperth Mónika-blöff” – munkamegosztás a Fidesz-propagandagólem alegységeinél

  • Huszka Imre
  • 2019. október 19.

Kis-Magyarország

Sokan felkapták a fejüket a hírre, amely pénteken söpört végig, kivált a média kormánypárti részén. Lamperth Mónika, a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok belügyminisztere lesz Budapest főjegyzője, sőt: Karácsony Gergely már fel is kérte.

A tálalás és a hangnem is a Fidesz-médiától megszokott: „Gyurcsány bukott emberei élén átveszi a Városháza irányítását” – írta pl. az Origo, de a „közszolgálati” média, a Mandiner és a Pesti Srácok sem maradtak le.

Hiába cáfolták a főjegyzői posztról szóló értesülést az érintettek, a kormánypropaganda különböző csatornáin kész tényként kezelik az egyébként száz százalékban légből kapott hírt. Ha próbáljuk időrendben áttekinteni az álhírgyártás egyes fázisait, azt látjuk, hogy az alap az egykori belügyminiszter nyilvános Facebook-posztja volt 16-án 18.06-kor. Ebben közli, hogy „jegyzői munkámat a XV. kerületben befejeztem, új kihívások várnak”.

Egy álhír anatómiája

Egy álhír anatómiája

 

Irónia és kései cáfolat

Igaz, hogy a mondatot egy mosolygós szmájli zárja, amely akár azt is jelentheti, hogy szorult némi irónia/önirónia a jegyzőasszonyba, s ismét például a potencianövelő-bizniszben várják ezek a kihívások, de akár azt is, hogy ismét szűkebb hazájában, Somogyban, Kaposváron lát feladatokat.

Az önkormányzati választásokon ugyanis nagyon leszerepelt a pártja: a Somogy Megyei Közgyűlésbe szégyenszemre nem jutott be senki a szocialistáktól, és a Fidesz által ismét letarolt Kaposváron is előfordulhat, hogy képviselet nélkül maradnak a testületben.

Egy biztos: a Fővárosi Közgyűlést minden alap nélkül hozták hírbe Lamperth Mónikával, bár ezt ő sem sietett cáfolni: csak 48 óra elteltével tett fel egy kissé kétértelmű posztot. „Olvasom a sok találgatást a főjegyzői tisztséggel kapcsolatban. Legtöbbjük teljesen alaptalan.” Érzésünk szerint a volt jegyzőasszonynak sem volt ellenére, hogy ismét szárnyra kapta a nevét a nyilvánosság.

false

Középpontban Lengyel János

A Somogyi Hírlap internetes változata, a Sonline 17-én 17.35-kor tette fel az álhírt: „a Somogyi Hírlap úgy tudja, Karácsony Gergely … Lamperth Mónikát … kérte fel Budapest főjegyzőjének.” A megfogalmazás jelentősen eltér a korábbi „hírbe hozó”, kétértelmű célozgatásoktól. A „felkérte” tényállítás mellé semmiféle hivatkozást, megerősítést nem tettek, csupán annyit írtak, hogy „amint elértük Lamperth Mónikát, cikkünket frissítjük”

A frissítésre, noha közben mindkét érintett cáfolta az értesülést, nem került sor, annak ellenére, hogy köztudomású és a Narancs megírta: a Somogyi főszerkesztője, Lengyel János, aki MSZMP-apparatcsikból küzdötte fel magát a Fidesz-propagandagépezet helyi kisfőnökévé, a mai napig kiváló kapcsolatban van az egykori – valaha szintén MSZMP-tag – belügyminiszterrel.

Pedig Lengyel János kiváló kapcsolatban van Lamperthtel

Pedig Lengyel János kiváló kapcsolatban van Lamperthtel

Fotó: youtube.com

Mértékadóként kezelt KESMA-lapok

A Pesti Srácok frissítésben hivatkozik a Somogyira, és a Ripost, Kurucinfo, Demokrata valamint számos vidéki Fidesz elkötelezettségű lap mellett a hvg.hu és a 168 ÓRA is átvette a hírt – utóbbi a később kiadott cáfolatok nélkül.

A Somogyiban közölt felkérés ténye tehát sehol, semmilyen módon meg nem erősített álhír, hazugság volt és maradt, amelyet csupán az látszott igazolni, hogy Lamperth Mónika közismerten Kaposvárról indult, itt volt több cikluson keresztül képviselő, tehát szűkebb hazájából származó információk – habár már évek óta színét sem látni Kaposváron – nyilván automatikusan hitelesek.

Amellett, hogy a Fidesz-propaganda által koordinált álhírgyártásban ily módon kiosztott szerepeket látunk, az sem kevésbé feltűnő, hogy a kritikus országos médiumok sok esetben még mindig fétisként, mértékadó forrásként kezelik a megyei KESMA-lapokat. Miközben a számos helyen évek óta működő helyi független újságokat gyanakodva méregetik – már, ha egyáltalán észreveszik őket.

Lamperth Mónika: nem sietett cáfolni

Lamperth Mónika: nem sietett cáfolni

Fotó: youtube.com

Információs vákuum a főváros és a vidék között

A „Lamperth-blöff” arra is rávilágít, hogy sokan még mindig nem értik, mekkora információs vákuumot is teremtett az ország nyolcvan százalékán a vidéki médiatér elfoglalása: nemcsak az országot árasztják el saját agymosó propagandájukkal, de a vidékről érkező hírek is torzítva, meghamisítva jutnak el a fogyasztókhoz – ha ugyan nem bizonyulnak simán álhírnek.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.