Az interneten már alá lehet írni azt a petíciót, amely tiltakozik a teljes keszthelyi vízpart kiemelt fejlesztési területté nyilvánítása ellen. A helyi ellenzéket összefogó Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) három önkormányzati képviselője pedig újabb helyi népszavazás napirendre vételét sem tartja kizártnak. Ez majd csak a járványhelyzet után lehetséges, de szinte napra pontosan két éve már majdnem kiírtak egy helyi népszavazást, történetesen ugyanebben a témában. Az akkor is fideszes többségű keszthelyi képviselő-testület akkor is kiemelt fejlesztési területet akart kijelölni a parton, ám a helyi népszavazási kezdeményezést követően nagy hirtelen visszakoztak.
„Most azonban, a járványhelyzet örvén semmi nem akadályozta meg Nagy Bálint polgármestert, hogy egyszemélyben így döntsön” – mondta a Narancs.hu-nak Molnár Tibor, aki két éve magánszemélyként kezdeményezte a helyi népszavazást. (Molnár indult a 2019. őszi önkormányzati választáson; akkor szavazategyenlőség alakult ki fideszes vetélytársával, majd az időközi választást elveszítette. A Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom a minap tett közzé egy listát az általuk támogatandó jelöltekről az idei ellenzéki előválasztáson, e szerint a zalai 2-es országgyűlési választókerületben Molnár Tibort támogatják).
MMA-s tervpályázat
„Nem vagyunk a fejlődés ellen, de nem tudjuk, mi állhat a kiemeltté nyilvánítás hátterében. Két éve már sikerült megakadályozni, hogy többek között egy »felhőkarcoló« épüljön a keszthelyi partra, a vízpart beépítését semmiképpen sem szeretnénk” – bocsátotta előre Molnár Tibor.
Az egyszemélyi polgármesteri döntés előzménye: kormányhatározat biztosít 400 millió forintot arra, hogy komplex fejlesztési program készüljön a keszthelyi Balaton-partra.
Erre a város felkérésére a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) írt ki tervpályázatot, amely közben már le is zárult.
Nagy Bálint polgármester döntése indoklásában azt írta, hogy a konkrét tervezésre „a határidő november 30-a, csak így lehet biztosítani a határidő tartását, ami a szokásos eljárásban nem lenne tartható”, emiatt „a teljes vízparti területet az önkormányzat kiemelt fejlesztési övezetté nyilvánítja ”.
Minden a NER kezében
Az ellenzők (ellenzék, városvédők) éppen azt nem értik, hogy mivel a 400 millió forintot a vízpart legfrekventáltabb területének, a strand és a kikötő környékének a fejlesztési terveire költik, miért lett kiemelt fejlesztési terület a város teljes Balaton-partja. A keszthelyi öbölben jelenleg is öt olyan szálloda és kemping van – valamint a vitorláskikötő –, amelyek NER-közeli, jobbára Mészáros Lőrinc és Tiborcz István köreihez köthető személyek tulajdonában vannak. A Narancs.hu két éve ezt írta: „Keszthely lesz az új Felcsút, az új királyi város – ez a szlogen járja a Balaton nyugati végén azóta, hogy az elmúlt néhány évben az Orbán-vő és az immár leggazdagabb magyar érdekeltségei szerezték meg Keszthely értékes vízparti területeit. ”
Emlékezetes eset volt, amikor az előző, ugyancsak fideszes polgármester, Ruzsics Ferenc a 2017-es szezonnyitón azt találta mondani: „Egyesek mások becsapásával, félrevezetésével, újabban a pályázati rendszer kiskapuinak a kihasználásával próbálnak haszonra szert tenni, nagyjából munka nélkül, és utána ezt a hasznot felelőtlenül élvezik mások kárára.” Ruzsicsról ezt követően hamar elterjedt: kegyvesztetté vált a Fideszben, a kormánypárt nem őt fogja indítani a 2019-es polgármester-választáson. Így is történt, korábbi alpolgármestere, a kiemelt övezetről most egyszemélyben döntő Nagy Bálint „futott be”.
A Keszthelyi Városvédő Egyesület már e döntés előtt, mintegy azt „megelőlegezve”, úgy foglalt állást a Facebookon:
nem kívánatos Keszthely vízpartjának épületekkel történő telezsúfolása,
„a keszthelyi Balaton-part egyediségét a páratlan természeti környezet és a túlnépesedő világban ma már ritka, ezért is különösen értékes alacsony beépítettség adja.”
Mi rontja Keszthely jó hírét?
Dékány Péter önkormányzati képviselő (DK, de a KÉVE színeiben került a testületbe, egyetlenként, aki egyéni választókerületet tudott nyerni) jó néhány írásbeli kérdéssel bombázta a polgármestert. Egyebek között azt tudakolva, mi indokolta a teljes Balaton-part bevonását a kiemelt övezetbe. Nagy Bálint ugyancsak írásos válaszában azt közölte a képviselővel: „...a kiemelt fejlesztési területté nyilvánítás független az ötletpályázat eredménytől, viszont az építész alkotói szabadság biztosítása, valamint a lehető legjobb alkotások megvalósításának elősegítése felvethet településrendezési eszköz (HÉSZ) módosításokat. A HÉSZ 2009-ben lett elfogadva, a szabályozási környezet nem tudhat olyan elképzelésnek megfelelni, melyek 2021-ben (11 évvel később) előkerülhetnek. ”
A polgármester szerint semmilyen konkrét terv nem készült még, csak a tervpályázat zajlott le. Azt ígérte,
a ligetes sétányok és zöldterületek nőni fognak a keszthelyi Balaton-parton, mely továbbra is mindenki számára ingyenesen megközelíthető lesz egész évben.
Dékány Péter azt is kérdezte, mi a garancia arra, hogy a „Keszthely számára nem kívánatos beruházások (például toronyházas lakópark, mely korábban lakossági ellenállás miatt hiúsult meg) nem fognak most megvalósulni?”
Nagy Bálint szerint „a kiemelt fejlesztési területről szóló döntés nem ad senki számára jogszabály alól, engedélyezési eljárások alól mentességet”. A polgármester arra is figyelmeztette a képviselőt: az általa emlegetett „toronyházas lakópark” szálloda lett volna, de azt az önkormányzat soha nem támogatta, tehát „ne állítsa be úgy, mintha azt a városvezetés bármikor is támogatta volna, ez ugyanis elképzelhető, hogy kimerít valamely esetleges büntetőjogi kategóriát!”
Toronyházas lakópark vagy szálloda épült volna? Lapunk birtokában van a később visszalépett befektető 2017-es kérelme. Ebben azt írták, hogy „többnyire lakások építése” céljából kérik a megengedett beépítési százalék és építménymagasság módosítását.
Dékány azt is kérdezte, hogy lesznek-e a forgalmat, a légszennyezést csökkentő fejlesztések. A polgármester az erre adott, egyébként igenlő válaszban felhívja a képviselő figyelmét, hogy ha van hiteles és pontos adata a légszennyezésről, azt küldje meg neki, ha pedig nincs, úgy „kérdésbe burkolva ne állítson valótlanságot, amellyel a város turisztikai jó hírét rontja!”
Kovács Viktória korábbi DK-s önkormányzati képviselő azt mondta a Narancs.hu-nak: „Keszthely jó hírét leginkább az rontja, hogy
ma már sokan a helyiek közül is inkább Vonyarcvashegyre járnak strandolni a vízminőség-romlás és az algásodás miatt,
sürgetőbb volna ezen úrrá lenni, mielőtt beépíttetnék az egész partot”. Az exképviselő attól is tart, hogy ilyen szándékok előtt akar szabad utat biztosítani a polgármester a döntésével. „Máskülönben mi szükség volna rá, ha nem amiatt, hogy ne kelljen betartani a beépítési, zöldterületi korlátozásokat” – mondta Kovács Viktória. Ráadásul szerinte a kiemelt övezetté nyilvánítás jogilag sem biztos, hogy rendben van.
Légvárak, mesék
„Választási év jön, valamit fel kell mutatni a népnek, ha mást nem, terveket, légvárat” – ez már Molnár Tibor véleménye. Ő ezt látja a nagy tervezési láz hátterében, mondván, hogy „ahogyan eddig, a következő években sem nagyon fog itt semmi különös történni, Mészárosék elkezdik átépíteni a szállodáikat a Kisfaludy-program révén kapott milliárdokból, és ennyi”. Ugyanezt így fogalmazta meg Weller-Jakus Tamás, a KÉVE elnöke az ellenzéki szervezet internetes „rádiójában”. (Merthogy podcastjuk is van már, az újságjukon kívül, amely nem jelenhet meg Keszthelyi Hírlap, hanem csak Helyi Hírlap néven, mert a városvezetés nem járult hozzá a városnév használatához. Weller-Jakus egyébként a napokban a Facebookon közzé tett egy videófelvételt, amin az látszik, hogy a NER-tulajdonban lévő Balaton Szálló területén - a keszthelyi Balaton-part tulajdonviszonyairól cikkünk végén, keretes írásunkban olvashatnak - fakivágás zajlik.)
Keszthely Balaton-parti fejlesztésének MMA-s tervpályázatára váratlanul két abszolút természetközeli elképzelés is befutott. Ezeket különdíjjal jutalmazták a bírálók, de a meglepő igazán az lenne, ha ezekből valósulna meg bármi is. Az egyiknek az a címe, hogy „Add vissza!”, vagyis hogy épületek helyett add vissza a partot a természetnek. Ám érdekes, hogy mind ellenzéki, mind kormánypárti oldalról hasonló elképzelések mellett teszik le a garast a nyilatkozók.
Kovács Viktória szerint: „Látjuk ezt másutt a Balaton partján. Itt nem akarunk sokemeletes házakat, elzárt vízpartot, helyette sok füvet, fát, bokrot, futó-, sétáló-, bringázóhelyeket”. A KÉVE éppen a napokban tette fel Facebook-oldalára a javaslatait, például hogy ne engedélyezzék új lakóingatlan építését a vasút és a Balaton-part között, csillapítsák a járműforgalmat és a zajhatásokat ugyanezen a területen, valamint attrakciófejlesztés helyett a természetközeliséggel, az ökoturisták idevonzásával kéne egyedivé tenni a keszthelyi partot.
Manninger Jenő kormánypárti országgyűlési képviselő azt nyilatkozta a minap, hogy „egységes Balaton-parti sétány is készül a Libás strandtól egészen a város déli határáig. Azon dolgozunk, hogy az egyéb jelentős városi beruházások mellett például a zöld város projektnek, a szállodák, a sport- és szabadidőközpont megépítésének, valamint a Helikon Kastélymúzeum tízmilliárd forintos beruházásának köszönhetően két év alatt óriási fejlődést lehet majd tapasztalni Keszthelyen.”
Nagy Bálint polgármester ezt írta Facebook-oldalán:
„A városvezetés célja a fejlesztéssel az, hogy amellett, hogy Keszthelyen valósuljon meg a Balaton legjobb strandja,
a terület körülbelül 4 km-es, teljes hosszában önálló attrakcióként is helytálló, ligetes sétány- és zöldterület-fejlesztést tudjon megvalósítani.”
Egyelőre a levegőben lóg a kérdés: a NER-lovagok előtt nyitna zöld utat az új polgármester, vagy valóban csak a Balaton-part lesz zöldebb Keszthelyen?
Mészáros, Szíjj, Paár
A hvg.hu egy korábbi cikkében vette végig a keszthelyi Balaton-part tulajdonviszonyait. Ez alapján a műemléki védettségű Balaton Szálló Mészáros Lőrinchez tartozik, a szintén műemlék Hullám Hotel a Tiborcz-közeli Pannon Tessera Hospitalis Zrt.-é, akárcsak a hajdani legendás Hotel Helikon, amelynek az üzemeltetője Mészáros Lőrinc szállodalánca, a Hunguest. A volt Via Hotel területére ötcsillagos luxusszállodát terveztek Hotel Baron néven, az elődjét már lebontotta a Szijjártó Pétert is üdültető Szíjj László (egyben Mészáros állandó üzlettársa) egyik befektetési alapja. A Zala Kemping és Üdülőfalu a Standful Property Kft.-n keresztül ugyancsak a Tiborcz-közeli Paár Attila érdekeltsége. A kemping már 2019-ben sem nyitott ki.
